Spórolás van, fizetéscsökkentés nem lesz a Honvédnál

Az együttes új vezetőedzővel vág neki a tavaszi szezonnak, miért pont Dean Klafuricra esett a választás?

A jelenlegi edzőnk, Dean (Klafuric – a szerk.) a zágrábi akadémiáról jött pontosan egy hónappal előttem, október végén, nagyon komoly szakember. Végigvitte a szakmai vonalat az U9-től az U17-ig. A Legiával lengyel bajnokságot nyert, szóval, azt hiszem, most megtaláltuk azt az edzőt, akivel hosszú távon boldogulni fogunk. Dean egy nevelő típusú edző, és nekünk pont egy ilyen szakember kellett, mert sok fiatalt igyekszünk beépíteni a Honvédba az akadémiánkról. Úgyhogy azt üzenem a kollégáinak – miközben a korábbi edzőkről nem tudok nyilatkozni –, hogy szerintem most egy olyan edzőnk van, akire nagyon büszkék leszünk.

Az előző szakvezető, Tam Courts szerződtetése sokaknak kissé érthetetlen, mondhatni, rejtélyes volt…

Courts roppant tehetséges edző, nem is mondanám múlt időben, a Dundee Uniteddel eljutott az UEFA-konferencialigába gyakorlatilag a semmiből, de itt nem volt meg a kémia a csapat és közte. Ezt nagyon nehéz kívülről megítélni, én már akkor, április óta gazdasági tanácsadóként itt dolgoztam a klubnál, egyszer vagy kétszer beszélgettem is Tammel. Hogy mi történhetett az öltözőben, hogy miért nem jöttek az eredmények, azt nem tudom.

A Bozsik Stadionban az idénynyitón a ZTE ellen, amit 1–0-ra elvesztett a Honvéd, egy Honvéd-szurkolónak lehangoló lehetett látni a sajtótájékoztatót, a roppant szimpatikus, fesztelenül, a győztes pozíciójából nyilatkozó Ricardo Monizt és az elveszett gyerekként viselkedő skót fiatalembert…

Mindig óriási rizikót rejt magában az edzőválasztás. Tam a Dundeeból kihozta a maximumot, megverték a Celticet 45 ezer néző előtt, itt meg jöttek a vereségek. Nézze meg, Claudio Ranieri 2016-ban megnyerte a Premier League-et a Leicesterrel, aztán 2017 februárjában már kirúgták, mert egy ponttal állt a csapat a kiesőzóna felett. Az edzőválasztás mindig lutri. Megpróbáljuk kielemezni a lehetséges jelölteket, aztán vagy bejön, vagy nem. Ennek Chris Docherty sportigazgató a letéteményese.

Őrá hogyan bukkantak, ha már itt tartunk?

Őt az elődömék, Kun Gáborék hozták a Honvédhoz. Az egy interjúfolyamat volt, hat-hét különböző jelölttel beszélgettek. Chris 31 éves, nagyon fiatal, már a múltja is komoly, de ennél sokkal lenyűgözőbb a szakmai hozzáértése.

Ha már a személyi kérdéseknél tartunk, itt van a két őshonvédos, Pisont István, a szurkolók örök kedvence, és Dajka László. Őket miért nem vonják be a szakmai munkába, akár vezetőedzőként?

Pisont a klub alkalmazásában áll tehetségkutatóként.

Csak a szurkolók őt nem erre a posztra akarják.

Ezek szakmai kérdések. Azt gondolom, a hazai szakmából generációk estek ki, már nem is emlékszünk, mikor dolgozott magyar edző komoly külföldi csapatnál, topklubnál, talán Csernai Pál a Bayernnél, majd a Dortmundnál, de ennek is lassan negyven éve. Dean Klafuric az edzőnk, úgy érezzük, most rá van szüksége a Honvédnak, a tapasztalatait arra is kell „használni”, hogy a belső erőforrásainkat is fejlessze. Ennek az eredménye persze talán csak három-négy év múlva jelentkezik. Akkor már lehet, hogy akár egy topligába is elhívnak egy honvédos edzőt.

Addig viszont életben kell maradni. Talán Tartakowernek, a régi idők neves sakkozójának volt az a mondása, hogy az istenek sajnos beillesztették a végjáték elé a középjátékot. Lefordítva a Honvéd problémájára: azt meg is kell érni, lehetőleg az NB I-ben, nem?

Persze, jogos, mert jelenleg a tizenegyedik, az utolsó előtti helyen áll a csapat. Garantálni nem tudjuk a bennmaradást, de van egy stratégiai sarokpont, amitől semmiképpen nem fogunk eltérni, ez pedig a Magyar Futball Akadémiáról kikerülő játékosok beépítése. Ez nagyon fontos. Tömeges igazolások biztos, hogy nem lesznek a télen, legfeljebb egy-két hiányposztra, nagyon célirányosan.

Pénzért vagy ingyen, lejárt szerződésű játékost?

Ezt most még nem tudom megmondani. Január elsejétől indul egy háborús időszak, ügynökökkel, játékosokkal, sőt már most elindult. És ott majd a végén kijön valami, legjobb tudásunkkal, Chrisszel együtt nekivágunk. És amit majd a pályán látnak a szurkolók, az minősíti a munkánkat. Én most jöhetek gyönyörű lózungokkal, a végén úgyis az eredmény számít. De ismétlem, a stratégiai célunkat semmilyen körülmények között nem tévesztjük szem elől. Rettegésből, a kieséstől való félelemből nem fogunk dönteni. A fiatalokat be kell építeni a csapatba!

De hát ez volt a korábbi elnök, George F. Hemingway ars poeticája is!

Ezek szerint megvan a folytonosság. És ez a tendencia már Kun Gábor, az előző ügyvezető idején is kitapintható volt. Az úgynevezett fiatalpercekben a Honvéd első volt az NB I-ben.

November 9-én egy csakfoci.hu-cikkben meglebegtették, hogy a tulajdonosok el akarják adni a klubot. Ehhez van hozzáfűznivalója?

Nem tudok ilyenről, hogy el akarnák adni a Honvédot. Nyilván ilyesmiről nem beszélünk az üzleti életben, még akkor sem, ha esetleg küszöbön állna a klub értékesítése, de az biztos, hogy én nem tudok ilyesmiről. Én hosszú távú megbízást kaptam ügyvezetőként, nekem az a feladatom, hogy javítsam a Budapest Honvéd üzleti pozícióját. Ebben benne van minden, adott esetben a sportteljesítmény is.

Miért, javításra szorul?

Melyik az a klub, amelyiknek az anyagi helyzete a jelen körülmények között nem szorul javításra?

Hallani olyan pletykákat, miszerint fizetési nehézségek vannak a klubnál. Ez igaz?

Nincs ilyesmi.

De az igaz, hogy a Bozsik Stadiont télire bezárják. Hogyan próbálják a klubot a jelenlegi energiaárak mellett a víz felszínén tartani?

A működési költségeket jelentősen csökkentjük.

Úgymint?

Hadd ne részletezzem ezt két hét után. Bonyolult üzleti modellt alakítottam ki, ennek a megvalósíthatósága még kérdéses, el kell telnie egy kis időnek. De az biztos, hogy gyorsan fogok lépni.

A világ mamutklubjainál is előfordult, hogy csökkentették a játékosok fizetését. Ez a Honvédnál nem került szóba?

Munkaszerződésekkel állunk szemben, amelyek köteleznek.

A Barcelonánál is munkaszerződések voltak, aztán…

Meg is támadták a játékosok a szerződésmódosításokat. Mi a szerződéseket jogilag kötelező dokumentumként kezeljük. Nem hinném, hogy nekem lenne jogi lehetőségem a szerződések újratárgyalására. Inkább azt gondolom, hogy azokat a játékosokat, akik nem illenek bele az elképzeléseinkbe, az ügynökükkel folytatott megbeszélés után más klubokhoz irányítjuk. Ez lesz az irány. De még egy gondolat erejéig a működési költségekről. Itt az energiaár-robbanás a lényeg. Az energiafogyasztásunkat kell optimalizálni. Alternatív energiaforrások – napkollektorok építése, levegőalapú hőszivattyúrendszer, egyebek – igénybevételére azért nincs lehetőség, mert a Bozsik Stadion és a Magyar Futball Akadémia épülete nincs a mi tulajdonunkban, csak vagyonkezelők vagyunk. Így pedig nem járható út a beruházás. De ettől függetlenül napi szinten mérjük az energiafogyasztásunkat, én ezt két hónapja indítottam el. Sajnos a pályafűtés gázzal történik, ennek az ára megtízszereződött! Úgy, hogy már a 2021-es is a duplája volt az előző évinek… Ezért is zártuk be télire a stadiont. De ezek a dilemmák a többi klubnál is megvannak.

Arról is lehetett olvasni, hogy tavasszal a hazai meccseiket nem a Bozsik Stadionban játszanák…

Nagyon határozottan kijelenthetem, hogy minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a Bozsik Stadionban játsszon a csapat. Van egy fantasztikus stadionunk, nekünk itt kell játszanunk.

2019-ben vásárolták meg a klubot George F. Hemingwaytől. Azóta nem sikertörténet a klub szereplése. Igaz, az első évben még volt egy Magyar Kupa-győzelem, de az utóbbi két évben a kiesés elkerüléséért folyik az elkeseredett harc. Miért? Hiszen jóval nagyobb a költségvetés, mint az előző tulajdonos idején volt.

Én csak arról tudok beszélni, hogy mit szeretnék csinálni ahhoz, hogy mindenki boldogabb legyen a klub körül. Szurkoló, játékos, tulajdonos. Én csak ennyit tudok tenni. Hogy mi volt a múltban, abba nehéz belelátni. Persze a tények sajnos makacs dolgok.

Mivel lenne elégedett a szezon végén?

Nem mondok eredményt. Azt szeretném elérni, hogy kiirtsuk a fejekből a kieséstől való félelmet.

Akkor valahogyan benn kell maradni.

Hihetetlen, de ha csak az idegenbeli meccseket nézzük, akkor hatodik a Honvéd, ha viszont csak a hazaiakat, akkor utolsó. Ez tarthatatlan állapot. Ez egyértelműen pszichológiai, mentális problémára utal.

Vagyis nincs meg az összhang a szurkolók és a csapat között…

Hát ha az ember kiment egy hazai Honvéd-meccsre a közelmúltban, akkor nem az volt a benyomása, hogy meglenne az összhang. Ezen is dolgoznunk kell.

De az összhangot csak jó eredményekkel lehet megteremteni.

Eredményekkel és a játék minőségével. A kettővel együtt. Bár az egyik hosszú távon hozza magával a másikat.

Itt van két játékos, Banó-Szabó Bence és Batik Bence. Mindketten fura körülmények között távoztak a Honvédtól, aztán a Kecskemétnél, illetve a Puskás Akadémiánál kivirágoztak. Hogy van ez?

Az igazolási döntéseknél mindig van egy óriási lutri. Korábban Erling Haalandról is mondott le klub, amely akkor 10 millió euróért szerződtethette volna, mégsem tette, majd a Dortmund járt jól. Ez kiszámíthatatlan. Igyekezni kell a rendelkezésre álló információk alapján a legjobb döntést hozni.

(Borítókép: Karip Tímea / Index)