Még több magyar felmenővel rendelkező játékost kutat az MLSZ

Többek között erről is beszámolt Barczi Róbert sportigazgató a szövetség hétfői elnökségi ülésén, amelyen a professzionális klubok stabil pénzügyi helyzete, illetve a játékosügynökök tevékenységének szigorú szabályozása is téma volt. A két éve megkezdett szakmai folyamat lényege az egységes, egymásra épülő országos munka. A rendszerben részt vevő különböző szintű utánpótlásközpontok rendszeres és alapos információt adnak a sportigazgatóság számára az elvégzett feladatokról és a fejlődés üteméről, ami a klubok támogatását, értékelését, valamint a pozitív folyamatok biztosítását is elősegíti.

 – fogalmaz az MLSZ, példaként említve az angol bajnok Manchester City akadémiáján pallérozódó Michael Okekét. 

A 17 éves középpályás már három alkalommal pályára lépett a magyar korosztályos válogatottban. 

A nemzetközi szövetség (FIFA) és ezzel összhangban az MLSZ, 2023-tól újra vizsgához köti a labdarúgóügynöki tevékenység gyakorlását. Az elsődleges cél, hogy az ügynöki munka szakmai és etikai normái biztosítva legyenek, és ezzel összhangban a játékosok, edzők, klubok és szövetségek számára igazságos és transzparens rendszer jöjjön létre. A nemzeti és a nemzetközi szabályzat egyaránt 2023. október 1-jén lép életbe. Ezt követően már csak licenccel rendelkező személy járhat el labdarúgóügynökként.

Az elnökség tovább erősítette a professzionális klubok működésére vonatkozó licencelőírásokat. Ahogy az MLSZ beszámolójából kiderül, a magyar szövetség szigorú pénzügyi monitoringrendszerének, illetve a klubok fejlődő munkájának köszönhetően közel egy évtizede stabil rend van az NB I-es és NB II-es egyesületek háza táján. A közműár-emelkedéssel és az inflációval is megbirkózott a magyar labdarúgás egésze, ideértve a több mint 1400 amatőr egyesületet – derült ki az MLSZ elnökségének ülésén megtartott beszámolóból.

(MTI)