További Futball cikkek
- Végleges a kalapbeosztás, eldőlt, kik lehetnek a magyar válogatott ellenfelei a vb-re vezető úton
- Két helyet javított a magyar válogatott, már a legjobb 30 között jegyzik Marco Rossi csapatát
- Már a jelenlegi szezonban visszatérne a pályára az aranylabdás spanyol klasszis
- Az edzőként eddig bukdácsoló angol legenda újabb lehetőséget kapott a bizonyításra
- Nem megy messzire a Man. Unitedtől elküldött legenda, vezetőedzőként bizonyíthat
Jó kis meccs volt a Libertadores-kupa döntőjében játszott Superclasico, azaz River Plate-Boca Juniors rangadó. Kifejezetten hajtós, kockáztatós volt a 90 perc, aminek első félidejében a Boca, a másodikban a River volt a jobb.
Remek volt az iram, sokat futottak, voltak persze hibák bőven a valószínűleg átlag fölötti tempónál, mindenki meg akarta nyerni a dél-amerikai klubfutball-történelem talán valaha volt legfontosabb meccsét.
A gólokba sem lehet belekötni, a Bocáénál az uruguayi Nahitan Nandez zseniális kiugratása után ahogy megcsinálta a cselt Dario Benedetto, majd behelyezte a labdát, mindkettő világklasszis megoldás volt.
Nem kevésbé volt szép az egyenlítés, teljesen kijátszott akcióból jött, Ignacio Fernandez mesterien gurított vissza, Lucas Pratto szinte nem is hibázhatott.
Benedetto és Pratto ráadásul az első meccsen is gólt lőtt, és mi a közös bennük és a másik argentin névben?
Egyikük sem lehetett ott a nyári világbajnokságon.
Abban a csapatban, ami leégett a tornán, a csoportból épp csak továbbjutott, majd a franciáktól ugyan 4-3-ra kapott ki, egyszer még vezetett is, de aki emlékszik, tudja, mekkora különbség volt a két válogatott között.
A kiemeltek közül persze Benedetto és Pratto csatár, és támadókban bővelkedett az argentin keret, de a középpályások, plusz a mezőnyből még jó páran talán tudtak volna segíteni a világbajnokságon.
Jorge Sampaoli szövetségi kapitány viszont egyiküket se vitte ki, ahogy
a vasárnap pályára lépő mezőnyjátékosok közül mindössze egyet, a Boca-balszélső Christian Pavont.
Aki a kevésbé jók között volt, egy nagy önzőzésről lehet emlékezetes, amikor 1-0-nál kvázi gólpasszt adhatott volna, de inkább ellőtte, a fordulásból meg kiegyenlített a River.
Meg kell még említeni a két kapust, a riveres Armani ott volt a vébén, végigbizonytalankodott két meccset, a harmadik, Nigéria elleni csoportmeccsen váltotta fel Willy Caballerót, a franciák elleni négy gólból az egyiket bepotyázta a rövidre.
A bocás Esteban Andrada a vb közelébe sem került, és ugyan egy meccs alapján lehetetlen megmondani, hogy milyen kapus, de az kiderült, futballozni tud, és az önbizalmával sincs baj. A hosszabbításban emberhátrányban és időszűkében volt hogy ő szólozott ki a labdával egészen a középpályáig, és utolsó emberként olyan cseleket csinált meg, mint Manuel Neuer szebb napjain.
A döntő visszavágóját Madridban a River nyerte 3-1-re, hosszabbítás után, a Boca nem bírta el, hogy a ráadás legelején Wilmar Barriost második sárgával - teljesen jogosan - kiállították. A milliomosok így 5-3-as összesítéssel vitték el történetük negyedik Libertadores-kupáját.