További Futball cikkek
- Kicselezte a kölyök a testőröket, aztán jött az ajándék Cristiano Ronaldótól
- A boksz világában találta meg számításait a Ferencváros korábbi labdarúgója
- Nem szépen, de simán hozta a kötelezőt az Arsenal
- A szakadékba zuhanó főúttól a kocsiban alváson és az életveszélyes lőtéren át a lelátón tombolásig
- Menesztették Schäfer Andrásék vezetőedzőjét
Az európai futballbajnokságok körülbelül egyharmada ment le eddig, de sok olyan kérdésre már most választ kaptunk, amelyeket a tavalyi szezon végén tettünk fel. Csak egy kiugrás volt a Leicester tavalyi szereplése? Mire megy Ibrahimovic nélkül a PSG és mire Ancelottival a Bayern München? Folytatódik-e a Barcelona hazai uralma? Képes lesz-e valóban évekig uralni a magyar mezőnyt a Ferencváros?
A bennmaradás az alapcél
Angliában a Leicester óriási meglepetésre megnyerte a Premier League-t, idén viszont 13 forduló után csak a 14. helyen áll, ami ijesztőbb, kettő pontra a kieső helytől. Visszacsengenek Claudio Ranieri tavaly nyáron mondott szavai, amikor a bajnoki ünneplés után arról beszélt, hogy a bennmaradás, a negyven pont az alapcél, mert kiegyensúlyozottság kell, és a második év mindig nehezebb: "Nem lesz könnyű, de megpróbáljuk"
Pedig a játékoskeret együtt maradt, sem Rijad Mahrez, sem Jamie Vardy nem igazolt sehova. A legfontosabb vélemény velük kapcsolatban, hogy a keret még nem elég erős ahhoz, hogy hét közben nyerjen a BL-ben és néhány nappal később a PL-ben is hasonlót nyújtson. Pedig a BL-ben kiválóan szerepelnek, öt forduló után veretlenül vezetnek, már biztos csoportelsők.
Ami a többieket illeti, a Chelsea száguld az új edzővel, Antonio Contéval. Liverpoolban hétről-hétre érezhetőbb Jürgen Klopp keze munkája. és Pep Guardiola is akadálymentesen vette át a Manchester Cityt. Viszont José Mourinho is szenved a Manchester Uniteddel, ahol érezhetően nem van Gaallal volt a legnagyobb gond, problémák gyökerei valahol a játékoskeretben kereshetők.
Nem elég intenzív a Bayern
Németországban a Bayern tavaly nagyon simán nyerte a bajnokságot, de a nemzetközi kudarcok miatt (is) Guardiola Angliába távozott. Jött Carlo Ancelotti és a Bayern most is ott van a második helyen, csakhogy a tavalyi Bayern valahogy sokkal gördülékenyebbnek tűnt, arról nem is beszélve, hogy arra kevesen gondoltak, hogy az újonc RB Leipzig így kezd és a Dárdai Pál Herthája is szenzációsan indult.
Ahogy ezt, a csapatot legjobban ismerő, a klub hazai fanklubjának honlapja is írta, Guardiola öt támadó szellemű futballistájával igyekezett a saját térfelén megfojtani az ellenfelet, addig Ancelotti inkább a térnyitással operál. Ezért is érezhetjük néha, hogy az olasz focija lendületesebb, de egyben kevésbé intenzív a támadó harmadban. Tavaly 2,35 volt a Bayern gól/meccs átlaga, idén 12 forduló után 2,16-nál tartanak. Tavaly összesen 14 pontot veszítettek, most a kevesebb, mint harmadánál már 9-nél tartanak.
Ezzel szemben Gulácsi Ádám csapata, a Leipzig szereplése eddig sikersztori, 2009-ben még negyedosztályú klub most vezeti a Bundesligát. Milliókból fejlesztették ugyan a csapatot, de mégsem értelmetlenül kifizetett játékosokra adtak pénzt a Red Bull támogatását élvező klubnál. Kiemelkedő utánpótlás-neveléssel is biztosítják a nyugodt jövőt, és a fejlesztés nem állt le, 20 millió eurót fektettek az edzőközpont és az utánpótlásrészleg fejlesztésébe, és nem úgy tűnik, hogy leállnának ezzel.
Az előző idényhez képest van azért változás még bőven. Az egyik ilyen az Eintracht Frankfurt kiváló idénye. A tavaly osztályozóval élvonalbeli tagságát megőrző klub most már BL-selejtezős helyen áll, és nagyon jó, hogy ebben is ott van a magyar szál, Huszti Szabolcs vezérletével száguldanak, most előre. A Bundesliga első négy helyén álló klubnál két magyar játékos és két edző dolgozik.
Ibra ment, Balo jött és megváltozott minden
Franciaországban a legnagyobb szenzáció, hogy nem az elitklub, a Paris SG vezeti a bajnokságot. Távozott ugyan Zlatan Ibrahimovic, és a klubot a bárkit megvásárolni tudó katari Nasszer El-Kelaifi vezeti, most mégis a Nice hátát nézi a mezőny. A Nice merészet húzott azzal, hogy a lassan mindenhonnan eltanácsolt Mario Balotellit szerződtette, de az olasz rácáfolt kétkedőkre. Hat meccsen hat gólt lőtt és bizonyította, van, amikor komolyan is tudja venni a futballt.
Oda lehet a Barca fölénye
Hiába a szokásos Real Madrid-Barcelona párharc, és mögöttük az Atlético, Sevilla versenyfutás. A Realnál úgy tűnik, minden rendben van, a bajnokságban veretlenek, tétmeccset április óta nem veszítettek, Cristiano Ronaldo pedig kettesével-hármasával rugdossa a gólokat. A Barcánál viszont nem ilyen vidám a szituáció. Tavaly 29 győzelemmel, valamint 4 döntetlennel 5 vereséggel zártak. A táv harmadánál már 3 döntetlen és 2 vereség összejött. Nagyon úgy tűnik, az új igazolások egyáltalán nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
A Serie A az egyetlen kiegyensúlyozott az öt nagy bajnokság közül. A Juve megint az első, megint van milánói (igaz most az AC Milan) a dobogón. Az AS Roma megint üldözi a torinóiakat, és a tavalyi harmadik Napoli hátránya is csak négy pont a harmadik helytől. Vannak magyarok, méghozzá nem a kispadon ülő magyarok az olasz bajnokságban. Nagy Ádám a Bolognában, Sallai Roland és Balogh Norbert a Palermóban szerepel. Utóbbi nincs egyszerű dolga, az utolsó helyről próbálkoznak felkapaszkodni, Nagy viszont klubja alapembere lett, nagyon jó sajtója van.
Miért beteg a magyar bajnok?
Magyarországon is érdekes a helyzet, hiszen az a Vasas vezeti a bajnokságot, amely tavaly csak az utolsó percekben harcolta ki az NB I.-es bennmaradást. Egy biztos, az anyagi biztonság, Michael Oenning német alapossággal végzett munkája, de talán elsősorban a többi csapat elképesztő bénázása is kellett ahhoz, hogy így álljon a tabella 17 forduló után.
A Videoton már 21, a Ferencváros 22 pontot veszített. A bajnoki címvédő Fradi tavaly csak a 16. fordulóban kapott ki és addig is egy döntetlenje volt, most 8-5-4-gyel áll. Mi lehet a gond Thomas Doll csapatával?
Nagy mozgás nem volt a nyáron a csapatnál, igazából csak Nagy Ádám távozását lehet veszteségként elkönyvelni, de az övét óriási veszteségként. Legszembetűnőbb a tavalyi Fradihoz képest, hogy az idei rengeteg gólt kap. Ingatag a védelem (lásd az új védő, Hüsing öngóljával búcsú az EL-ből egy beugró albán csapat ellen), Dibusz Dénes sem mutat annyi bravúrt, mint tavaly ilyenkor. De ezek abból következhetnek, hogy a középpálya nem szűr annyit és úgy, ahogy azt tavaly tette. Itt érezhető leginkább Nagy Ádám hiánya.
A támadó szekcióban elmaradnak a Böde-gólok és az új szerzemény Marco Djuricin lassan beérik, egyre több gólja van, most már nem rúgja el a labdát öt méterről keresztbe a kapu előtt. A Fradi nagy előnyt hagyott az elején a többieknek, még így is bajnok lehet, de ezért ebben a szezonban kőkeményen meg kell majd dolgoznia.