Elkészítette a belga átvilágító cég a futballakadémiai sorrendet
További Futball cikkek
- Ceausescu fia és a székely futballsztár magyar filmen
- Fontos változásról értesítette a szurkolókat az Újpest a Fradi elleni rangadó előtt
- Szoboszlai Dominik üzent a magyar szurkolóknak a panenkás gólja után
- Egészen lehetetlen helyzetbe került a magyar futballválogatott a pénteki NL-sorsolás előtt
- A futball élet és halál kérdése, az élet sokkal több annál
A német futballt gatyába rázó Double Pass 2013-ban érkezett Magyarországra, az akkor még a berlini utánpótlásban dolgozó Dárdai Pál javaslatára. A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, Csányi Sándor azzal indokolta a belga cég szerepvállalását, hogy sejtése szerint az akadémiák önképe és a valóság között jelentős a különbség.
Az első akadémiai sorrendben, 2013-ban például Felcsút a kilencedik helyen állt, 50 százalékos teljesítménnyel. Az akkori listát a frissen alakuló Debrecen vezette.
- 1. Debrecen, 2. Győr 3. Szombathely és Vasas 5. Honvéd 6. MTK 7. Újpest, 8. Nyíregyháza 9. Felcsút
A felcsúti eredményeket elsősorban az infrastruktúra húzta feljebb, de a legrégebbi hazai intézmény, a Liverpoollal is szoros kapcsolatban álló MTK pozíciója sem volt a legbiztatóbb.
A 2016-os állapot a következőképpen alakult:
- 1. Debrecen, 2. Honvéd, 3. Szombathely, 4. MTK, 5. Győr, 6. Felcsút, 7. Vasas, 8. Újpest, 9. Békéscsaba, 10. Ferencváros
A Debrecen megőrizte első helyét, az MTK és a Felcsút kicsit előrébb lépett, a Vasas visszaesett. Bár a Puskás Ferencről elnevezett akadémia alapítója, Orbán Viktor miniszterelnök ekkortájt arról beszélt, hogy Európa tíz legjobbjának egyike a felcsúti intézmény, még három éve is öten megelőzték a hazai felhozatalból. A hazai akadémiák pedig nagyjából láthatatlanok a nemzetközi összesítésben, elég csak a horvát Dinamo Zagreb, az osztrák Salzburg vagy a szerb Partizan műhelyére és az onnan kijövő játékosokra gondolni.
És akkor a várva várt jelenlegi sorrend – igaz, ez most csak három kasztot határoz meg. Azt nem tudni, miért változtatott a belga cég a helyezések szerinti sorrenden.
A legjobbak közül kiszorult az Illés Béla által fémjelzett szombathelyi intézmény. A Vasas sem tudta megőrizni helyét az elitben. A Diósgyőr viszont nagyot ugrott – ők a hírt ki is tették a honlapjukra –, és egyenesen a legjobbak közé került.
- A legjobb hat: Debrecen, DVTK, Felcsút, MTK, Honvéd, Győr
- 7–15: Békéscsaba, Kecskemét, Ferencváros, Fehérvár, Újpest, Vasas, Szombathely, Pécs, Nyíregyháza
- 15–19.: Kaposvár, Szeged, Kisvárda, ZTE
A hátsó négyestől elvehetik az akadémia megnevezést, legalábbis a DVTK vezetője így tudja. Szegeden Grosics Gyuláról nevezték el az intézményt, Kaposváron Bene Ferencről.
A Debrecen munkáját a hazai élvonalban is láthatjuk. Sok saját nevelésű fiatallal állnak fel, és velük jutottak el a nemzetközi kupáig. A képet árnyalja, hogy a Loki simán pottyant ki a Torinóval szemben, és az olaszok sem érték el az Európa Liga csoportkörét.
A Double Pass fontos tényezőket állapított meg a kiemelt fejlesztési területekről, nyilván a rossz tapasztalatai alapján.
- Részletes egyéni fejlesztési terveket kell készíteni a játékosok egyéni tanulási céljai alapján.
- A terveket rendszeresen nyomon kell követni, azokat értékelni és szükség esetén módosítani kell.
- Az edzések, az értékelési folyamatok és a karriermenedzsment személyre szabása a lehető legmagasabb fejlesztési szint elérésének egyik záloga.
- Nagyobb figyelmet kell fordítani az akadémisták professzionális környezetbe történő hatékony integrációjára (karrier-tervezés, teljesítmény-menedzser alkalmazása, stb.) révén.
- A kétirányú kommunikációt erősíteni kell a képzési és edzésfolyamatok során az edzők és tanítványaik között.
- A specialisták minőségi hozzájárulása szükséges a(z edzések) tervezési folyamatához, és a játékosok teljesítményének értékelésben.
- Indokolt, hogy a stábtagok (teljesítményének) értékelését, továbbá egyéni fejlesztési terveit az akadémiák következetesen megvalósítsák. A stábtagok karriertervezését támogatná szisztematikusan alkalmazott (külső és belső) továbbképzési programok rendszeres működtetése.
- Az akadémiák kiszámítható működési környezetben, kisebb eredménykényszer alatt kellene, hogy működjenek – ezt a szövetség is ösztönözhetné.
- Egy központilag (szövetségi/nemzeti szinten) elkészített etikai kódex hozzáadott értéket jelentene a toborzási területek fejlesztése során.
- Az elit akadémiai keretek maximalizálása révén könnyebben lenne biztosítható, hogy valamennyi akadémista megfelelő játéklehetőséget kapjon.
- Fejlesztésorientáltság az eredményorientáltság előtt – a mérkőzések is a képzési folyamat részei, fontos, hogy a meccsek tanulási céljai kapcsolódjanak a szakmai program adott időszaki tanulási céljaihoz.
- Ki kell dolgozni egy hatékony stratégiát a relatív korhatás és a biológiai érettség problematikájának kezelésre, és azt következetesen alkalmazni kell.