Addig szövegelt a bíró, hogy meglepte a szöglet és a gól
További Futball-vb 2018 cikkek
Ritka egy kalandos góllal egyenlített Spanyolország hétfőn este a Marokkó elleni, 2-2-re végződő világbajnoki csoportmérkőzésen. Aspas 91. percben lőtt gólját csak hosszas videózás után adták meg, a mérkőzés után pedig a marokkói kapitány, Herve Renard megkérdőjelezte az előtte gyorsan elvégzett spanyol szöglet szabályosságát.
Az egyetlen dolog, amit szóvá szeretnék tenni a második góllal kapcsolatban, hogy mi a másik oldalról vártuk a szögletet, mint ahonnan elvégezték.
Kínos magyarázkodásnak tűnik, de csak amíg nem láttuk az esetről készül felvételeket. A játékosok ugyanis nem ok nélkül várták rossz oldalról a szögletet. Egyrészt a szabályok szerint onnan kellett volna rúgni, mivel ahhoz az oldalhoz közelebb ment ki a labda az alapvonalon. Másrészt a játékvezető, Irmatov is határozottan abba az irányba mutatott, amikor megítélte.
De a legfőbb probléma talán az volt, hogy az üzbég bíró mindent megtett, hogy elterelje a figyelmet a rossz oldalról érkező meglepetésakcióról. Ami olyan jól sikerült, hogy végül őt is totálisan készületlenül érte a dolog.
Miután a szögletet megítélte, Irmatov hátat fordított a kapunak, és elindult sétálva a tizenhatos előtere felé. Közben szót váltott mindenkivel, aki az útjába esett, hallgatta a sirámokat, mutogatta, hogy korábban műesés történt, egyszóval prímán elkaszinózott a fiúkkal. Észre sem vette, hogy a túloldalon már rég elindult a játék. Hogy is vehette volna, amikor ő eközben hevesen gesztikulálva magyarázott valamit a spanyoloknak, nagyjából mindennek háttal.
Az pedig már a burleszk kategória, hogy amikor végre feltűnt neki, hogy itt valami nem stimmel, akkor is afelé a sarok felé fordult először, ahonnan nem jött szöglet.
Renard elismerte, hogy fogalma sincs, a szabálykönyvben mi áll, de neki a dolog gyanús. Mint mondta, próbált a mérkőzés után a bíróknál tájékozódni, de hiába kopogtatott az ajtajukon, nem kapott választ.
Amennyire ki tudtuk bogarászni, a szabálykönyv elég hézagos iránymutatást ad a tárgyban. A bírói karmozdulat ábrája szerepel a könyvben, de az sehol sincs leírva, hogy arra a szögletre kell mutatni, ahonnan a sarokrúgás jár. Ugyanakkor az oldal kiválasztása a játékvezetők hatásköre, hacsak nem teljesen egyértelmű a szituáció. Itt nyilvánvalóan nem volt az, ezért a bíró kézjele értelemszerűen a sarkot is ki kellett, hogy jelölje. És bár a szöglet elvégzését nem kell külön sípszóval engedélyezni, de ettől még nem árt, ha a bíró is tud róla.
„Érdekes volt, hogy a spanyolok nem arról az oldalról végezték el a szögletet, amelyről kellett volna. Jól látszódik, hogy a játékvezető is az ellentétes szögletzászló irányába mutat, ezzel jelezve, hogy melyik oldalról kell elvégezni a szögletrúgást.
A spanyolok ugyanakkor gyorsan elvégezték a szögletrúgást a másik oldalról, amely után alakult ki a most is vitatémát jelentő gól. Nyilvánvaló, hogy rossz helyről végezték el a szögletrúgást, meg kellett volna ismételni ezt"
- mondta Szabó Zsolt, korábbi FIFA-bíró.
Végezetül ne feledkezzünk meg arról a passzusról, hogy a másik csapat játékosának figyelmét szövegeléssel elterelni sportszerűtlen szabálytalanságnak számít, amiért figyelmeztetés jár.