IDEA Intézet: az 1,3 millió Fradi-drukker háromnegyede Fidesz- vagy Mi Hazánk-szavazó

Az IDEA Intézet közvélemény-kutatása eredményéről szóló híradás bevezetőjében hangsúlyozza, hogy az Orbán-kormány nemcsak hogy szereti a sportot, ezen belül elsődlegesen a labdarúgást, hanem egyenesen kiemelt nemzetstratégiai ágazatként tekint rá – lényegében minden körülmények között jelentős forrásokat biztosít a labdarúgással összefüggő célokra. A nyilvánosságban időnként fellángol a vita arról, hogy a fejlesztésére fordított milliárdok elköltése észszerű-e, illetve azt is vitatják, hogy a magyar foci fejlődésének mértéke arányban áll-e a ráfordítások mértékével, magyarán megtérülnek-e a futballba ölt pénzösszegek. 

Erős kormányzati aktivitás a futballban

Arról azonban alig-alig esik szó, hogy a labdarúgás mint látványsportág, azon belül a magyar válogatott és a klubfutball eseményei vajon a magyar társadalom mekkora hányadát mozgatják meg. Mennyien érdeklődnek valójában a magyar foci iránt?

A NER 14. évében immáron az is egyre inkább érdekes kérdés, hogy milyen módon érhető tetten a foci iránti érdeklődésben az erőteljes kormányzati aktivitás, az, hogy a foci gyakori szereplője és eszköze a kormány kommunikációs stratégiájának.

Az IDEA Intézet 2024. október 31-e és november 6-a között elvégzett, országosan reprezentatív, kérdőíves felmérésében a magyar labdarúgás társadalmi hátterét, közösségi bázisát, a klubcsapatok szurkolótáborát kísérelte meg feltérképezni. A közvélemény szondázása azt mutatja, hogy a felnőtt népesség többsége ugyan nem érdeklődik a foci iránt, de az Orbán-kormány számára a sporttal és a labdarúgással kapcsolatos cselekvések és megnyilvánulások jóval többet jelentenek privát szórakozásnál: a magyar focin keresztül a kormánypártok szavazóbázisának nagyon jelentős része érhető el és hatékonyan mozgósítható is.

A felnőtt népesség szűk felét érdekli a futball

Az IDEA Intézet 2024. október–november fordulóján végzett, országosan reprezentatív, nagymintás kérdőíves vizsgálata során arra kereste a választ, hogy az elmúlt évek folyamatainak tükrében jelenleg milyen a magyar társadalom viszonya a labdarúgáshoz, ezen belül is legfőképpen a magyar focihoz. A vizsgálat tapasztalatai azt mutatják, hogy a magyar felnőtt népesség tagjainak majdnem a fele (45%), mintegy 3,5 millió hazai felnőtt, viszonylag rendszeresen, évente több alkalommal szokott nézni labdarúgó-mérkőzéseket. E populáció túlnyomó többsége, a felnőtt népesség 39 százaléka magyar focit is néz. Ennek tükrében mintegy 400 ezer főre tehető azoknak a száma, akik kizárólag csak külföldi mérkőzéseket néznek, magyar vonatkozásúakat egyáltalán nem.

Ami a magyar érdekeltségű mérkőzéseket illeti, egyértelmű, hogy a válogatott meccseire sokkal többen kíváncsiak, mint a hazai NB I-es találkozókra. A nemzeti együttes mérkőzéseit a felnőtt népesség 37 százaléka, nagyjából 2,9 millió fő szokta nézni rendszeresen, azaz évente több alkalommal, a hazai első osztályú bajnokság meccseit már csak 21 százalékuk, de ez még mindig kb. 1,7 millió hazai felnőttet jelent.

Természetesen a magyar bajnokik és a válogatott mérkőzéseinek nézői között jelentős átfedések vannak, de egy szűk, akár magyar bajnoki ínyenceknek is nevezhető csoport, nagyjából 200 ezer fő meglepő módon kizárólag a magyar NB I. mérkőzéseit kíséri figyelemmel, ezen túl nem érdeklődik a külföldi csapatok és a magyar válogatott meccsei iránt sem.

Csak a Fradi tábora számottevő nemzetközi viszonylatban

2024 októberében tehát a 18 évesnél idősebb magyar népesség többsége ugyan nem érdeklődött a labdarúgás iránt, de a válogatott meccseit vagy a magyar bajnoki mérkőzéseket így is mintegy hárommillióan kísérik figyelemmel rendszeresen.

Sokaknak vannak kedvenc magyar klubcsapatai, ugyanakkor az eredmények azt is érzékeltetik, a magyar klubok többsége körül a szurkolói kultúra, maga a szurkolói bázis erőteljesen elsorvadóban van.

A legtöbb magyar klub szurkolótábora egy 1500-as mintára támaszkodva nem is igazán mérhető, az 1-2 százalékos arányt sem nagyon éri el. Összességében a felnőtt népesség 45 százalékának van érzelmi kötődése valamilyen sportklub (nem feltétlenül labdarúgócsapat) iránt. A felnőttek harmada (34%, mintegy 2,7 millió felnőtt) tud olyan magyar klubcsapatot említeni, amelyiknek szurkol az NB I-ben, de összességében csak a felnőtt népesség negyedének (24%), mintegy 1,9 millió felnőttnek vannak saját bevallása szerint erősebb érzelmi kötődései klubcsapata iránt – nagyjából 800 ezer ember ezt nem érzi magára jellemzőnek, de kedvenc NB I-es csapatot azért meg tud jelölni.

Az átfogó vizsgálat direkt formában csak az első osztályban jelenleg is szereplő labdarúgóklubokat érintette, viszonylag sokan jelöltek meg azonban olyan csapatokat kedvencként, amelyek a hazai másodosztályban vagy még alacsonyabb ligákban szerepelnek. (Tudni kell, hogy a hagyományosan jelentős szurkolói bázissal rendelkező klubok közül jelenleg a Vasas és a Honvéd a másodosztályban, a Haladás pedig egyenesen az NB III-ban senyved.) 

Aki Fradista, az jó eséllyel kormánypárti

Az IDEA Intézet adatai szerint a Ferencváros labdarúgóinak több mint kétszer nagyobb tábora van, mint a népszerűségi listán utána következő két klubnak összesen: a második és harmadik legnagyobb aktív táborral rendelkező Újpestnek és a Diósgyőrnek. E kluboknak együtt nagyjából 500 ezer szurkolója lehet. Magyar viszonylatban 2024 végén ez sem kevés, nem sokkal marad el attól, mint amennyi aktív drukkere a maradék 9 első osztályú csapatnak összesen van jelenleg Magyarországon. 2024 októberében a Ferencvároson, a DVTK-n, az Újpesten és némi meglepetésre a Pakson kívül a többi jelenlegi NB I-es klubnak a (magyarországi) aktív szurkolótábora együttvéve a 100 ezer főt sem éri el. Viszont az eredmények arról is árulkodnak, hogy a csapatok körüli támogatói bázis nem feltétlen jelent nagyon erős szurkolói kötelékeket. Erre utal az utóbbi időszakban, hazai viszonylatban jelentős sikereket elérő Paks meglepően szélesnek tűnő támogatói bázisa. Az „igazi magyar csapat” pillanatnyi népszerűségét árnyalja és értelmezi az évekkel ezelőtt, sikerei teljében nagy népszerűségnek örvendő, jelenleg éppen a kiesés ellen küzdő Debrecen alacsony támogatottsága.

Az IDEA Intézet eredményei arra is következtetni engednek, hogy a jelenleg másodosztályú Honvédnak és a Vasasnak is mérhető támogatottsága lehet, ezek a klubok valahol az Újpesthez és a Diósgyőrhöz állhatnak közel, párszázezres szurkolói bázissal rendelkezhetnek.

A Fidesz–KDNP-szavazók 58, a Mi Hazánk szavazóinak pedig 53 százaléka szokott nézni magyar focit, miközben a Tisza-szavazók körében az érdeklődők aránya 29, a DK táborában pedig csak 19 százalék.

A nagyon alacsony esetszámok miatt nehéz a magyar klubcsapatok szurkolótáborait világnézetük, politikai/közéleti véleményük alapján összehasonlítani, még egy 1500 fős, országosan reprezentatív mintán is. Az biztos, hogy a fociszurkolók, illetve a relatíve népesebb bázissal rendelkező klubok táborában (talán a DVTK kivételével) domináns többséget alkotnak a Fidesz–KDNP szavazói.

A fociszurkolók között általában az átlagosnál sokkal alacsonyabb a bizonytalan pártpreferenciával rendelkezők hányada. A legnagyobb klub, a Fradi szurkolói között is nagyon kevés a bizonytalan szavazó (4%).

A DK-szavazók aránya a Fradi táborában minimális (2%), de az összes többi párt is mindössze 3 százaléknyi szavazót tudhat magáénak a fradisták között.

Módszertan:

Az IDEA Intézet nagymintás kérdőíves felmérésének adatait 2024. október 31. és november 8. között vette fel, online kitölthető kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére iskolai végzettség, életkor, nem, településtípus és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és közösségioldal-felhasználási szokások is kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. Az 1500 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.

(Borítókép: Szollár Zsófi)