Katartól előre féltünk, de mi lesz Észak-Amerikában?

Klímaváltozás: új kihívások a sportban

Valaki meg fog itt halni

– akadt ki a nemrégiben véget ért US Openen a korábbi világelső Danyiil Medvegyev a szintén orosz Andrej Rubljov elleni csatája során, a hőségre és a páratartalomra panaszkodva. Mindezt alig egy héttel azt követően, hogy a budapesti atlétikai világbajnokságon több versenyszámot is át kellett mozgatni olyan időpontra, amely biztonságosabb volt a sportolók számára, illetve a nézőknek is ásványvizet biztosítottak a szervezők.

Medvegyev végül felülkerekedett az ellenfelén és a körülményeken is, majd egészen a döntőig menetelt, ahol ezúttal Novak Djokovics jobbnak bizonyult. (Zárójeles megjegyzés: a szerb klasszis a 24. Grand Slam-torna-győzelmét szerezte meg, ami sportági rekord.)

A BBC ugyanakkor erre felfűzve már a 2026-os labdarúgó-világbajnoksággal kapcsolatos aggályainak adott hangot a napokban, kiemelve, hogy

Az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban rendezendő viadalon minden korábbinál több válogatott (48) és mérkőzés (104) lesz az ugyancsak új rekordot jelentő hat hét során.

A legutóbbi vb-t konkrétan közel fél évvel el kellett tolni a naptárban, mivel a házigazda Katarban a nyári hónapokban a hőmérséklet rendre 40 Celsius-fok fölé kúszik, de akár az 50 fokot is elérheti. Ennek következtében a szokásos június–júliusi torna helyett először játszottak télen, novemberben és decemberben, a játékosokat, no meg a szurkolókat így próbálták megóvni a hőségtől.

Ezt amúgy a minden létező helyen (de tényleg, még egy park futópályáján is) ezerrel pörgő klímaberendezések is segítették, olyannyira, hogy a hűtött stadionok lelátóin konkrétan hosszú farmer és kabát kellett az esti meccsekre, hogy ne fázzon az ember. Miközben novemberben 28, decemberben 25 fok körül volt napközben árnyékban is. Bár árnyék nem sok volt, mert felhő három héten keresztül egy darab nem sok, annyi sem volt az ország felett. A hőmérséklet aztán estére sem hűlt 20 fok alá, leszámítva az utolsó egy-két napot, szóval alapvetően meglett volna mindenki túlöltözés nélkül is.

Extrém forró volt a nyár – fizikai veszélyforrásról beszélhetünk

Na de vissza az Egyesült Államokra, ahol az extrém forró, rekordot döntögető nyár során a lakosság 96 százalékának (cirka 318 millió embernek) kellett szembesülnie hőségriadóval, 175 városban legalább egy héten keresztül volt extrém forróság, és 45 városban szokatlanul magas hőmérsékletet mértek a nyári napok legalább felében.

A BBC összeszedett pár masszív értéket, amelyek elrettentőek lehetnek:

• július 15-én az arizonai Phoenixben 48 fokos abszolút rekordot mértek, és 19 napon át volt legalább 43 fok a napi csúcshőmérséklet,
• Texasban 27 egymást követő napon át volt legalább 38 fok, ami miatt többek között parkokat, múzeumokat és állatkerteket is be kellett zárni átmenetileg,
• az amerikai kormány hőségmutatója (amely a hőmérséklet mellett a páratartalommal is számol) 32 fokra helyezi azt a tartományt, amely extrém körülménynek számít, 39 fokban pedig már veszélyes sportolni. Az egyik rendező városban, Miamiban több mint egy hónapon át minden egyes nap legalább 38 fokot jelzett ez a hőségmutató,
• ha ez nem lenne elég, a kanadai erdőtüzek miatt a levegő minősége is pocsék volt a terjedő füst miatt egyes városokban, ez a probléma mintegy 100 millió(!) embert érintett a nyáron.

A lap idézi a Portsmouth Egyetem professzorát, Mike Tiptont, aki specialistája az extrém magas hőmérsékletek emberi testre kifejtett hatásának. Dolgozott a brit olimpiai csapattal, többek között azzal a triatlonos Jonny Brownleeval is, aki 2016-ban Mexikóban összeesett a hőstressz következtében. Ő egyébként egy többszörös világbajnok sportoló, aki abban az évben a riói olimpián ezüstérmes lett, a 2021-re halasztott tokiói játékokon (vegyes váltóban) pedig ötkarikás bajnok lett. Aligha nevezhető tehát kezdőnek a szakmában, vagy nem terhelhető, a szélsőségekre túlérzékeny sportolónak...

Lennének aggályaim. Nemcsak a játékosok és a bírói kar, hanem a nézők egészségét illetően is. Valószínűleg a legjobb megközelítés az, hogy reméljük a legjobbakat, de közben fel kell készülni a legrosszabbra is. Ez azt jelentené, hogy megfontolandó lehetne az eseményt másik időszakra áttenni

– vetette fel egy újabb, nyárról későbbre halasztott vb lehetőségét Tipton a BBC-nek.

Ellenkező esetben a mostanihoz hasonló nyár esetén az észak-amerikai körülmények a teljesítményben és stratégiában is erős változásokat hozhatnak.

Egyszerűen fizikailag nem lehet elérni a szükséges szintet, és ugyanazt a játékot nyújtani mondjuk egy liverpooli, téli meccsen, mint egy forró, zárt stadionban (dome-ban) az amerikai nyár alatt 

– tette hozzá a professzor.

A BBC kiemeli, hogy július első hetében az Egyesült Államokban olyan hőhullám söpört végig, amely során Miamiban 34, a texasi Austinban 41, Las Vegasban 45, Phoenixben 46, a megnyerő nevű Death Valley-ben (Halálvölgy) pedig 51 fok volt a hőmérséklet, miközben a globális átlag 17,23-ra jött ki, ami a valaha mért legmagasabb adat.

Az extrém forróság mellett pedig ott voltak a kanadai erdőtüzek is, melyek során közel 15 millió hektár területen csaptak fel a lángok, és még az elmúlt hetekben is 1000 feletti aktív kanadai tűzről szóltak a híradások. A légszennyezés az Egyesült Államokba is elért, 18 állam levegőjének minőségére adtak ki figyelmeztetést a nyár során, hogy inkább maradjanak az emberek a négy fal között, és baseball-, futball-, valamint még amúgy zárt térben játszott kosárlabdameccseket is töröltek.

Újabb érv a csúsztatás mellett

A vancouveri British Columbia Egyetem légúti egészségügyi területének akadémikusa, Michael Koehle professzor elmondása szerint „egészségügyi következményei” lesznek annak, ha valaki napokon át a futótűz füstjével érintkezik.

A gond az, hogy ezeket a dolgokat nem lehet ennyire előre megjósolni. Nem tudom, hogyan lehet kezelni a zavarok következményeit. Ha a helyi közegészségügyi ügynökség azt javasolja, hogy ne rendezzék meg a meccset, akkor hogyan lehet ezt kezelni?

– vetette fel a brit lapnak Koehle professzor, aki a kanadai atlétikai csapattal és a helyi labdarúgó-válogatottal is dolgozott együtt.

Ugyanő arról is beszélt, hogy logisztikai rémálom lenne átszervezni másik városba a mérkőzéseket, ha végül arra jutnak, hogy a levegő minősége miatt nem biztonságos a rendezvény az adott létesítményben.

Az biztos, hogy könnyebb lenne a játékosoknak és a nézőknek, ha a lehetséges fennakadások veszélye miatt a tornát a nyár előtti vagy utáni két hónapban, áprilisban, májusban, esetleg szeptemberben vagy októberben rendeznék meg

– vetette fel Koehle professzor is a június–júliusra (a döntő tervezett időpontja július 19.) megálmodott időpont módosítását.

„Életem legmelegebb meccse”

Közel harminc évvel ezelőtt már ellátogatott a futballvilág színe-java az Egyesült Államokba, ahol 1994-ben rendezték meg a világbajnokságot. A beszámolók szerint a pályán lévő hőmérséklet számos kora délutáni mérkőzés idején – a televíziós közvetítések, az európai nézettség miatt volt erre szükség – átlépte a 100 Fahrenheit-fokot (37,8 °C).

Nemcsak az Egyesült Államokban rendezett meccsek rejtenek problémákat az extrém időjárást illetően, hiszen Kanadában és Mexikóban is játszanak találkozókat, márpedig azt 1986-ban a magyar csapat is megtapasztalhatta, hogy utóbbi országban az ottani nyár nem éppen átlagos.

A mexikói világbajnokság gólkirálya, a hatszor eredményes angol klasszis, Gary Lineker Monterrey-ről szimplán csak annyit jegyzett meg, hogy élete legforróbb mérkőzését játszotta, és sürgette a nemzetközi szövetséget (FIFA), hogy foglalkozzon a klímaváltozással.

43–44 fokban játszottunk. Azt hiszem, olyan 12 font (kb. 5,4 kiló) folyadékot veszítettem a meccs során. A második félidőben szédültem, és nem igazán tudtam teljesíteni. A legtöbb játékos hasonló helyzetben volt, nevetséges volt. Szeretném látni, hogy a FIFA általánosságban többet foglalkozik az olyan dolgokkal, mint a klímaváltozás, mert ez olyan, amire a FIFA-nak igazán figyelnie kellene

– idézi Linekert a BBC.

Az angol csapat amúgy mindhárom csoportmeccsét ebben a városban játszotta, a portugálok (0–1) és a marokkóiak (0–0) ellen gólt sem szerzett, majd maga Lineker lőtt hármat bő fél óra alatt a lengyeleknek (3–0), amivel csak meglett a továbbjutás. A kieséses szakaszt már Mexikóvárosban töltötte a csapat, Paraguay 3–0-s legyőzése után őket a későbbi aranyérmes Argentína állította meg, a „háromoroszlánosok”, ki ne emlékezne Diego Maradona két híres-hírhedt találatára (1–2).

Egy katari opció nem lehetséges, egy elvileg igen

A 2022-es világbajnokság előtt már hét évvel, 2015-ben jelezték, hogy a hőmérsékleti körülmények miatt a téli időszakra tolják a tornát, ugyanakkor ez egyrészt már akkor is egyszeri kivételnek tűnt – borult a klubfutball megszokott nemzetközi menetrendje –, másrészt itt a kanadai, valamint az USA északi városainak esetében ez közben már masszív mínuszokat jelenthetne ebben az időszakban, ami meg ezért nem lenne optimális.

Az év elején Victor Montagliani, a FIFA alelnöke ugyanakkor a már fentebb citált katari példa lehetőségét, vagyis a klimatizált stadionok kérdését vetette fel a BBC-nek.

A megoldási lehetőségek között kínálták a hőmérséklet figyelését a mérkőzés során, a játékvezetők által tanácsolt ivószüneteket, az egyes stadionok klímakezelését, valamint a meccsek időrendjének olyan megoldását, amivel minimalizálni lehet a hőmérsékletből fakadó problémákat.

Ez utóbbira még nincsenek konkrét számok, Tipton professzor ugyanakkor arról beszélt, hogy csak a kora reggeli időpontok nyújtanának jelentős segítséget.

Kihívást jelenthet még a várt legalább egymillió turista folyadékigényének kielégítése, valamint a stadionok hűtésének energiafogyasztási igénye, miközben ezek miatt a nyár bizonyos szakaszaiban idén középületeket kellett bezárni.

A klímaváltozással kapcsolatos felelősséget tekintve a FIFA alelnöke hozzátette, próbálnak mindent megtenni, és környezettudatosan ténykedni, de ez a kérdéskör nagyobb a futballnál, és magasabb szinten kell megoldásokat találni erre.

Az első vb óta masszívan nő az átlaghőmérséklet

A salicence.co.uk még a katari világbajnokság előtt végzett gyűjtést, hogy megvizsgálja a mundiálok játékkörülményeit. A kutatás azt az eredményt hozta, hogy az 1930-as, uruguayi seregszemle óta masszívan növekedett az átlaghőmérséklet a tornák során.

Az addig rekordot egyébiránt épp a már említett 1994-es amerikai világbajnokság tartotta 23,05 fokkal, ahogyan a nézettségi csúcsot is elvitte a 3,5 millió szurkolóval.

Érdekes képet fest ugyanakkor, hogy még 1930-ban a globális átlaghőmérséklet 0,19 fokot csökkent, 2022-re 0,87 fokos átlagnövekedést tapasztalhatunk.

Az 1994-es világbajnokságon temérdek probléma adódott ebből. Azóta már közel három évtized telt el – nemhogy javulás nélkül, de még romlott is a szituáció.

Katari szárazság vagy amerikai pára?

A témában megkérdeztük a 2022-es és a 2026-os világbajnokság házigazdái körében otthonosan mozgó Németh Krisztiánt is.

Bár a katari liga „csak” szeptember közepe és április közepe között üzemelt, azért jegyezzük meg, hogy Dohában most csütörtökön és pénteken (szeptember 21–22.) még 41 fok volt, a tengerentúlon pedig rendre a legmelegebb hónapokban is pályára lépett a 34 éves futballista, így elég jó viszonyítási alappal rendelkezik a nagy hőmérsékletben rendezett mérkőzéseket illetően.

„Szerencsére Katarban a nyári időszakban edzőtáborban vonultunk, és csak két-három hét volt, amikor ebben a nagyon melegben kellett játszani. Már akkor is voltak légkondicionált stadionok, emellett úgy próbálták megoldani a helyzetet, hogy inkább este voltak az edzések is, nem a legforróbb órákban” – vázolta a közel-keleti helyzetet az Index kérdésére Németh Krisztián, akit megkérdeztünk az amerikai nyári tapasztalatairól is.

„Na, az durva volt... Ott nyáron is megy a bajnokság, játszottunk Houstonban és Dallasban is óriási forróságban és nagy párában, de Kansas Cityben is rekkenő hőségben kellett pályára lépni” – felelte a 34 éves támadó.

Adja magát a kérdés, hogy a katari száraz forróság vagy az amerikai fülledt meleg volt-e a nehezebb a szervezet számára:

Az amerikai helyzet volt a nehezebb, mert ott a meccsek helyszíne folyamatosan változott, hol magaslati levegővel, hol nagyon párás környezettel, hol szárazsággal kellett megküzdeni, többféle helyzethez kellett folyamatosan akklimatizálódni. Ha egyfajta környezet van, legyen az egy katari forróság, ahhoz idővel hozzá lehet szokni

– hasonlította össze a két helyzetet kérésünkre a 37-szeres válogatott támadó.

De ha már a nemzeti csapat szóba jött...

A 2026-os világbajnokságon először lesz 48 csapat, ami új esélyt adhat például az 1986 óta hiába próbálkozó magyar válogatottnak is. Helyzetünket azért nem könnyíti, hogy bár összesen 16 gárdával bővül a mezőny az 1998 és 2022 közötti állapotokhoz képest, ez az európai szövetség esetében csak három további helyet jelent, 13 helyett 16 együttes indulhat a vb-n. Milyen esélyekkel indul Marco Rossi együttese, hogy megtörje a 40 éves átkot?

A mostani válogatott az elmúlt évek legerősebbje, hozza az eredményeket is sorozatban. Jó sorsolásban reménykedem, és akkor van esély, nagyon hosszú évek után most lehet a legnagyobb esély arra, hogy ismét kijusson a magyar csapat a világbajnokságra

– felelte Németh Krisztián.

(Borítókép: Szurkolók a 2022-es labdarúgó-világbajnokságon Katarban. Fotó: Laurence Griffiths / Getty Images )