Ki hitte volna? A magyar válogatott felnégyelte az angolokat idegenben!

Barokkos túlzás lenne azt állítani, hogy nyugati metropoliszba csöppenne az ember, amikor a Birminghamtől egy köpésre lévő, mintegy 250 ezer lakosú Wolverhamptonba érkezik, nyilván nem is ezt várjuk, de azért így is furcsa volt látni a gyakorlatilag üres utcákat, és hogy hétfőn helyi idő szerint 18 óra után gyakorlatilag az élet is leállt: egy-két nagyobb bevásárlóhelyet leszámítva minden más bezárt.

Amerre a szem ellát, kis túlzással mindenhol vörös téglába botlik a tekintet, a pofásan festő egyetemi épület mellett elhaladva pedig már látszik az 1889-ben épített Molineux, amely Nagy-Britannia egyik első reflektorfényes futballpályája volt. Az 1990-es években végrehajtott ráncfelvarrásakor hirtelen az egyik legmodernebb stadionná vált, és bár azóta a szigetországban azért jelentősen felújították a létesítmények zömét, még mindig bőven megállja a helyét a több mint 30 ezer ember befogadására képes „szentély”.

A stadionba beérve az első dolog, ami az embernek szemet szúrhat (már amellett, hogy a sarkainál nyitott), hogy a kapu mögötti kétszintes lelátó széksora elképesztően meredek, a magyar kollégákkal beszélve egyöntetűen a győrihez tudtuk hasonlítani a felépítését.

Az angol válogatott már 1891-ben is játszott itt mérkőzést, 1956 óta viszont a múlt heti, olaszok elleni volt az első, ráadásul az zárt kapus volt, vagyis a mieink elleni fellépésen térhetett vissza a publikum a lelátóra.

Összefoglaló

A hangulattal nem is volt gond, már a bemelegítésnél mindkét szurkolótábor óriási hangerővel kezdett dalolásba, más kérdés, hogy a derék angoloknak nem sikerült kibírniuk csendben a Himnusz éneklését, ami azért minimum szemöldök felvonására okot adó cselekedet azok után, hogy az őszi mérkőzés utáni két következő találkozó összes sajtótájékoztatóján a brit média a magyar drukkerek viselkedését kérte számon…

Na de vissza a játékhoz. Az angolok kilenc helyen változtattak az olaszok elleni kezdőhöz képest, Conor Gallagher először játszott a Nemzetek Ligájában, de Marc Guéhinek is csak két perc jutott eddig a sorozatban.

A házigazda Nagy Ádám várakozásának megfelelően már az első percekben igyekezett ezúttal benyomni a mieinket a kapujuk elé. A hatodik percre Jarrod Bowen már kétszer is megszerezhette volna a vezetést, de előbb Szalai Attila, majd Nagy Zsolt mentett – utóbbi hatalmasat. 

Nem sokkal később viszont a magyar szurkolók lelkendezhettek, hiszen Szoboszlai Dominik szabadrúgása után az angolok nem tudtak felszabadítani, Sallai Roland pedig a Wembley után Wolverhamptonban is bevette az angol kaput (0–1)!

Fél óra játékhoz közeledve újra közel kerültünk a magyar találathoz, ezúttal azonban Szoboszlai szabadrúgása után az angolok a gólvonalról menteni tudtak, és olyan villámgyors ellentámadást vezettek, ami megmutatta, hogy egy pillanat alatt bajba kerülhetünk, ha nem vagyunk résen, szerencsére Dibusz Dénesnek ekkor nem kellett játékba avatkoznia, amikor pedig igen, akkor könnyedén védett.

Az ismét nagyot robotoló, a fentebbi szabadrúgás előtt pedig remek cselsorozatot bemutató Szalai Ádám nem sokkal később egy harcos labdaszerzés utáni távoli lövéssel tesztelte Aaron Ramsdale-t, majd Willi Orbán Dibuszt, utóbbi nagyot védett, hogy ne legyen öngól.

Az Eb-döntős újra magához ragadta ezzel a kezdeményezést, de szerencsére igazi átütő erő nélkül, a szervezetten futballozó magyar csapat így vezetéssel vonulhatott a szünetre.

A fordulásra már Bowen helyén Raheem Sterlinggel érkeztek az angolok, Jude Bellingham és Reece James labdájáról is csak centikkel maradt le középen Harry Kane. 

Az 56. percben Marco Rossi kettős cserére szánta el magát, Szoboszlai Dominik és Callum Styles helyére Gazdag Dániel és Nagy Ádám érkezett, míg Gareth Southgate Mason Mountot dobta csatába, de kicsit stabilizálódni látszott ebben az időszakban a játék.

Nem sokkal később Ádám Martin is pályára lépett, és nem is húzta az időt, rögvest remek passzal találta meg Sallai Rolandot, aki kettőre növelte az előnyt (0–2)!

Ettől felpörögtek a hazaiak, és Kane fejesénél a léc segítségére volt szükségünk, de ezúttal sem tudott betalálni, így nem tudja közelíteni Wayne Rooney gólcsúcsát.  

De hiába nyomtak az angolok, újabb gólt megint a mieink szereztek, Ádám lekészítése után Nagy Zsolt lőtte ki a jobb alsót, a közönség egy része pedig inkább elindult hazafelé (0–3)!

A kegyelemdöfés pedig hátravolt, John Stones kiállítása után a csereként beálló Gazdag Dániel is betalált, így az őszi hazai vb-selejtező 0–4-ére 4–0-val vágtak vissza a mieink.

NEMZETEK LIGÁJA

A LIGA, 3. CSOPORT

4. FORDULÓ (június 14., kedd)

Anglia–Magyarország 0–4 (0–1)

Wolverhampton, Molineux Stadion, 28 839. V: Turpin (francia) 

Anglia: Ramsdale – Walker, Stones, Guéhi, James – Bellingham (Foden, 68.), K. Phillips, Gallagher (Mount, 56.) – Saka  (Maguire, 85.), Kane, Bowen (Sterling, a szünetben). Szövetségi kapitány: Gareth Southgate

Magyarország: Dibusz – Lang, Orbán, Szalai A. – Fiola, Schäfer, Styles (Nagy Á., 56.) , Nagy Zs. – Szoboszlai (Gazdag, 56.), Sallai (Nego, 78.) – Szalai Á. (Ádám M., 68.) Szövetségi kapitány: Marco Rossi

Gólszerző: Sallai (16., 70.), Nagy Zs. (80.), Gazdag (90.)

Kiállítva: Stones (82.)

Németország–Olaszország 5–2 (Kimmich 10., Gündogan 45+4. – 11-esből, T. Müller 51., Werner 68., 69., ill. Gnonto 78., Bastoni 94.)

A csoport állása: 1. Magyarország 7 pont (7–3), 2. Németország 6 (8–5), 3. Olaszország 5 (5–7), 4. Anglia 2 (1–6)

(Borítókép: Toby Melville / Reuters)