Csányi kiakadt a klubtulajokra, és BL-döntőt akar a novemberre kész Puskásba

A Magyar Labdarúgó Szövetség május 10-én, pénteken a Telki edzőközpontban tartotta éves közgyűlését. Csányi Sándor, a szövetség elnöke bejelentette, hogy az MLSZ pályázni fog, hogy a jövőben Bajnokok Ligája- vagy Európa Liga-döntőt rendezzenek az épülő, Új Puskás Ferenc Stadionban. Csányi elmondta, hogy a tervek szerint novemberben adnák át az új stadiont, a nyitómeccsre pedig egy, a világ élvonalába tartozó válogatottat hívnának meg. A kivitelező írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy

Az MLSZ közgyűlésén arról is döntöttek, hogy a következő szezontól a hazai bajnokságban is bevezetik a pénzügyi fair playt (FFP), mivel romlik a klubok gazdálkodása. Az elnök szerint

Csányi szerint a fiatalszabály megszüntetése is rossz döntés volt. Korábban a klubok plusz bevételhez jutottak, ha fiatal játékosoknak adtak lehetőséget. Az eltörlésével csökkent a fiatal és magyar játékosok játékpercei. A 2015/16-os szezonban még 75 százalék volt a magyar, és 10 százalék a fiatal játékosok aránya a bajnokság játékosai között. Ez mostanra 64 és 4 százalékra esett vissza.

504 igazolt játékos van a keretekben, csapatonként 42. Ebből az 504-ből 223 egyetlen percet sem játszott az elmúlt szezonban.

"Normális az az ember, aki megengedi, hogy egy ilyen kerettel dolgozzon az edző, a klub, amikor pénzügyi gondok vannak? Ez elfogadhatatlan!"

28 éves átlagéletkorú játékosokat szerződtetnek, ez sem tetszik az elnöknek. Van egy rossz beidegződés, amit sokszor hall, hogy az edzőbe dolgáéba nem lehet beleszólni. De feltette a kérdés, hogy kinek a pénzét költi következmény nélkül?

A pozitívumok között a MOL Vidi Európa Liga csoportkörös szereplését emelte ki, szeretné ha az idei bajnok Ferencváros is elérné ezt a szintet.

Nem klubellenes vagyok, hanem a felelőtlen gazdálkodást nem tűröm. A 2010 és 2016 közötti időszakban stabilizálódott a klubok gazdálkodása, de most megint néhány egyesület bajba sodródott

- mondta Csányi, aki megjegyezte, egyelőre nem kívánnak változtatni az első és másodosztályú bajnokságok lebonyolítási rendszerén. 

A lehető leghamarabb bevezetik viszont a videóbírót, ami a 2020/21-es szezonban tűnik reálisnak, de tesztjelleggel egyes Magyar Kupa-találkozókon már jövőre kipróbálhatják.

Csányi pozitívumként említette, hogy a MOL Vidi FC szerepelt az Európa Liga csoportkörében, és reméli, a mostani kiírásban bajnok Ferencváros is eléri ezt a szintet, az MLSZ részéről pedig konstruktív hozzáállásról biztosította a klubot, ahogy azt a Vidi is megkapta egyes találkozók elhalasztásakor.

"Georges Leekens gyorsan jött és gyorsan ment. Emiatt magamra vállalom a felelőséget. Nálam van türelem és bizalom, ha látni a fejlődést. Bízom Rossiban, mert nála ez tapasztalható" - váltott a szövetségi kapitány témájára Csányi, aki a Rossi-éra egyik nagy nyereségének tartja, hogy Willi Orbán elkötelezte magát a magyar válogatott mellett.

Csányi az eddigi két Eb-selejtezőt értékelve csalódásnak nevezte a szlovákiai vereséget, de bravúrosnak minősítette mind a játékot, mind az eredményt a vb-ezüstérmes horvátok hazai legyőzésekor. Kötelező a kettős győzelem a soron következő két Eb-selejtezőn Azerbajdzsánban és itthon Wales ellen.

Tájékoztatott, hogy június 12-én kezdődik a 2020-as, részben budapesti rendezésű Európa-bajnokság jegyértékesítésének első fázisa, a magyar szurkolóknak pedig el kell hinniük, hogy a válogatott kijut a tornára, mivel azoknak a drukkereknek, akik csak a későbbi fázisokban igényelnek belépőt, csak egy a négyszázhoz lesz az esélyük, hogy hozzá is jutnak.

"Ismét szégyenkeznünk kell a szlovákiai meccs kapcsán. Az 55 ezer eurós büntetésnek is lett volna jobb helye, de jobban fáj, hogy most néhány száz renitens miatt háromezer hely marad üresen, pedig szinte azonnal majdnem az összes jegy elfogyott Wales ellen. A következő büntetés ismét zártkapus meccs lehet" - ítélte el a szlovákiai eseményeket Csányi, aki felvetette azt is, hogy ha a problémát nem sikerül orvosolni, akkor az MLSZ nem fog az idegenbeli találkozókra jegyet értékesíteni.

Az MLSZ beszámolója szerint egymilliárdos nyereséggel zárta az évet, az előző évben pedig 46,4 milliárd forint TAO-pénzt tudott felhasználni a futball, ebből 6,8 milliárd jelentkezett az MLSZ-nél, a többi a kluboknál. A TAO-pénzek szabályszerű felhasználásának ellenőrzése során 11 esetben tettek büntető feljelentést, 59 szervezetet pedig kizártak a rendszerből. A kiadásokat illetően azt hangsúlyozta, hogy csak tíz százalékot fordítottak a profi labdarúgásra.

"Eddig 334 milliárd forintból 31 stadiont adtak át. Ami probléma, hogy 2500 pálya van az országban, de ennek csak 5 százaléka található a fővárosban. A Budapest-program célja, hogy 145 pálya legyen a fővárosban. A gondot a helyszínek megtalálása jelenti" - szólt az elnök, aki jelentős eredményként értékelte, hogy jelenleg 280 316 az igazolt játékosok száma, a csapatoké pedig 13 000 fölé kúszott.

A közgyűlésen a 72 érvényes szavazati joggal rendelkező küldöttből 54 jelent meg, ők valamennyi beszámolót elfogadták. (Index/MTI)