Jelentősen nőtt a labdarúgó NB I átlagnézőszáma, romlott az átigazolási egyenleg
További Futball cikkek
-
Szoboszlai Dominik üzent a magyar szurkolóknak a panenkás gólja után - Egészen lehetetlen helyzetbe került a magyar futballválogatott a pénteki NL-sorsolás előtt
- A futball élet és halál kérdése, az élet sokkal több annál
- 20 milliós büntetést kapott a román szövetség a magyarellenes rigmusok miatt
- Szalai Ádám köszönetet mondott az érte aggódóknak az amszterdami rosszullétét követően
A 2022–2023-as idényben jelentősen nőtt a labdarúgó OTP Bank Liga átlagnézőszáma, a magyar válogatottat övező érdeklődés pedig európai szinten is kimagasló volt – többek között ez is kiderült a Magyar Labdarúgó Szövetség által második alkalommal elkészített Professzionális futballkörképből.
Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott kiadványban olvasható, hogy az előző szezonhoz képest a 2022–2023-as idényben 27 százalékkal nőtt az átlagnézőszám az élvonalban, ez meccsenkénti 3539 nézőt jelentett, amivel európai összevetésben a 22. volt a magyar bajnokság.
A 2022-es üzleti évben az OTP Bank Ligában szereplő klubok átlagos működési bevétele 10,124 millió euró volt, ezzel a nemzetközi mintában az NB I továbbra is a középmezőnyben helyezkedett el. A két legnagyobb bevételű klub (FTC, Fehérvár) összbevétele meghaladta a mezőny többi klubjának összegzett bevételét.
A legnagyobb költségvetéssel rendelkező 2022–2023-as bajnok Ferencváros 20-szor akkora éves bevétellel gazdálkodott, mint a legkisebb költségvetéssel rendelkező Kecskemét.
A szerkesztők 13 európai ország – Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia – adataival vetették össze a magyar adatokat. A kiadvány szerint a vizsgált időszakban, a 2022–2023-as szezon során 14 magyar játékos szerepelt az UEFA tíz legerősebb bajnokságában.
Régiós összevetésben Magyarországnak volt a legkevesebb olyan játékosa, aki ezekben a bajnokságokban szerepelt, az utolsó előtti Románia és Csehország is 21 ilyen futballistával büszkélkedhetett, míg Horvátországnál ez a szám 76 volt.
Tovább romlott az NB I nettó átigazolási egyenlege, 2022-ben a vizsgált nemzetközi mintában egyedül a magyar NB I szerepelt nettó vevő pozícióban a játékosátigazolási piacon.
A magyar bajnokság játékosértékesítésből származó bevételei 6,35 millió euróval maradtak el a játékosértékesítésre fordított összegtől.
Ugyancsak figyelmeztető adat, hogy a hazai U21-es futballisták átlagosan körülbelül 20 ezer játékpercet (222 meccs) veszítettek a horvát, dán és szlovák fiatalokhoz képest.
A Marco Rossi által irányított magyar válogatott viszont kiemelkedő számokat produkált, a nemzeti csapatban szereplő játékosok piaci értéke az elmúlt öt évben 2,6-szorosára nőtt, a listát a csapatkapitány Szoboszlai Dominik vezeti, a Liverpool középpályásának értékét 75 millió euróra taksálják.
A 2024-es Európa-bajnokság selejtezője során a magyar válogatott hazai mérkőzésein volt a harmadik legmagasabb az átlagos nézőszám egész Európában.
Jelentősen fejlődött a női labdarúgás is, 2010 óta több mint háromszorosára nőtt a női versenyengedélyek száma, az élvonalban pedig a játékosok 30 százaléka 19 évnél fiatalabb.
A kiadvány külön kitért a tavalyi Európa-liga-döntőre, a Sevilla és az AS Roma összecsapására, amelyet a Puskás Arénában rendeztek. A finálé szervezését és rendezését az UEFA az MLSZ-en keresztül finanszírozta. Az MLSZ adatai alapján ez összesen 696 millió forint bevételt jelentett Magyarország számára. Ebből az összegből került sor a stadion és az egyéb külső helyszínek bérlésére, a stadionszolgáltatások biztosítására, a munkaerő bérezésére. Az UEFA-tól érkező közvetlen bevételek mellett a körülbelül 58 ezer szurkoló összesen 3,6–4,2 milliárd forint bevételt generált az Európa-liga-döntőhöz köthetően. Költései, hozzávetőlegesen 1,2–1,4 milliárd forint adóbevételt generáltak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
