Hülyék az edzők, és hoznak hülyébbnél hülyébbeket

Kapcsolódók (3)

Volt egyáltalán ilyen pocsék éve a magyar focinak?

8 meccs, 6 vereség – ez az idei mérleg. Ha Costa Ricát nem verjük, évtizedes kudarcrekordot döntünk meg. Az abszolút mélypont még messze van, de akkor legalább hollandok, svédek aláztak, nem Andorra és Luxemburg.

Kis segítség Storcknak, hogy miért lázadnak a szurkolók

A német kapitány 34 játékost próbált ki az Eb óta, de ennyire jól nem állhatunk. A szurkolók átverésének vannak fokozatai, ebből Storck is kivette a részét. Mi lesz itt, ha az indulat céltáblája már nem a csapat, hanem a politika?

Mit tud a futballedző, ha magyar?

Hat magyar edző vágott neki a hétvégén kezdődött NB I.-nek. A legsikeresebb az az egyetlen, akinek nincs élvonalbeli játékosmúltja. Mire mehet Horváth Ferenc, akinek még teljes idénye sincs? Pintér Attila is csak kétszer vitt végig csapatot.

Dr. Mezey György korábbi szövetségi kapitány volt a vendége Vitray Tamásnak, az Amiről nem beszéltünk című Digi Sport-műsorban.

Mezey beszélt a tehetségek kiválasztásáról, a magyarországi akadémiák helyzetéről, a magyar futballról is. Kritikusan mondta el, miért is tart ott a futballunk, ahol tart, illetve miben lehet a legnagyobb probléma, hogy nem jutottunk el addig, mint például Izland.

Mezey azzal kezdte, hogy a magyar futball elveszítette a saját útját, míg a pártállami időben a futball volt az első számú sport, finanszírozta az állam, nagyon sok pénzzel, a legkisebb vállalatnak is volt csapata, rengeteg pálya, rengeteg gyerek.

Mára eltűntek az értékrendek, jöttek okoskodók, különböző szövegeket és irányvonalakat hirdetők.

Persze itt vagyunk mi, edzők – hát hülyék az edzők. Kész, emiatt nincs futball. És hoznak hülyébbnél hülyébbeket, akik ugyanolyan hülyék, mint mi voltunk, magyarok. Ezzel el is van intézve, ez a magyarázat, ami mindig jó a politikának, az aktuális sport- és futballvezetésnek.

Mezey abban látja az Európa-bajnokság utáni visszaesést, hogy ha nincs egy határozott irányvonal, akkor jönnek hullámzások, ahogy fogalmazott. Szerinte a mostani magyar válogatottaknál az a baj, hogy a jelentős százalékuknál a nemzetközi szinten kevés a futballtudásuk.

Az, hogy fizikai teszteket végeznek, azon már csak röhögök. A Gera akkor ki fog maradni, ha nem futja elég gyorsan a 30-at? Ezek showműsornak jók, csak semmi értelmük.”

Az akadémiáknak is odamondott. Szerinte komoly probléma az, hogy hiába építünk szuper akadémiákat, ha azokat csak közepes képességű gyerekkel tömjük tele, holott éppen a kiemelkedő képességű játékosokkal kellene. Hiába sajátítják el az alapokat, tehetség híján bizonyos szint fölé nem lesznek képesek emelkedni. Mezey úgy látja:

Csak azokat szabad kiengedni külföldre, akik érettek már rá,

ha a profi világba beilleszthető. Nem tudnék válaszolni, hogy ki lenne az, mert ahhoz például Ugrait személyesen kellene látnom edzésen, a csapatomba berakva, a feladatokat ellátva. Tinédzserkorban nekem koraiak ezek a kimenők.”

Hogy miért éppen Izland tudott ott ragadni a világ élvonalában és nem Magyarország, abban Mezey ott látja a probléma fő okát, hogy míg Izlandon társadalmi hatás történt a futballra, addig nálunk, pont fordítva van, a futball változtatja kicsit a politikai és vezetői döntéseket.