A spanyol csókügy legújabb fejleményei az elnököt egyszerre erősítik és gyengítik

Alvise Pérez szabadúszó újságíró – legalábbis elmondása alapján – a közösségi oldalán posztolt egy videót, amelyen a spanyol női labdarúgó-válogatott tagjai a győztes vb-döntőt követően már a csapatbuszon aranyéremmel a nyakukban, pezsgővel a kezükben ünnepelnek, ahogyan azt illik.

Természetesen a csapat kulcsembere, Hermoso az egyik hangadó, akit a díjátadón szájon csókolt a gratuláló elnök. A rutinos csatár – a spanyol női válogatott gólrekordere, a vb második legjobbjának megválasztott játékos – pezsgővel a kezében telefonján mutatja társainak azt a képet, amelyen az ő csókjukat párhuzamba állították internetes oldalon Iker Casillas és Sara Carbonero 13 évvel ezelőtti hasonló jelenetével. (Itt jegyezzük meg: a 2010-ben vb-győztes kapus akkor egy párt alkotott a dél-afrikai eseményen tévébemondóként dolgozó műsorvezetővel. Később össze is házasodtak, 2021-ben elváltak.)

A kiszivárogtatott csapatbuszos felvétel

De vissza a csapatbuszra. Hermoso picit zavartan, de mégsem feldúltan meséli el a történteket a társainak, és taglalja, hogy mennyire meglepte őt a sportvezető tette. Nem sokkal később Rubiales is felszállt a buszra, a csapat tagjai viccesen kérik számon tőle, hogy miért csak egyikük kapott csókot, majd ütemes „csókot, csókot!” és „prezi, prezi” skandálásba kezdenek, mint ahogyan az egy esküvőn szokás, ha a menyasszony és a férj figyelme lankad, a tisztelt násznép viszont felhívja a figyelmüket „kötelességükre”.

Rubiales mintha kellemetlenül érezné magát tette miatt, próbálja leállítani a kórust, és kifejezi, hogy mennyire szégyelli magát.

Eddig a videós sztori, ami önmagában több kérdést vett fel.

Először Rubiales magyarázta a bizonyítványt, hogy Hermoso beleegyezésével történt a csók – erre vajon a pillanat hevében, 76 ezer néző előtt a díjátadón hogyan jött rá, vagy talán abból vonta le ezt a következtetést, hogy nem kapott visszakézből egy pofont –, mire az érintett játékos cáfolata sem maradt el. Szó sem volt beleegyezésről, és „szexista, helytelen cselekedet” áldozatának mondta magát.

Az ibizai vakációját töltő csapat tagjai a nemzetközi vihart kavart esetben egy emberként álltak ki Hermoso mellett, és további mintegy 60 társukkal együtt kilátásba helyezték: addig nem lépnek többet pályára a válogatottban, amíg Rubiales az elnök.

A vezető távozását közben politikai körökben, egyes civil szervezetek és egyéb spanyol, valamint nemzetközi celebritások is szorgalmazták, a nyilvánosság már több fórumon, kisebb-nagyobb létszámú tüntetésen adott hangot nemtetszésének. Illetve erre hivatkozva a női szövetségi kapitány, Jorge Vilda kivételével távozott a válogatott 11 fős szakmai stábjának valamennyi tagja. És Vilda esetében is erősen rezeg a léc.

Az ő távozását már amúgy is követelte a csapat 15 tagja a 2021-es, elveszített Eb-negyeddöntő után, a vb-selejtezők előtt. Arra hivatkoztak, hogy egészségi és érzelmi állapotukra is negatív hatást gyakorol – állítólag kopogás nélkül nyitott be az öltözőjükbe, de a panaszok sora folytatódott –, Rubiales azonban kiállt mellette.

A 15 tiltakozó közül csupán három volt ott most a vb-győztes keretben. Egyikük a torna MVP-jének megválasztott Aitana Bonmatí. A spanyol női futball erősségére jellemző: simán kihordták lábon a tucatnyi játékos hiányát. A selejtezőt nyolc győzelemmel és 53–0 gólkülönbséggel tudták le, a mieinket a Hidegkuti Stadionban 7–0-ra intézték el. A vb mondjuk azért nem volt ennyire sétagalopp, az 1997-es Eb-bronzérem után – az elveszített elődöntő után helyosztót már nem rendeztek – viszont a második érmüket szerezték felnőtt, nagy tornán. És a férfiak 2010-es vb-aranyérme után a nőknél is összejött nekik az elsőség. Innen az erős érzelmi túlfűtöttség, amire a kulcsember Hermoso esetében annyi a plusz, hogy a 69. percben – már egygólos előnynél, a vége is 1–0 lett – büntetőt vétett.

A csapat egyik hőséből könnyen lehetett volna „a főszereplő”. De nem lett, máshol viszont főszerephez jutott, utóbbitól azonban alighanem szívesen eltekintett volna...

Vilda tehát akkor még maradt, ráadásul az elnök múlt pénteki beszédét követően is megtapsolta Rubialest – négy évre szóló szerződéshosszabbítás és évi 250 ezer eurós fizetés lebeg a szakember lelki szemei előtt –, de másnapi közleményében azért elítélte csókjáért a főnököt, bár a távozását már nem követelte. Hasonlóképpen foglalást állást a férfiak szakvezetője, Luis de le Fuente is, mert ő sem úszhatta meg véleményformálás nélkül.

Rubiales tehát egyelőre nem hátrált, nem mondott le. És a videó, amelynek belsős körökből kellett kiszivárognia, ha nem is igazolja a tettét vagy ad számára felmentést, némiképp azért mégis új megvilágításba helyezi, hogy Hermosót és – a videó megjelenésig egységesnek vélt – társait valójában mennyire sokkolta, botránkoztatta meg az eset.

Tekintve, hogy közben ügyészségi vizsgálat indult, és amennyiben Hermoso a megadott határidőig feljelentést tesz szexuális zaklatás vádjával, akár börtönbüntetést is kinézhet Rubialesnek.

Abból mindenesetre kiindulhatnak, hogy az egyik röviddel a konkrét eset után történt, nem állt rendelkezésére kellő idő még, hogy leülepedjen benne az egész, míg a másikra viszont már aludt pár éjszakát, így pedig jobban átgondolhatta a dolgot.

A nemzetközi szövetség (FIFA) ettől függetlenül már 90 napra felfüggesztett Rubiales tagságát, és saját hatáskörében vizsgálja az esetet. Amennyiben vétkesnek találják, a szervezet 15 évre is eltilthatja a sporttal kapcsolatos tevékenységektől. Az UEFA elnöke Aleksander Ceferin ehhez annyit tett hozzá: az európai szövetségnek így már nem kell külön eljárnia és felfüggesztést adnia, csak kivárni az ügy végét. Hozzátette: a csókot ő sem tartja elfogadhatónak.

Torrentére jellemző attitűd

Szerda este aztán másik „bomba is robbant”: nyilatkozott Juan Rubiales, az elnök rokona, korábbi munkatársa a labdarúgó szövetségnél, aki

Juan Rubiales macsónak és arrogánsnak jellemezte az elnököt, némi Torrentére jellemző attitűddel. Szerinte sportvezetőként kevésbé jellemzik a diplomácia megoldások, a kompromisszum, sokkal inkább harcosan viselkedik, és megküzd az igazáért, az általa képviselt ötletek megvalósításáért. Juan Rubiales szerint azonban a spanyol társadalom – tegyük hozzá, nemcsak a spanyol – húzott egy „vörös vonalat”, és a csókra azt mondták az emberek, hogy az már nem fér bele.

Juan Rubiales már nem dolgozik együtt az unokaöccsével, akinek viselt dolgai között beszámolt New York-i útjáról, amit a szövetség állít, de szó sem volt ott munkáról. Légyottra ment az elnök, aki ehhez a rokon/exkolléga közlése nyomán csak annyit fűzött hozzá:

mondjátok azt, hogy az ENSZ-szel mentem tárgyalni, vagy az MLS-szel.

Ennél is ütősebb a másik eset, amikor egy nyaralóba munkamegbeszélésre volt hivatalos Juan Rubiales, de a helyszínre érve már egyetlen női kollégát sem látott. Férfi munkatársai nevetve mondták, hogy a meeting majd máskor és máshol lesz. Luis Rubiales jó barátja és bizalmi embere, egy korábbi volt futballista viszont

A cérna ott szakadt el a rokonok között, amikor Juan Rubiales elmondása alapján arra kapott utasítást az elnöktől, hogy édesapjának találjon ki valamilyen jogcímet a havi apanázsra. A nagybáty nem volt hajlandó a simlisségre, erre az elnök kiadta az útját: majd talál mást, aki elintézi neki ezt a dolgot.

Apropó család: Angeles Béjar, Luis Rubiales édesanyja közben lakóhelyén, a dél-spanyolországi Motrilban hétfőn bevonult a templomba, ahol éhségsztrájkot kezdett, így állt ki a nyilvánosság és Hermoso által meghurcolt fia mellett.

Szerdára aztán annyira legyengült a szervezete, hogy kórházba kellett szállítani – hiába nyújtott támaszt számára nővére és sógornője. A templom viszont már akkor és azóta is az ott lakók zarándokhelye, ahol a szomszédok pró és kontra mondják el véleményüket a történtekről.

(Borítókép: Luis Rubiales megcsókolja Jennifer Hermosót a 2023-as női világbajnokság döntőjének éremátadó ünnepségén 2023. augusztus 20-án. Fotó: Noemi Llamas / Eurasia Sport Images / Getty Images)