Egy döntés, ami az egész jégkorongot rossz irányba viszi

Egy hosszú folyamat vége lett az a döntés, amelyet René Fasel, a Nemzetközi Jégkorong Szövetség elnöke hozott meg a NOB limai kongresszusán. Kijelentette: az NHL-játékosok nem vesznek részt a 2018-as, phjongcshangi téli olimpián.

Ezzel öt olimpia után véget ér minden idők leglátványosabb jégkorongtornája, ugyanis mindig az olimpia hozta össze a világ valóban legerősebb válogatottjait.

A kompenzáción ment a vita

1998-ban, Naganóban szerepeltek először NHL-játékosok az olimpián. Már akkor is nehezen sikerült összehozni a megállapodást, mivel az olimpia idejére az amerikai bajnokság szünetelt, ez pedig pénzkiesést jelentett a klubok tulajdonosainak. Ők meg nyilván holmi olimpiai hóbort miatt nem akartak ettől elesni. A kompenzációt végül a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a jégkorong-szövetség, az IIHF állta.

Én végig azt hittem (kicsit még most is), hogy csak egy téma, amiről mindig lehet beszélni, és valahogy így is úgy is megegyeznek. Na, most ez egyre inkább úgy tűnik, hogy ez így tényleg nem fog menni, egyik fél sem enged

– mondta az Indexnek Szuper Levente, aki első magyar játékosként került az NHL közvetlen közelébe; a Calgary Flames szerződtette, kilenc olyan meccs volt, amikor beöltözött, de végül a várva várt bemutatkozás elmaradt.

Amíg a világbajnokságra éppen azok jönnek el Észak-Amerikából, akik már kiestek az NHL rájátszásából – vagy el sem jutottak oda –, addig az olimpián minden csapat a világsztárokkal megerősítve érkezik, azaz ennél erősebb válogatottakat elképzelni sem lehet.

Sosem ment könnyen a megegyezés, de most egyáltalán nem jött össze. A NOB és az IIHF ugyanis ezúttal nem volt hajlandó kompenzációt adni, ahogy ezt korábban megtette, egyedül az utazási költségeket akarta magára vállalni, de ez olyan elenyésző lett volna a többi költséghez képest, hogy Gary Bettman, az NHL kommiszárja nem akarta a szerepeltetést. Pedig az amerikai liga ennek a szezonnak a beosztására egy B tervvel is készült.

„A tulajdonosok mindent szem előtt tartanak. Ebben benne van minden, a show és játékosok biztonsága, testi épsége is. De azt látni kell, hogy az NHL is ugyanolyan üzlet, mint az olimpia. Tetszik, nem tetszik, az olimpia sem az már, mint régen, hogy eszme van, és semmi más, hanem az is kőkemény üzlet. Akkor az NHL-tulajdonosok is joggal akarnak ebből egy szeletet, ha már a játékosok jogai az övék” – tette hozzá Szuper.

Az észak-amerikai drukkerek nem szeretik az olimpiát, a játékosok igen

Biztos, hogy akadna olyan játékos, aki a tiltás ellenére is részt venne a téli olimpián. A Washington Capitals tulajdonosa, Ted Leonis is beszélt már erről korábban, hogy olyan játékosok, mint az orosz szupersztár, Ovecskin, vagy Braden Holtby, netán Nicklas Bäckström átmenetileg elmehetnének az olimpiára. Ahogy fogalmazott, hogyan mondhatna bárkinek is nemet, akinek az a vágya, hogy olimpián szerepelhessen.

„Az olimpia a véremben van, és mindenki tudja, mennyire szeretem a hazámat – írta Ovecskin a közleményében. – Gyerekkorom óta, és amióta az NHL-ben játszom, mindig játszottak az NHL-esek az olimpián. Soha nem kellett a klubcsapatunk és a hazánk között dönteni.”

Sok tulajdonos azonban nem ért egyet ezzel, és ha az NHL vezérkara nem rendelkezik biztosítékkal, senkit nem fognak elengedni.

De nemcsak a tulajdonosok, hanem az amerikai szurkolók sem annyira lelkesednek a dologért. Az Egyesült Államokban végzett közvélemény-kutatás szerint a kanadaiak 53, míg az amerikaiak 73 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az olimpia miatt leálljon a bajnokság. Az amerikaiak ezt még egy érdekes statisztikai adalékkal is megtámogatták. 

1998 óta 706 NHL-játékos szerepelt olimpián, ami idényenként 104-es átlagot jelent. A észak-amerikai szurkolók szerint az olimpián összeszedett sérülések és egyebek nagyban befolyásolhatják a rájátszás menetét. Példákat is hoztak erre:

• 2014-ben, Szocsiban a Detroit 10 játékost adott, és már a playoff első körében kizúgott, a Los Angeles csak hatot, meg is nyerte a Stanley-kupát.
• 2006-ban a Detroit szintén 10 játékost küldött, el is bukta a döntőt a Carolinával szemben, amely csak öt játékost engedett el.

Persze ezek az okfejtések elég csalókák, de tény, Szocsiból olyan alapemberek, mint John Tavares (NY Islanders), Henrik Zetterberg (Detroit), Aleksander Barkov (Florida), Tomas Kopecky (Florida) is sérülten tértek vissza, és négyen összesen csak két meccset tudtak játszani a playoffban.

Bármennyire is szeretnek a játékosok olimpiára járni, és hiába jelentette ki korábban Alekszandr Ovecskin, a Washington Capitals sztárja, hogy ezzel ő akkor is ott lesz az olimpián, ha nem lesz megállapodás, a jelen állás szerint ebből sem lehet semmi. Vlagyiszlav Tretyak, a korábbi kiváló szovjet kapus, az orosz hokiszövetség elnöke elmondta: el kell fogadni az NHL és a NOB döntését, ezért nem fogják Ovecskint meghívni. Tretyak így fogalmazott: „Mi van Ovecskinnel? Semmi. Játszani fog a Washingtonban.”

Ezzel kapcsolatban Szuper Levente így látta a dolgokat: „Amikor egy játékos aláír az NHL-be, akkor tudja, hogy az milyen kötelezettségekkel jár, és a szerződés mit enged és mit nem. Ha a közös álláspont a ligán belül az, hogy nem mehetnek, akkor nem mehetnek, és kész. Mindössze annyit tud tenni, hogy szomorkodik rajta, de nem tud mit csinálni. Nem ő rendelkezik saját maga játékjogával. Ez mind az üzlet része, és ezzel minden játékos tisztában van.”

De mi történik, ha egy játékos elmegy az olimpiára?

Szinte biztos, hogy a csapatok nyomást gyakorolnak azokra a játékosokra, akik ezek ellenére is szeretnének részt venni az olimpián. Az NHL-szerződés alapján – beleértve a kétirányú szerződéseket – nem vehetnek rész a játékosok az olimpián. Olyan AHL-hokisok (az amerikai farmbajnokság, amolyan másodosztály), akiknek egyirányú szerződése van viszont igen. Aki a tiltás ellenére elmegy, az büntetésre számíthat.

A kollektív szerződés szerint a legsúlyosabb a játékos kizárása vagy határozott, illetve határozatlan időre szóló felfüggesztése lehet. Az első azért valószínűtlen, mert nehezen elképzelhető, hogy mondjuk a Washington legjobbját, csapatkapitányát Ovecskint kizárja a liga. Sokkal valószínűbbnek tűnik a pénzbüntetés, amelynek maximális mértéke akár egymillió dollár is lehet. 

Minden játékosnak joga van fellebbezni, így aztán az elsőre kiszabott büntetés könnyen lehet, hogy valami enyhébbre változna. Az is érdekes, hogy ha mégis akadna olyan hokis, aki az olimpiát választja, milyen morális válságot okozna ezzel az NHL-es öltözőjében. Nem valószínű, hogy bármelyik játékos meg merné kockáztatni.

Az NHL kérése egyáltalán nem volt teljesíthetetlen

A NOB és az IIHF tehát bezárta a kaput, amikor nem akarta a játékosok biztosítását kifizetni az NHL-tulajdonosok felé. Pedig elenyészőnek tűnik az a 20 millió dollár, amely a száz körüli NHL-játékosnak a biztosítására menne el.

Pláne, hogy az olimpia a futball-vb után az egyik legnagyobb jelentőségű esemény a világon. Mivel az NHL is komolyan gondolja a terjeszkedést, a mostani döntéssel éppen arról a piacról kénytelen lemondani, amely egyébként az első számú fejlesztési terveiben szerepelt. Mivel a következő téli olimpia is Délkelet-Ázsiában, Kínában lesz majd, így ebben a térségben komoly presztízs veszteséggel járna, ha az NHL kiszorulna egy időre erről a piacról.

A rendező országok az elmúlt 12 év során fokozatosan növekvő bevételekre tettek szert. Szocsiban valamivel több mint 1 milliárd dollár jött be a szponzoroktól, a belépőjegyekből, a licencekből és egyéb bevételekből. A téli olimpia a becslések szerint 3,5 milliárd dolláros forgalmat generál összességében. Minden idők legdrágább olimpiáját rendezték Szocsiban, ennek ellenére 53 millió dolláros profitot termelt.

Bár Rene Fasel elmondta, hogy a szervezetnek megvannak a forrásai a költségek fedezésére, Gary Bettman erre azt mondta, aggasztja, hogy ezek a források valószínűleg olyan alapokból származnak, amelyek az európai, helyi szintű utánpótlás-nevelésre vannak elkülönítve.

Sokan az NHL-t bírálják, amely még veszíthet is az ügyön

A mostani döntéssel valószínűleg az olimpiára kilátogató nézők és az otthon ülő szurkolók fognak a legtöbbet veszíteni, és a jégkorongsport népszerűségét is károsíthatja. Mert bár a KHL-ből is ki lehet állítani egy erős orosz válogatottat, ahogy az Európában hokizó finnekből, csehekből, svédekből is jó válogatott jönne össze, azért az mégis visszalépés az 1998-as állapotokhoz képest.

A Guardian egy hosszas riportban elemzi a helyzetet, és kitér egy másik fontos tényezőre is. Ha az olimpia miatt le kell állni az NHL-szezonnal, akkor az alapszakasz utolsó néhány hete iszonyatosan feltorlódna. 2014-ben például a Toronto az utolsó 19 napban 11 meccset játszott le. Ha hozzávesszük a hosszú utazásokat, akkor ez még a amerikai profiknak is komoly kihívás. 

Ez a mostani döntés főleg a KHL-eseknek, illetve a másik négy – a finn, a svéd, a svájci és a cseh – legerősebb európai bajnokságban játszóknak kedvez, akik ott lehetnek a versenyeken. Észak-Amerika pedig távolról figyelheti az oroszok, svédek, finnek, csehek játszadozását. 

Van még egy nagyon fontos kérdés azzal kapcsolatban, hogyan éli meg a döntés következményeit az NHL, amely amiatt is ragaszkodik a téli olimpiától való távol maradáshoz, mert Amerikában a profi hokiidény alatt nincs NFL, és a baseballszezon sem kezdődik el, így csak az NBA-vel kell osztozni a nézőkön. A játékosok nagy része szeretne olimpiára menni, és a legutóbbi kollektív szerződést is úgy kötötte meg a játékosokat képviselő szakszervezet a ligával, hogy annak szerves része volt az olimpiai részvétel. Kérdés, élnek-e azzal az opciós joggal, hogy 2019-ben felmondják az amúgy 2022-ig érvényes szerződést. 

Ha így tennének, akkor 2020-ban akár egy újabb sztrájk, azaz a lockout felé sodródna az NHL, amely Bettman 1993-as hivatalba kerülése óta a negyedik lenne. 1994-ben és 2012-ben rövidített, 48 meccses alapszakasz volt, 2004-ben pedig az egész idény elmaradt emiatt. A mostani döntés az egész hokicsaládot sodorná tehát egy egészen rossz irányba.

(Borítókép: Sidney Crosby a a 2014-es szocsi téli olimpián. Bruce Bennett / Getty Images Hungary)