Ellepték a magyar szurkolók Kaunast, de a helyiek nem gondolják túl a dolgokat
További Futball cikkek
- Kerkez Milosék három góllal nyertek a Manchester United otthonában
- Furcsa körülmények között kapott piros lapot Dárdai Márton a Hertha mérkőzésén
- Kiadós verést kapott Balogh Botond csapata a Serie A-ban
- Hazaigazol a csapatot váltó, hetvenszeres magyar válogatott hátvéd
- Saját térfeléről vette be az ellenfél kapuját a külföldön játszó magyar kapus
Tegnap délelőtt még Telkiben tréningezett a magyar válogatott azok után, hogy szombaton újabb bravúros győzelmet aratott, és 2–1-re felülmúlta a csoportrivális Szerbiát, így tényleg már csak egy ujjnyújtásnyira került a biztos Európa-bajnoki részvételtől. Ehhez „mindössze” arra lenne szüksége, hogy ma este legyőzze Kaunasban a litván válogatottat. Így ráadásként nem csak egyenes ágon kvalifikálna a kontinenstornára, hanem selejtezőcsoportjában biztos elsőként végezne.
Nos, de ne szaladjunk ennyire előre, mert eddig még el is kell(ett) jutni.
A magyar válogatott az előbb már említett utolsó tréning után repülőre ült, majd Kanuas felé vette az irányt. Mi is így tettünk, igaz, egy kis kitérővel, mivel közvetlen repülőjárat nincs Budapestről a fővárosba – tehát Vilniusba – és Kaunasba sem, így varsói átszállással érkeztünk meg a balti országba. A litván vasútközlekedés rendkívül fejlett, kétemeletes, környezetbarát és modern vonatok járják az országot, percre pontosan betartva a menetrendet. Amint megérkeztünk Kaunasba, rögtön több magyar szurkolói társasággal futottunk össze, mi több, már az utazás alatt sok honfitársunkkal találkoztunk a Varsóba, majd Vilniusba tartó repülőjáraton.
Nem csoda, mivel a Magyar szövetség tájékoztatása szerint a vendégszurkolók rendelkezésre álló összes, tehát 1500 belépőt értékesítették a találkozóra.
Sok időnk viszont nem volt velük társalogni, mivel siettünk az esti, mérkőzést megelőző sajtótájékoztatóra, ahol Marco Rossi szövetségi kapitány mellett a válogatott védője, Szalai Attila állt rendelkezésünkre. A német élvonalbeli Hoffenheim játékosa kiemelte, volt ugyan ünneplés a szerbek elleni győzelem után, mert mindenki átérezte sikerük súlyát, de sokáig nem tartott a fieszta, rengeteg időt fordítottak a regenerálódásra, és a munka csak akkor lesz elvégezve, ha kedd este győzelmet aratnak Litvániában.
Marco Rossi óvatosan fogalmazott, és elmondta, természetesen gondolkozott már azon, milyen érzés lenne a litvánok ellen kijutni az Európa-bajnokságra, de erre még ő sem tudja a választ.
„Minden mérkőzés ugyanolyan fontos számunkra, de talán a litvánok elleni mégis kicsit más lesz. Nehéz most megmondanom, hogy mit fogok érezni, ha holnap győzünk, de mivel ismerem magam, és tudom, hogy az évek alatt érzelmesebb lettem, szerintem egy rendkívül érzelmes pillanat lenne számomra a holnapi siker” – mondta Rossi, majd hozzátette:
A holnapi lehet életem egyik legkülönlegesebb napja.
Minden további a hétfő esti sajtótájékoztatóról alább.
Biztosítás? Az meg mi?
Meglepetésként hatott, hogy a litván szervezők finoman szólva sem gondolták túl a dolgok biztosítását. Pedig hasonló nem csak a másfél hete kialakult háborús helyzet miatt megszokott már nemzetközi rendezvényeken. Itt viszont úgy sétálhattunk be egészen a sajtóteremig, hogy senki nem szólt hozzánk. De nem azért, mert nem akart vagy állt módjában, hanem azért, mert senkivel nem találkoztunk. Még az akkreditációhoz – máshol talán – szükséges igazoló iratot, újságíró-igazolványt sem kérték el, mégis adták a sajtós kártyát. Eközben leleményes magyar szurkolók ugyancsak senkitől sem zavartatva szöktek be a Darius ir Girénas Stadion lelátójára, pont akkor, amikor a magyar csapat pályabejáráson vett részt. Mert ugye a magyarok mindenhol ott vannak.
Mi pedig ezek után csak reméljük, legalább annyira szellős lesz este a litvánok védekezése, mint volt rendezők felkészültsége a helyszín biztosítását illetően.
Ön szerint mire megy a magyar válogatott az Eb-selejtezőkön?
Nos, de amint véget ért az olasz szakember és Szalai Attila sajtótájékoztatója, újra Kaunas belvárosa felé vettük az irányt, ahol azt tapasztaltuk, hogy egyre több magyar szurkoló vette birtokba a helyi éttermeket, kocsmákat, sőt az egyik helyen úgy tűnt, már a DJ is magyar volt, mivel Majka klasszikusát, a Curtisszel közös Belehalok című dalt hallottuk felcsendülni.
Kaunast bevették volna a magyarok? Vagy csak a házigazdák akartak a szórakozni és ünnepelni érkező vendégek kedvére tenni?
Amint azt a meccs apropóján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden közölte: öt magyar konzul, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság által küldött rendőrök is jelen lesznek a mérkőzésen. Hozzátette: hétfőn néhány magyar állampolgárt előállítottak, illetve őrizetbe vettek. A csoport néhány tagját már elengedték, ketten vannak még vizsgálati fogságban, és az ígéretek szerint a meghallgatásukat követően hamarosan ők is szabadlábon távozhatnak majd.
Litván–magyar két jó barát?
És, ha még mindez nem lenne elég, taxisofőrünk – aki késő este a szállásra vitt minket –, amint megtudta, hogy Magyarországról jöttünk, döbbenetünkre rögtön egy erélyes hangvételű „jó estéttel” köszönt. Elmondta: mintegy 30 évvel ezelőtt Nyíregyházán élt és dolgozott, és az ott eltöltött két év alatt annyira megszerette a magyar nyelvet, hogy miután visszatért hazájába, tovább ápolta tudását, így rendkívül jól eltársalogtunk vele anyanyelvünkön.
Loretas – mert így hívták a sofőrt – elmesélte, hogy a labdarúgás igazából nem annyira érdekli a helyieket, itt a kosárlabda a nagybetűs sport, de azért annyit rögtön megkérdezett: hogy is hívják azt a srácot, aki a Liverpoolban játszik?
Szoboszlai? Igen, igen, na, ő nagyon jó játékos!
– tette gyorsan hozzá.
Egyébként igaza volt Loretasnak, a mindössze alig hárommilliós lakossággal bíró Litvánia finoman szólva sem futballnemzet. Miután kivált a Szovjetunióból, és önálló államként indult világbajnoki vagy kontinensbajnoki selejtezőkön, egyetlenegyszer sem sikerült kvalifikálnia az aktuális világeseményre. Sőt, a jelenlegi válogatott összértéke a mértékadó Transfermarkt szerint alig éri el a nyolcmillió eurót, miközben például az előbb már említett Szoboszlai Dominik önmagában ennél közel kilencszer többet ér a portál alapján.
De ugye azt tudjuk, hogy a pályán nem az eurómilliók futballoznak.
Ennyit röviden a litván futballról. A mérkőzés előtti délelőttön ismét felfedezőútra keltünk Kaunasban. Litvánia második legnépesebb városát körülbelül 300 ezren lakják, és ami rögtön szembetűnő volt, hogy rendkívül tiszta, csendes, a hangulata pedig kisvárosokat idéz. A litvánok hatalmas hangsúlyt fektetnek a tisztaságra, így ha még direkt kerestünk volna, se találunk eldobott szemetet, üveget vagy műanyag palackot az utcákon. A szállásunk pedig éppen az egyik legnépszerűbb sétálóutca, a Laisvés Aleja nevű útra nyílik.
A sétatávolságon belül elérhető látványosságok közé tartozik továbbá a Vilniaus gatvé, amely egy macskaköves sétálóutca, egyben a város legrégebbi kereskedelmi útja, és nevéből adódóan Vilniusba vezetett. Az utcán sétálva többnyire vörös téglás Hanza-épületekben gyönyörködhetünk, rengeteg szuvenírbolt helyi kínálatával ötvözve. A sétány végén a Városháza tér található, míg a tér északkeleti részén a 16. században épült Szent Bernát székesegyházat tekinthetjük meg. Rendkívül hangulatos, főleg a macskaköves út miatt történelmi – ókori vagy éppen középkori, kinek mi – hangulatot keltett bennük a Vilniaus gatvé.
Ezt követően eszünkbe jutott – ha már Kaunasban járunk –, hogy keressük fel a helyi kosárlabda-múzeumot. Azt ugyanis már korábban akarva-akaratlanul is észrevettük, hogy kis túlzással minden sarkon van egy kosárlabdapálya, sőt!
Nem a futball, a kosárlabda a nemzeti sport
Mivel távolságokról nem igazán beszélhetünk, néhány perces séta után elérkeztünk a kaunasi kosárlabda-múzeumig, amit a kertjében felállított, nagy, nem éppen szabványméretű kosárlabdának köszönhetően hamar felismerni.
Igazi paradicsom ez a kosárlabda szerelmeseinek, mivel Litvánia történelme igen gazdag ebben a sportágban. Számos világklasszis az ország szülöttje, sőt Arvydas Sabonis, a valaha volt egyik legjobb európai kosárlabdázó is kaunasi. A Hall of Fame-taggá avatott Arvydas Sabonis fia, Domantas Sabonis jelenleg az NBA egyik legjobb magasembere, míg például Jonas Valanciunas is litván kosárlabdázó, jelenleg a New Orleans Pelicans kulcsjátékosa.
A litván kosárlabda-válogatott nagyságrendekkel sikeresebb, mint a nemzeti futballcsapat. Előbbi többszörös Európa-bajnok, világbajnoki bronzérmes, míg az ötkarikás játékokon három bronzérmet szerzett zsinórban. Barcelona és Atlanta után legutóbb a Sydney-ben rendezett olimpián állhatott a dobogó harmadik fokára, hatalmas szenzációt keltve. Ilyen sikerek mellett nem csoda, hogy a múzeum tárlatvezetője csak annyit mondott:
A vérünkben van a kosárlabda.
Bátraké a szerencse alapon azért megérdeklődtük tőle, hogy mit vár az esti Litvánia–Magyarország-focimeccstől, amire meglepetten kérdezett vissza, hogy:
Mitől?
Mint kiderült, nem is tudott arról, hogy ma este a városban labdarúgó-mérkőzést játszik a litván válogatott. Ezt azzal magyarázta, hogy itt a kosárlabda a sport, a többi pedig nem annyira érdekli az embereket, meg egyébként sincs másnak hagyománya errefelé az eredményes kosárlabdán kívül.
Ennek ismeretében nem csoda, hogy a közelmúltban megnyitott, nagyjából 15 ezer férőhelyű kaunasi stadionban nem várnak telt házat, és akkor még finoman fogalmaztunk. Még szerencse, hogy a magyarokat érdekli a labdarúgás, sőt: a korábban már említett összes vendégbelépőt megvették, és teljes létszámmal fogják biztatni Marco Rossi csapatát, a helyi idő szerint rendkívül későn – 21:45-kor – kezdődő találkozón, amelyet 19:30-tól szurkolói vonulás előz meg.
Annyit még tegyünk hozzá, hogy ugyan Magyarországon sincs jó idő, de Litvániában az éjszakák ilyenkor már kifejezetten csípősek, a mérkőzés alatt akár fagypontig is hűlhet a hőmérséklet.
A Litvánia–Magyarország Európa-bajnoki selejtezőt kedd este, magyar idő szerint 20 óra 45 perckor rendezik a kaunasi Darius ir Girénas Stadionban. A helyszínről az Index percről percre frissülő közvetítéssel, összefoglalóval, majd a főszereplők értékeléseivel jelentkezik.