Orbán is tapsolt Dzsudzsákéknak a felcsúti stadionban

Én vagyok az, aki minden Eb-t és vébét végignéz a tévé előtt a nyitómeccstől a döntőig. Most, hogy csütörtökön a portugál–lengyellel megkezdődtek a negyeddöntők, gondolkodni kezdtem: fel tudok-e idézni akár csak egy negyeddöntőt négy évvel ezelőttről? Ha már elpazaroltam rájuk négyszer 90 percet az életemből, plusz a hosszabbításokat. Nem tudtam, de sebaj, megnéztem a wikipedián: cseh–portugál 0-1. Hm, akkor is elődöntősök voltak a portugálok? Spanyol–francia 2-0. Oké, a spanyolok nyerték az Eb-t, nyilván tovább kellett itt jutniuk. Német–görög 4-2. Hú, jó kis meccs lehetett, kár, hogy nem emlékszem rá. Angol-olasz 0-0, tizenegyesekkel 2-4. Passz.

Egy perc sok, ennyire sem emlékszem ezekből a meccsekből.

Az Eb után közvetlenül rendezett Honvéd–Flamurtari viszont mintha ma lett volna. Vernes Richárd fejelte az elsőt, Hervé Tchami a hosszú sarokba lőtt bombagóljával lett 2-0. (Ma egy török másodosztályú csapatban játszik a kameruni válogatott focista.) 

A 2015-16-os és a 2016-17-es bajnokság most is összecsúszott. Nálunk nem volt ugyan olyan furcsaság, mint a lengyeleknél, ahol a válogatott negyeddöntője és a Cracovia Szkendija elleni Európa Liga-selejtezője is este 9-kor kezdődött. A Videoton–Zaria Balti meccset rendezték a portugál–lengyel meccs kora estéjén, így mindkét meccset megnézhettem, és asszem, nem kérdés, hogy melyikre fogok emlékezni.

A meccs legnagyobb kérdése nekem az volt: türelmesebbek vagyunk-e egy magyar klubcsapattal azok után, hogy a válogatott minden elképzelést felülmúlóan szerepelt az Eb-n? Illetve az a hangulat átragadhat-e a magyar foci hétköznapjaira.

A válasz nem egyszerű, és igazából a következő hónapokban derül majd ki. A Vidi idei első meccsének alaphangját az adta meg, hogy a meccs előtt köszöntötték az Eb-t megjárt, egyelőre a szabadságát töltő két Videoton-játékost, Langot és Juhászt, valamint a meccsre szintén kilátogató Dzsudzsákot. Szólt a ria-ria-Hungária, ahogy később a meccsen is fel-felhangzott ez a rigmus, valamint a Szép volt, fiúk, és az azt követő lelkes taps.

A székesfehérvári stadion építése miatt a meccset Felcsúton rendezték, mégis jó kétezren vállalkoztak a háromnegyed órás autózásra. Sokan nem is Vidi, hanem válogatott mezben jöttek. A meccs egyes szakaszai nyögvenyelősre sikerültek a Videotonnak, ilyenkor a drukkerek mérgeskedését a hangos ultrák éneklése elnyomta. 

A moldovai Zaria Balti enyhén szólva sem egy híres csapat, kiverése kötelező a Videotonnak. De kötelező lett volna 2013-ban a Mladost Podgoricáé is, mégsem jött össze. A Zariában volt jó néhány moldovai válogatott (emlékeznek még, amikor a magyarok 3-0-ra égtek Kisinyovban? Nem volt olyan régen, kilenc éve), meg egy 32 éves argentin. Amúgy igazi durva, posztszovjet focit játszottak, nem csoda, hogy kettejüket is kiállította az inkább velünk rokonszenvező albán bíró. Mellesleg a mieink többet fetrengtek a kelleténél, legalábbis hamar meggyógyultak, amikor a bíró tovább engedte a játékot.

Ha már Felcsút és Videoton, akkor mérget lehetett rá venni, hogy ott lesz Orbán. Ott is volt, a túloldalról is ki lehetett szúrni, ahogy fehér ingben összefont karral nézi a meccset. Kicsit kísérteties volt fölötte megpillantani a Stadler reklámtábláját, ami ebben az esetben nem a semmi közepén stadiont építő akasztói juhászt, hanem a vasútijármű-gyártó céget hirdette.

A Videoton legnagyobb nyári erősítése az edző Henning Berg volt, aki játékosként BL-t nyert a Manchester Uniteddel, a Legia Varsót pedig háromszor is az Európa Liga csoportkörébe vezette. Valami ilyesmit várnak tőle a Vidinél is. A 22 éves Géresit kezdőként játszatta, miközben Feczesin csak csere volt. A három Vidi-gólból végül egyet Géresi, kettőt Feczesin szerzett. A Debrecenből most igazolt Bódinak még sokat kell tennie azért, hogy elfogadják a drukkerek. És ott van a Berghez fogható másik igazolás, Danko Lazović, aki a PSV játékosaként Dzsudzsákkal együtt kergette őrületbe az ellenfelek védőit, és 47-szeres szerb válogatott. Fájdalom, hogy fél éve nem játszott, utolsó komoly csapata a Zenit volt 2013-ban, és már 33 éves. Ezen a meccsen még nem játszhatott.

Feltűnő volt még, hogy a már 24 éves Kovács István, aki pár éve még a magyar futball legnagyobb ígérete volt, és 20 évesen bemutatkozott a válogatottban, most mindössze hat percet kapott edzőjétől. 

És hogy mi marad meg négy év múlva a Videoton–Zaria Baltiból? Géresi gólt hozó kiugrása biztos. Feczesin fejese is. Meg a 3-0-s végeredményt beállító lövése is. És a portugál–lengyelből? Ööööö.

(Borítókép:  Fehérvári szurkolók a labdarúgó Európa Liga-selejtező 1. fordulójában játszott Videoton FC- FC Zaria Balti találkozón a felcsúti Pancho Arénában 2016. június 30-án. Fotó: MTI/Kovács Tamás)