Két pontrúgás hozta a Honvéd kupagyőzelmét

Szurkolj felelősen, tarts távolságot”

– ez a felhívás fogadott, ahogy beléptem Puskás Arénába a szerda esti Magyar Kupa döntőjére. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) a múlt csütörtöki kormányhatározat után gyorsan lépett, és jelezte, 10 ezer szurkoló ott lehet a stadionban. 10 ezer ember itt elveszik, hiszen ezt az arénát az elhalasztott Eb-re építették, és 65 ezren is beférnek, és most már Eb-lázban lenne mindenki, ha nem szól közbe a koronavírus-járvány. A kapuk mögött szépen kirajzolódott a két kemény mag, a kispestiek voltak többen, ők voltak a hangosabbak is.

A Honvéd tavaly is kupadöntős volt, akkor elmaradt nyolcadik győzelme, a Videoton lett a győztes. A Mezőkövesd jó szezont fut, az 1975-ben alapított klub a bajnokságban a harmadik, a kupadöntő elérése pedig eddigi legnagyobb sikere. A Mezőkövesd 1996-ban nyerte meg először a megyei bajnokságot, és jutott fel a harmadosztályba. Akkor a csapat gerincét még kövesdiek alkották, illetve a környező települések játékosaira építettek. Mivel én először Mezőkövesden, a Munkás sporttelepén voltam focimeccsen, érzelmileg másként nézek erre a csapatra. Mint minden kisgyerek, elképzeltük Kovács Gyulát, alias Gyúrót válogatott mezben, még akkor is, ha az egyik nyári Matyó Kupára érkező Tatabánya 7 gólt lőtt a csapatnak. 1994-ben még óriási szám volt, hogy a Fradi kupameccsen a városban játszott, most már ez az általános. Igaz, most már nincs is kövesdi a csapatban.

A Dorog 1952-ben játszotta a kupadöntőt, akkoriban a bányák köré szerveződött a futball, a 2010-től a kormánypárt erős emberei rajzolták a futballtérképet, és ugyan felépült az akadémiai rendszer, pont egy kupadöntő mutat rá a súlyos fogyatékosságaira, mert a Himnusz dallamai a játékosok felét érintették csak meg.

Hat magyart állított ugyanis a kezdőcsapatba a kövesdi edző, Kuttor Attila, a másik oldalon öten voltak, így a 22 játékosnak éppen a fele magyar.

Ezzel semmi különös nem történt, mert tavaly 13, tavalyelőtt 11 magyar futott ki a pályára a kezdőcsapatban. 2016-ban 16, 2015-ben 13 magyar játékos kezdett.

A bajnokságban elfoglalt helyének megfelelően a Mezőkövesdet tartották esélyesebbnek. Kuttor Attila jól felépítette ezt a csapatot, az igazolások a helyükre kerültek, a csapatnak régóta felfedezhető az alapjátéka, látszik, hogy mit szeretnének elérni egy labdakihozatalnál, hogyan építenék fel a támadásokat, vannak begyakorolt mozgások. És most ez is kevés volt.

Először Berecz Zsombor volt veszélyes kapura, az öt és felesről mellélőtt. Aztán lagymataggá vált az iram, de félóra után hirtelen felpörgött. A Honvédnak voltak gyors támadásai, a negyedik szögletet Ugrai Roland rúgta be, a rövid saroknál belecsúsztattak, a labda a 36 éves Djordje Kamber elé került a hosszú oldalon, a szerb védő mellel átvette, kapura lőtte, Nesztorovon megpattant, és a kapu bal alsó sarkában kötött ki a labda.

Négy perc múlva Pekár László lőtt szabadrúgást 28 méterről, a háromtagú sorfal mellett elment az erős labda, a kissé késve reagáló Tujvel nem tudta kiütni, hanem a kapuba segítette. Nem volt megoldhatatlan feladat a hárítás. A fordulás után a Mezőkövesd elszántan kezdett,

A Honvéd a futball újraindulása után az első két kupameccsen gólképtelen volt az MTK ellen, és csak büntetőkkel jutott tovább, a bajnokságban hármat lőtt a hétvégén a Debrecennek, és a szezon közben kinevezett Pisont István egyre inkább kezdi összerakni a csapatjátékot, még ha most két szerencsés pontrúgás után is voltak eredményesek.

Az utolsó tíz percre a Mezőkövesd mozgósította a tartalékait, rúgott két szögletet, de egyik sem volt igazán veszélyes. A befejezésig is náluk volt többet a labda, de nem volt átütő a játékuk, helyzetet sem sikerült kialakítaniuk. A Honvéd viszont berúghatta volna a harmadik gólt, miután a csereként beálló George ütközött a kapujától 40 méterre cselezgetni próbáló kapussal, Szappanossal. A Costa Rica-i csatárnál maradt a labda, aki elhamarkodottan lőtt, és nem találta el az üres kaput. Nemcsak ekkor, hanem 10 méterről is mellégurított, amikor egyedül vezette rá a labdát Szappanosra.

Hat év után nyert ismét kupát magyar edző csapata, akkor Kondás Elemér volt sikeres a Debrecennel. A Honvéd ezzel megszerezte a nemzetközi kupaindulás jogát is, a trófeát Csányi Sándor MLSZ-elnök mellett Szíjjártó Péter külügyminiszter adta át.

A kövesdiek mostantól a bajnoki bronzéremért harcolhatnak, és úgy érhetik el az Európa Ligát. Aztán hogy ez a teljesítmény mire lesz elég az albán liga vagy a kazah bajnokság EL-csapata ellen, hamarosan kiderül.

Magyar Kupa, döntő:

Budapest Honvéd-Mezőkövesd Zsóry FC 2-1 (1-1)
Puskás Aréna, 10 000 néző, v.: Bognár
    gólszerzők: Neszterov (33., öngól), Kamber (56.), illetve Pekár (37.)
    sárga lap: Lovric (38.), Gazdag (55.), illetve Vadnai (89.), Besirovic (90.)

• Budapest Honvéd: Tujvel - Batik, Kamber, Lovric - Ikenne-King (Aliji, 84., Niba 98.), Gazdag (Nagy G., 84.), Hidi, Szendrei, Uzoma - Ugrai (Kesztyűs, 79.), Lanzafame (George, 84.)
• Mezőkövesd Zsóry FC: Szappanos - Eperjesi (Farkas D., 70.), Neszterov, Pillár, Silye (Vadnai, 70.) - Cseri, Karnyicki, Berecz, Besirovic - Zivzivadze, Pekár (Jurina, 79.)

(Borítókép: Huszti István / Index)