A „kibaszott góltól” Zlatan kiütéséig: a gyűlölt magyar–svéd meccsek
További Futball cikkek
- Menesztették Schäfer Andrásék vezetőedzőjét
- Megválasztották a XX. század legszebb magyar gólját, holtverseny az élen
- Üdv a pokolban! Lelketlen kufárok csábítják Európa szegényházába a fiatal játékosokat
- Megnősült Schäfer András, gyönyörű fotókon mutatta meg nagy napját
- Ismét török együttes szemelte ki a Bundesligában mellőzött magyar válogatott játékost
Ha van olyan párharc, amiből a magyar futballválogatott szurkolóinak elegük lett a kétezres évek eleje óta, akkor az a magyar–svéd: 1995 áprilisában egy Eb-selejtezőn még megvertük őket Halmai Gábor góljával, aztán jött a negatív széria, kiborító meccsekkel. Ráadásul megszabadulni sem bírtunk a svédektől, mert 2000 óta két vb-selejtezős sorozatot és két Eb-selejtezős sorozatot kellett lejátszani ellenük, és ebből a nyolc meccsből csak egyet tudtunk megnyerni, a legutóbbit.
A kedd esti csak barátságos mérkőzés lesz, hogy elbúcsúztassuk Király Gábort és Juhász Rolandot, és pont az nem lesz ott, aki a legfájdalmasabbá tette ezt a szériát: a válogatottból már visszavonult Zlatan Ibrahimovic.
Már egy 2002-es Eb-selejtező végét is ő rontotta el. A sorozatban az első meccsünket játszottuk, és Kenesei Krisztián 5. percben lőtt góljával megszereztük a vezetést idegenben, ami akkoriban elég nagy szó volt. Aztán a 76. percben jött az akkor 21 éves Zlatan, és Király nemezise lett. A beadásra érkező csatárról Urbán Flórián lemaradt, de Király sem állt a helyzet magaslatán, mert a labda helyett Ibrahimovic fejébe bokszolt, így kaptuk a gólt. A csatár egy darabig nem is tudta, hol van. De legalább szereztünk egy pontot, ez a következő 11 évben nem ment.
A csoportmeccs visszavágóján, Budapesten 2-1-re nyertek a svédek, majd 2004 októberében már egy vb-selejtezőn nyomtak le minket simán 3-0-ra Solnában. Ennek a visszavágóját volt nehéz megemészteni 2005 szeptemberében. Nagyon sokáig ikszre álltunk, aztán nem sokkal azután, hogy bemondták a Népstadionban a háromperces hosszabbítást, jött egy svéd támadás. Ibra befelé cselezett, amit a csereként beállt Gyepes nem tudott lereagálni, de Királyt még jobban meglepte, hogy a svéd sztárcsatár éles szögből kilőtte a rövid felső sarkot.
Ezután rögtön lefújták a meccset,
A vereséggel megint elszálltak az esélyeink. Ibra később a könyvében is írt a gólról: „Elrúgtam, aztán csend lett, Olofra (Mellberg) néztem, aki csóválta a fejét. Lehet, hogy csak én láttam, hogy bement, vigyorogtam, és szaladtam a kapu mögé ünnepelni.”
A kapu mögötti szektorból nézve érthetetlen volt, hogyan fért be a rövid felsőbe a labda egyáltalán, aztán a jött a masszív anyázás, ahogy Zlatan elszaladt a kapu mögött.
Az összes közül a legdühítőbb a 2009 szeptemberi hazai vereség volt egy újabb világbajnoki selejtezőn. A meccs nagy része mondjuk pocsék volt, mert a svédek elég hamar megszerezték a vezetést Mellberg góljával, de aztán a 79. percben a semmiből kaptunk egy tizenegyest, amit Huszti Szabolcs belőtt.
Ettől felpörgött a csapat, és a végét sikerült megnyomni, még a 93. percben is mi támadtunk létszámfölényben, ám Buzsáky passza után Gera beadása nem volt jó. A svédek kivágták a labdát, de hiába várta mindenki, hogy lefújják a meccset, mert a félpályán elmaradt egy leütközés, majd jött egy hosszú passz, aminek a csereként beállt Tímár Krisztián aláfutott. A labda Ibrahimovichoz került, és egy kicsit túl hosszan vette át, azonban így is rá tudta rúgni a kirohanó Babos Gáborra. Onnan visszapattant a svéd mellkasára, majd bepattogott a kapuba. Elképesztően szerencsétlen gól volt, viszont a mi védelmünk is benne volt vastagon.
A vereség azért is volt nagyon fájó, mert addig jól álltunk a csoportban, a második helyen volt a csapat, és az iksszel tarthattuk volna a négypontos előnyünket velük szemben.
Másfél éves munkának az eredményét a sors most elvette tőlünk, aki most azt mondja, hogy jogosan kaptunk ki, az nem magyar, és hazudik
– mondta akkor Dzsudzsák Balázs. Végül sem ők, sem a magyar válogatott nem jutott ki a világbajnokságra, Dánia nyerte a csoportot Portugália előtt.
A 2012-es Európa-bajnokság selejtezősorozata a megszokott forgatókönyvvel indult: egy 2-0-s svédek elleni vereség 2010 őszén. Az egy évvel későbbi visszavágón jött az Egervári-éra egyik legnagyobb győzelme, végre valahára Svédország ellen. Pedig az a meccs sem kezdődött jól, mert Hajnal Tamás az első félidőben a lécre bombázott egy tizenegyest, ám Szabics Imre még az első félidőben megszerezte a vezetést egy labdaszerzés utáni gyors akció végén. A második félidőben Christian Wilhelmsson egyenlített, a hajrá viszont a miénk volt: Priskin Tamás passza után a kapu elé érkező Rudolf Gergely belőtte a győztes gólt, ezzel 2-1-re nyertünk.
Kijutás ebből sem lett, mert a svédek az utolsó két fordulóban megverték a finneket és a hollandokat is, de legalább a sorozat véget ért.