Jön a könnyített VAR-rendszer és a lex Mourinho – utóbbi az NB I-re is hatással lehet

Télen a saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, milyen érzés a videobírói buszban döntést hozni. Rögvest le is kellett vonjuk a tanulságot, míg a stadionok lelátóján borzasztóan sok időnek tűnik az a két-három perc, míg megtörténik egy-egy ellenőrzés, addig a monitorok mögött ülve pikk-pakk elsuhannak a másodpercek.

Gyorsabb és pontosabb, de nem hibátlan

A döntésmechanizmus gyorsítása az MLSZ-nek is fontos célja, a jb tagjai rendkívül büszkék is arra, hogy a két VAR-rendszert alkalmazó szezon statisztikái alapján sikerült is gyorsulni: míg egy átlagos, a videobíró által objektíven meghatározható döntés a 2021–2022-es idényben 147 másodperc alatt született meg, a hátunk mögött hagyott évadban 120 másodpercre javult az átlagos szintidő. Gyorsult az úgynevezett on field review-k, azaz azon szubjektív ítéletek meghozatala is, amikor a játékvezető a pálya szélén felállított monitoron kell visszanézze a kérdéses szituációkat, hat másodperccel…

A hosszú ellenőrzések számát majdnem megfeleztük, az első bajnoki évhez képest 43 százalékkal kevesebb volt a három percnél tovább tartó vizsgálat

– emelte ki a játékvezetői bizottság elnöke.

Amikor egy tévedés is nagyon sok

Hanacsek Attila a VAR érdemei közt említette, hogy mindössze 17 súlyos játékvezetői hiba született a 198 bajnokin, ami – bár minden részletre kiterjedő hivatalos adatok csak 2013 óta állnak a jb rendelkezésére – a honi futball történetében a legkevesebb egy élvonalbeli bajnokság alatt. Emlékeztettek, a 2020–2021-es évadban, amikor még nem működött videobíró az NB I-es meccseken, 60 ilyen hiba volt. Az már kevésbé szívderítő tény, hogy a mostani 17-ből tíz eset is olyan szituációból született, amely a VAR hatáskörébe tartozik, azaz utólag a videófelvételek alapján korrigálható lett volna, mégsem sikerült ezt megtenni.

A kiesés elkerüléséért küzdő – végül kiesett – Honvédnak tizenegyeshez kellett volna jutnia a Pancho Arénában. Csakhogy a VAR-szoba nem kérette a pálya széli monitorhoz a találkozót vezető Vad II Istvánt, és így az élesben meghozott döntésnek megfelelően büntető nélkül folytatódott a játék. Ezzel egyszersmind beárnyékolva a videobírói rendszer sikereit…

„Alapvető tapasztalat, hogy mindenki jobban elfogadja az ítéletet, ha kimegy a játékvezető, megnézi a történtekről készült felvételt a pálya szélén, és így születik meg a döntés. Ez azonban sajnos ebben az esetben elmaradt" – mondta Hanacsek arról, miként lehetett volna elkerülni a Felcsúton történteket, hozzátéve, épp emiatt nem is játékvezető, mint inkább a VAR-busz személyzete hibázott azon a délutánon. 

Az időtényező nem mehet a döntésminőség rovására

– hangsúlyozta az eset legfőbb tanulságát. Hozzátéve, a történteknek komoly következményei voltak, ám ahogyan egy edző sem állítja meccs után pellengérre a játékosait, úgy ő sem akar konkrétumokat elárulni ezekről. Azt azonban kategorikusan kijelentette, nem igaz a szurkolói körökben gyakran szárnyra kapó szóbeszéd, mely szerint egy-egy súlyos tévedésnek ne lenne „ára”.

Hanacsek összességében úgy látja, ahogyan a mérkőzések színvonala, úgy a magyar játékvezetésé is nőtt az elmúlt években. Ezt az állítást támasztja alá, hogy a 2022–2023-as évadban harminc százalékkal kevesebb VAR-beavatkozásra volt szükség, mint az azt megelőzőben.

„A pályán jobb döntéseket hoztak a játékvezetők és az asszisztensek” – jelentette ki, ugyanakkor megjegyezte azt is: 

A játékvezetői tévedés olyan, mint a közúti baleset: egy is sok belőle. Azért dolgozunk – ha az összes hibát nem is tudjuk elkerülni, hiszen a játékvezető is emberből van –, hogy minimalizáljuk a tévedések számát.

Az elvégzett munka nemzetközi szinten sem maradt észrevétlen. A férfiaknál Berke Balázs, a nőknél Molnár Réka az UEFA úgynevezett „first” kategóriába került, amely a szűk 31 fős elit előszobájának számít. Bogár Gergőt pedig az európai szövetség Talent programjába választották be, amely Hanacsek szerint szintén fontos visszajelzés az idehaza elvégzett munkáról. 

Jön a „VAR light”

Az IFAB törekvése egyértelmű, minél több bajnokságban szeretnének videobírót látni, ennek érdekében újabb szabályváltozást eszközöltek, és bevezették a könnyített VAR-rendszert. Ennek lényege, hogy az idehaza is használt, 12 kameraképpel dolgozó szisztéma helyett négy kameraképpel, külön operátor nélkül is lehet videobírói rendszert alkalmazni.

A magyar bajnokságot is érintő változás, hogy a szurkolók felkészülhetnek a téli katari világbajnokságon is látott 6-8-10 perces hosszabbításokra egy gólgazdag mérkőzésen.

a 90 perc felett hozzá kell majd adni a játékidőhöz minden egyes másodpercet, ami ünnepléssel telt.

Az IFAB beépítette a szabálykönyvbe a lesállásról szóló korábbi iránymutatást is, így az ellenfélen megpattanó labda már nem oldhatja fel a lesállást – ezzel könnyebb lesz a játékvezetők és valamivel talán nehezebb a támadók dolga. 

– fogalmaz a bemutatott dokumentum. 

Talán csak minket, újságírókat hat meg igazán a dolog, de a jövőben hivatalosan is lehet büntetőpárbajnak hívni a mérkőzések végi tizenegyeslövéseket. Utóbbiak a szabálykönyvben eddig „büntetőpontról elvégzett rúgásként” szerepeltek…

Mourinho új szabályértelmezést ihletett Budapesten

Az európai szövetség ugyan szabályokat nem változtathat, azok értelmezését illetően viszont jó néhány új iránymutatást adott ki ezen a nyáron is. Így sokaknak az az érzése lehet a 2023–2024-es idény elején, hogy az IFAB által megjelölt pontoknál jóval több a változás.

A legfontosabb változás az UEFA és Hanacsek Attila szerint is az új, „Elérkezett a tisztelet ideje!” kampány és mindaz, amit a felfogásváltás eredményezni fog. Éppen a májusi, budapesti Európa-liga-döntőn tapasztalt edzői véleménynyilvánítás (José Mourinho-akció) jeleneteit is bemutatva, annak fontosságát emeli ki a kontinentális szövetség oktatóanyaga, hogy a tiszteletet nélkülöző reakciók esetén ne maradjon el az azonnali sárga lapos figyelmeztetés.

Ennek értelmében sokkal szigorúbban nézik a reklamálás mellett például azt is, ha egy edző elhagyja a számára kijelölt technikai zónát (az első NB I-es fordulóban Nebojsa Vignjevics, az Újpest vezetőedzője rögvest meg is tapasztalhatta a szigort).

A játékosok esetében szintén nem maradhat el a sárga lapos figyelmeztetés, ha 1.: „szóval vagy tettel kimutatja eltérő véleményét, a játékvezető irányába fut […], illetve további sportszerűtlen viselkedést követ el”.2.: „Megpróbálja megtéveszteni a játékvezetőt. Sérülés eljátszásával vagy azzal, hogy tetteti, hogy szabálytalankodnak ellene – szimulálás, eltúlzás vagy a játék újraindításának késleltetésére” irányul a viselkedése.

„A sportnak és ezen belül is a labdarúgásnak olyan hatása van, mint semmi másnak. Erre vigyázni kell és védeni kell. Ez a kezdeményezés célja. Az említett szabályokban semmi változás nincs, csak annyi a kérés, hogy zéró toleranciát alkalmazzunk a betartatásuk érdekében. Az UEFA annyit kér, ne alkudjunk meg többé” – magyarázta Hanacsek.

Megint újratanulhatjuk, mi a kezezés

A játékos kezének/karjának nem minden, a labdával való érintkezése szabálytalanság

– hangsúlyozza az európai szövetség.

Az elmúlt években több alkalommal változott a kezezésre vonatkozó szabályozás is. Ezen a területen a háttérbeszélgetésen levetített UEFA-anyag konkrét (ide kattintva elérhető a ppt) példákkal mutatja be, milyen esetekben milyen szankciót kell alkalmaznia a játékvezetőknek.

Például a nem szándékos, de büntetőt eredményező kezezések esetében immáron sárga lapot nem kell felmutatnia a bírónak, és abban is világos állásfoglalást tett a szövetség, hogy a játékos saját vagy játékostársa testéről a kezére pattanó labda nem minősül kezezésnek, szabálytalanságnak.

 Az UEFA kiemeli a „természetellenesen nagyobbá tett test” fogalmát. 

Úgy tekintjük, hogy egy játékos természetellenesen nagyobbá teszi a testét, amikor kezének/karjának helyzete nem a teste adott szituációbeli mozgásának a következménye, illetve azzal nem indokolható. Azzal, hogy keze/karja ilyen helyzetben van, a játékos felvállalja annak kockázatát, hogy kezét/karját eltalálhatja a labda, és ezért büntetik

– fogalmaz a szabály, aminek megítélése alá egyébként Szolnoki Roland korábban említett kezezésének megítélése is tartozott volna.

Szintén változott a kapura tartó lövések megítélése, eddig ugyanis a játékvezetőknek csak annyit kellett eldönteniük, hogy nagyjából a kapu felé tartott-e a labda egy lövés vagy fejes után – ha a védekező csapat bármely játékosa ezután kézzel ért hozzá, automatikusan sárga lapot ért a szabálytalanság. A jövőben azonban az a tény, hogy kapu felé megy a labda, nem lesz elegendő a sárga lapos figyelmeztetéshez, a játékvezetőknek mérlegelniük kell, hogy a gólszerzési kísérlet valóban el is találta volna-e a kapu felületét, és elég erős volt-e ahhoz, hogy ténylegesen eljusson a gólvonalig.

A 2019-es szabályváltoztatásokkal – főleg a kezezés esetében – a labdarúgás 150 éves történetében addig példátlan irányt vettek a szabályalkotók. A mostani változtatásokkal és értelmezési iránymutatóval egyértelmű a szándék: a világfutball vezetői szeretnének visszatérni ahhoz az irányhoz, ami 2019 előtt volt jellemző, azaz, hogy két nagyon hasonló szabálytalanság megítélése és következménye az ellenfelek között azonos legyen

– hangsúlyozta Hanacsek, arra utalva, hogy a négy évvel ezelőtti módosítás óta más szabály vonatkozik arra, ha valaki támadóként vagy ha védőként ért kézzel a labdához.

A labdarúgó NB I 2023–2024-es idénye a hátunk mögött hagyott hétvégén vette kezdetét, a bajnokság eddig lejátszott találkozóiról ide kattintva olvashat!

(Borítókép: MLSZ)