Dombóvári fiatalok a magyar futballmúltat legjobban ismerő diákok

A 2015-ben, mindössze 33 esztendős korában, daganatos megbetegedésben elhunyt válogatott kapus, Fülöp Márton szülei a játékos hagyatékából és szándékainak megfelelően hat évvel ezelőtt hozták létre a futballista nevét viselő alapítványt, melynek három fő célja a fiatal futballistapalánták felkarolása, a daganatos megbetegedéssel küzdők segítése és szűkebb pátriájukként a kőbányai oktatás támogatása. Az idei évben mutatkozott be Fülöp Ferenc, Márton édesapja, korábbi válogatott kerettag labdarúgó és sportmenedzser, valamint Menyhárt Sándor, a kőbányai Szent László Általános Iskola intézményvezetője által megálmodott labdarúgás-történeti vetélkedő, melynek döntőjében a több mint száz induló csapat közül a tíz legjobb csapott össze.

A finálét olyan korábbi klasszisok tisztelték meg jelenlétükkel, mint Détári Lajos, Garaba Imre, Kovács Kálmán, Nagy László, Nyilasi Tibor, Pölöskei Gábor és Wukovics Ferenc. Később a részt vevő gyerekek sem nagyon tudták eldönteni, hogy a vetélkedő vagy pedig a magyar futball legendáinak személyes közelsége volt számukra a nagyobb élmény. Merthogy ebben a mezőnyben – hiába az óriási korkülönbség, tinédzserekként nemhogy ők, de sokuknak az édesapja sem feltétlenül látta játszani az említett urak többségét élőben – csaknem mindenki tisztában volt azzal, alsó hangon is 20 magyar bajnoki cím és 300 felnőttválogatott-mérkőzés állt a délelőtt műsorvezetője, Gundel-Takács Gábor mellett, mikor a díszvendégek felsorakoztak a színpadon.

A stílszerűen két etapra, két félidőre bontott játékban végül a dombóvári – az Aranycsapat az élők sorából utolsóként távozó tagja, Buzánszky Jenő szülővárosa, így adott az erős kötődés a magyar futballmúlthoz – Juhász Barnabás és Ujvári Bence kettőse bizonyult a legjobbnak.

Mindketten a foci megszállottjai vagyunk, elképesztő élmény volt itt lenni

– mondta Barnabás immár a győztesnek járó ajándékcsomaggal a kezében, valamint a kvíz aranyérmével a nyakában. „Détári Lajos nagy kedvencünk, mindketten Honvéd-szurkolók voltunk kicsiként, és sokat meséltek róla” – tette hozzá Bence.

A srácok hozzátették, lehetnének bármilyen megszállottak, iskolaigazgatójuk, Szenyéri Zoltán futballimádatához képest eltörpül az övék. A pedagógus a felkészítésükben is főszerepet vállalt, könyveit felhasználva megannyi lehetséges kérdés- és válaszpárt kidolgozott számukra.

Az Eintracht Frankfurt és a Honvéd világválogatottja a kvíz utáni autogramosztáson és a játék alatt is remekelt. De ne rohanjunk ennyire előre!

Mivel a vetélkedőn elhangzott kérdések jó része a jelen lévő sztárvendégek múltjával összevágott, egyszer-egyszer még figyelmeztetni is kellett az első sorban helyet foglaló exjátékosokat, hogy csendesebben nosztalgiázzanak, a hozzájuk közelebb ülő diákok nehogy előnyre tegyenek szert. A ferencvárosi Nyilasi Tibornak, vagy az újpesti ikon Nagy Lászlónak is nem egyszer csillant fel a szeme, egy-egy kérdés hallatán. Megható volt, ahogy kortársuk és barátjuk, a júliusban elhunyt Törőcsik Andrásról meséltek a jelenlévőknek.

A prímet mégis az vitte, mikor egy, az angolok legendás otthonával, a Wembley-vel összekötött tárgykörben feltett kérdéssorban véletlenül előkerült a nyári, Anglia elleni 4–0-s válogatott diadal…

Détári óhatatlanul is széttárta a kezét, és mára jellegzetessé vált, kissé reszelős hangján odafordult Nyilasihoz, hogy megjegyezze neki, „Ez jó, beugratós kérdés”, hiszen a magyar válogatott egyetlen gólt sem lőtt a Wembley-ben 2022-ben, a négy találatot – és így a győzelmet – Wolverhamptonban érték el Sallai Rolandék. Détári már-már gyermekien őszinte reakciója nem kis nevetést váltott ki a közönség első soraiban – ezzel is erősítve azt a családias légkört, amit a szervezők igyekeztek megteremteni.

„Régi vágyunk volt egy ilyen kvíz megszervezése. Azt gondoljuk, ez is segíthet ápolni a fiunk emlékét, és egyúttal segít abban, hogy a múlt nagy magyar sikereit, ezeket a legendás sportolókat közelebb vigyük a fiatalokhoz – mondta a verseny után Fülöp Ferenc az Indexnek. – Büszke vagyok arra, hogy egytől egyig első szóra elfogadták a meghívást, és arra is, hogy megvalósulhatott az álmunk. Ez már a harmadik nagy rendezvénye volt az alapítványnak idén. Hiszek abban, hogy Marci is figyelt minket fentről, és még ha a mostani tapasztalatokra építve jövőre lehet eggyel még jobban szervezni, ő is büszke arra, amit láttunk.”

(Borítókép: Fülöp Márton a Manchester City – Aston Villa Premier League-mérkőzésen a hazaiak kapujában 2010. május 1.jén. Fotó: Alex Livesey / Getty Images)