Mennyire versenyképes a magyar bajnokság?

A 10 csapatos formátum a legelterjedtebb

A FIFA által készített beszámoló Gianni Infantino köszöntőjével indul, ami meg is adja az alaphangot korunk labdarúgásának egyik legfőbb problémáját felvetve:

Túl régóta dominálja a nemzetközi férfi labdarúgást néhány európai és dél-amerikai nagyhatalom. Ez nem kritika feléjük, de a sport globálissá tétele azt jelenti, hogy emeljük a színvonalat a bolygó minden sarkában…

Nem kell messzire mennünk, elég az európai klubfutball csúcseseményét, a Bajnokok Ligáját megnéznünk közelebbről: a jelenleg is zajló idényben a nyolcaddöntő 16 csapata közül mindössze 1 van az öt topligán (angol, német, olasz, spanyol, francia) kívülről, de a legutóbbi idényben egyetlen egy sem volt. A Bajnokok Ligája tehát a nagyok játszótere lett, ahogy arról már korábban is írtunk.

Az egyenlőtlenségen próbál változtatni a nemzetközi szövetség, ennek nulladik lépéseként „felmérte a terepet”. Két fő tényezőre alapul az elemzés:

• az elmúlt évek bajnokcsapatainak száma,
• valamint a tabellán kialakult különbségek.

A 2019–2020-as szezonban a FIFA 211 tagországának élvonalbeli bajnokságaiban összesen 2755 klub szerepelt, a legtöbb Afrikában (30 százalék) és Európában (26 százalék). Az első osztályú ligák átlagosan 13 klubot vonultatnak fel, és 24 fordulóból állnak. A legelterjedtebb a 10 csapatos formátum, 34 élvonalbeli bajnokságban alkalmazzák ezt.

A legutóbbi öt idényt figyelembe véve az élvonalbeli bajnokságokban átlagosan 3 különböző bajnokot avattak, a ligák 11 százalékában azonban ugyanaz a csapat ült a trónon. Ha a nagyobb képet nézzük, az elmúlt 15 szezonban átlagosan 5 klub lett bajnok ligánként, de akadt olyan is, ahol 11 csapat osztozott a bajnoki címeken, a másik szélsőség pedig 2 egyesület hegemóniája volt. A bajnokok és ezüstérmesek közötti átlagos különbség 6 pont volt, az aranyérmesek a megszerezhető pontok 76 százalékát gyűjtötték be.

Európai átlagban kiegyenlített a magyar bajnokság

A FIFA kontinensenkénti bontásban tette közzé riportját, mi pedig természetesen Európára fókuszálunk. Az 55 UEFA-tagállam élvonalbeli bajnoksága átlagosan 13 csapatos, a honi NB I 12 klubjával így éppen az átlag alatt van – csakúgy, mint többek között az izlandi, a walesi, a szlovák és az ukrán.

Az adott bajnokságban szereplő csapatok számához arányosítva Albániában a legkiegyenlítettebb a küzdelem, ugyanis a 10 csapatos ligából 4 klub is felállhatott a dobogó tetejére. A legegyoldalúbb a 20 csapatos olasz Serie A, amelyben az elmúlt öt szezonban a Juventus volt az egyeduralkodó. A legutóbbi 15 idényre vetítve az 55 tagországban 262 klub nyert élvonalbeli bajnokságot, a ligák 66 százalékában 4–6 különböző csapat végzett az élen. Az NB I-ben hat klubnak sikerült az élen zárnia az elmúlt 15 szezonban:

• Ferencváros,
• DVSC,
• MTK,
• Győri ETO,
• Fehérvár,
• Honvéd.

A horvát és a gibraltári bajnokság a legkiszámíthatóbb: a legutóbbi 15 idényben 14-szer ugyanaz az egyesület lett a bajnok, a Dinamo Zagreb és a Lincoln Red Imps.

Az európai élvonalbeli bajnokságok több mint fele (53 százalék) ligarendszerű, 45 százalékukban az alapszakasz után rájátszás következik. Tizennyolc bajnokságban változott a résztvevők száma az elmúlt öt évben: Grúziában és Bosznia-Hercegovinában néggyel csökkent a létszám, Bulgáriában ugyanennyivel nőtt.

A megszerezhető pontok százaléka alapján az európai átlag (76, 67, 60) alatt teljesített az NB I az elmúlt öt szezonban: a bajnok az elérhető pontok 73 százalékát gyűjtötte be, az ezüstérmes 62, a bronzérmes 52 százalékát. Átlagosan 10 pont van a dobogós csapatok között. Ilyen olvasatban a legszorosabb a lengyel bajnokság: az Ekstraklasában a bajnokcsapatok átlagosan a megszerezhető pontok 54 százalékát gyűjtik be, az ezüstérmesek 51, a bronzérmesek 48 százalékát.

Nemzetközi viszonylatban az európai pontátlag közel azonos az ázsiaival (AFC), valamint az észak- és közép-amerikaival (CONCACAF). Óceániában emelkednek ki leginkább a dobogós csapatok: a mindenkori bajnok a megszerezhető pontok 87 (!) százalékát gyűjti be, az ezüstérmes 76, a bronzérmes 65 százalékát. A legkiegyenlítettebb zóna a dél-amerikai (CONMEBOL), ahol a bajnokcsapatok 70 százalékát szerzik meg az elérhető pontoknak.

A magyar szövetséget (MLSZ) 120 éve alapították, az élvonalbeli klubok átlagéletkora 93 év. Anglia áll a vonatkozó rangsor élén: a Premier League-ben szereplő alakulatok átlagban 133 évesek. Érdekesség, hogy a Feröer-szigeteken a klubokat átlagosan 1948-ban alapították, míg a szövetségi szerveződés csak 1979-ben indult. Ennek szöges ellentéte Románia, ahol a helyi szövetséget 1909-ben alapították, az első osztályú klubokat viszont átlagosan 1974-ben.

A futball terjedése jól lemodellezhető a kontinensek csapatainak alapítási évéből: Európában és Dél-Amerikában a klubok átlagosan közel 80 évesek, míg Ázsiában, Afrikában, Észak- és Közép-Amerikában, valamint Óceániában átlagban 40 esztendősek.

A teljes riportot ide kattintva olvashatják el.

(Borítókép: akciójelenet az FTC-Újpest mérkőzésen. Fotó: Czerkl Gábor/Index)