20 éve ezt halljuk, mégse változik a magyar futball

A 21 éves Kecskés Ákos, és a nála egy évvel fiatalabb Sallai Roland mondta el tapasztalatait a magyar futballról.

Kecskés az előző szezont az Újpestben töltötte, 22 bajnokin lépett pályára, de a múlt héten leigazolta a lengyel Niecicza, igaz az első meccsen még nem kapott szerepet. Kecskés egyébként az Atalanta játékosa, egészen fiatalon szúrták ki a tehetségét.

"Már az első edzéseken éreztem, olyan tempóval találkoztam, amivel otthon a másfél évem alatt nem igazán. Kemény tempó, komoly mennyiségben" - mondta a csakfocinak első lengyel élményeként.

Már a felnőtt válgatottban is bemutatkozó Sallai az előző szezont a Palermónál töltötte, és abban bízik, hogy az olasz vagy a spanyol első osztályban folytathatja, nem kell visszatérnie Felcsútra, ahol akadémista is volt.

"Nagyjából három hétig csak levegő után kapkodtam, amikor edzésbe álltam a Palermónál. Pedig itthon a szorgalmasabbak közé tartoztam, beleadtam apait-anyait az edzéseken Magyarországon is. Senki sem mondhatta rám, hogy lógós lennék. Mégis három hétig kóvályogtam, és erőnlét terén próbáltam utolérni a többieket" - ezek Sallai szavai voltak.

A Barcelona akadámiájára kerülő Tajti Mátyás is egész fiatalon megérezhette, egészen más tempóban zajlik ott egy edzés.

Jó lenne belelátni a hazai edzők fejébe, amikor ilyesmit olvasnak, mire gondolnak. Vajon hogyan érvelhet önmagában? Ha esetleg ezzel szembesítik, vajon hogyan reagál. Már ha szembesíti egy klubelnök, akadémiatulajdonos, politikus, szakmai igazgató.

Nem a lehetetetlenről, egy nagyon egyszerű dologról beszélünk, és mindennek az alapjáról.

Már 20 éve is azt hallottuk, mennyivel más egy kinti edzés sebessége, és ezt már alig 20 éves játékosok is megtapasztalják most is. Vagyis 20 év alatt nem sokat léptünk előre, és ha nem követelik meg itthon az oxigénhiányos állapotú mozgást, döntéshozatalt, akkor még 20 évig nézzük, mennyivel gyorsabb és élvezetesebb sok ország futballja.