Meghalt a futballista, akinél senki sem szerzett több gólt egy világbajnokságon

A tornán végül bronzérmet nyert a franciákkal, az azévi Aranylabda-szavazáson pedig ugyancsak harmadikként zárt.

A legendás játékos életéről és pályafutásáról a katari világbajnokságot felvezető írássorozatunkban írtunk bővebben, most ezt elevenítjük fel.

No de ki volt ez a mesébe illő termelékenységű center?

Először is, nem egészen volt francia. 1933. augusztus 18-án az akkor Franciaországhoz tartozó Marokkó déli nagyvárosában, a mesés Marrakesben született, francia apától és spanyol anyától. Első klubja, az USC Casablanca is marokkói volt, a fiú csak 20 évesen, 1953-ban lett a Nice játékosa, majd amikor a nagy Raymond Kopa 1956-ban a Reims csapatából a Real Madridba szerződött, Kopa helyettesítésére a francia bajnokcsapathoz hívták a 23 éves Fontaine-t. Itt a center 131 bajnoki meccsen 122 gólt szerzett, s ki tudja, meddig jut, ha 28 évesen és 11 hónaposan nem kényszerül visszavonulni 1962-ben. 

Fontaine csúcsformában érkezett a svédországi világbajnokságra. 24 éves volt, a legjobb korban, egy kisebb téli térdoperáció következtében viszonylag kipihent, és az éppen befejeződött francia bajnokságban 26 meccsen szerzett 34 góljával segítette hozzá a Stade de Reims csapatát sorozatban második bajnoki címéhez.

Érdekes módon Fontaine már öt évvel korábban bemutatkozott a válogatottban, és mindjárt mesterhármassal Luxemburg ellen, de aztán öt év alatt mindössze ötször jutott szóhoz, így érkezett el az ’54-es vb. Paul Nicolas szövetségi kapitány az utolsó pillanatig habozott, hogy Fontaine-t vagy René Bliard-t vigye ki a világbajnokságra, végül a sors megoldotta a dilemmát: Bliard megsérült, és így Fontaine utazott.

A világbajnokságon fantasztikusan működött Kopa és Fontaine kettőse. Kopa tömte a gólpasszokkal Fontaine-t, aki mind a hat meccsén betalált. Kezdésként hármat vágott Paraguaynak (7:3), kettőt a nagyszerű Jugoszláviának (3:2) és egyet Skóciának (2:1), ez utóbbin még egy gólpasszt is adott Kopának.

A negyeddöntőben Észak-Írországot 4:0-val seperték le a pályáról, Fontaine két gólt rúgott, majd jött a Brazília elleni elődöntő.

Vava gyors góljára Fontaine parádés góllal válaszolt, és 1:1 maradt az eredmény a 36. percig, amikor vava eltört Jonquet, a francia csapatkapitány lábát. Mivel akkor még nem volt csere, az utolsó 54 percet tíz emberrel játszotta végig franciaország, és 5:2-re kikapott.

Így maradt az NSZK elleni bronzmérkőzés, amelyen Fontaine-nek három gólt kellett szereznie ahhoz, hogy megdöntse Kocsis Sándor négy évvel azelőtt felállított 11 gólos vb-rekordját.

A francia bombázó nem aprózta el, négyet vágott a világbajnoki címvédőnek, és ő lett minden idők legeredményesebb vb-gólkirálya.

A németek elleni 6:3, Fontaine négy góljával! 

És még csodálatosabb az a 13 gól, ha tudjuk: Fontaine nem a saját cipőjében szerezte azokat, hanem a csapattársától, Stéphane Bruey-től kölcsönkapott csukában…

Akkoriban még nem járt Aranycipő a gólrekordernek, ezt negyven évvel később, 1998-ban kapta meg egy ünnepségen Gary Linekertől. 

Sajnos 1960-ban kétszer is eltörte a lábát, válogatottbeli pályafutását 21 meccsen szerzett 30 góllal fejezte be. 1,43-as gólátlaga a legmagasabb a világon azok között, akik legalább 30 gólt rúgtak.

Élete utolsó éveit Toulouse-ban töltötte, volt két Lacoste-üzlete. Állandóan futballmeccseket nézett a tévében, vagy a belote nevű francia kártyajátékot játszotta.

Hogy megdöntik-e valaha a világbajnoki gólcsúcsomat? – tette fel anno a költői kérdést. – Kizárt dolog. Még csak meg sem fogják közelíteni.

Kiindulva abból, hogy Kylian Mbappé 20 éve nem látott nyolcas mennyiséggel lett Katarban az első, ez a veszély valóban aligha fenyegeti…

(Borítókép: Philippe Caron/Sygma via Getty Images)