Sebők Balázs: A meccs per trófea-tempót nehéz lesz tartani, de majd igyekszem

Sebők Balázs számára régi emlék, amikor a kedd esti, magyar Szuperkupa-mérkőzést megelőzően – amelyen a magyar bajnoki FTC-Telekom együttesét győzték le az Alba Arénában 3–2-re – magyar klub játékosaként hazai rendezésű mérkőzésen lépett jégre, tekintve, hogy 2009 óta külföldön szerepelt, és azóta csak a válogatottban láthattuk őt.

„Csak halvány emlékeim vannak arról, amikor a MAC korosztályos csapatában játszottam, mielőtt kamaszként Finnországba igazoltam volna. Talán a Budapest Stars volt az ellenfelünk a döntőben, és miután nem mi lettünk a bajnokok, feltételezem, hogy kikaptunk” – mondta csatár, aki saját akkori teljesítményét tréfásan úgy értékelte az Indexnek, hogy: „biztosan jó voltam”.

Ennél sokkal frissebb és konkrétabb lehet azonban az élmény a keddi összecsapásról, amelyen gólt ugyan nem szerzett, de a fehérvári első sorban jól szervezte a támadásokat, és játszott össze legjobb barátjával, Hári Jánossal, akivel a válogatottban már régóta együtt szerepelnek, valamint a Szuperkupa-meccsen a legjobb fehérvári játékosnak megválasztott Anze Kuralttal. De vajon hová helyezi ezt a trófeát az elmúlt 14 évből 13-t Finnországban, a legutóbbit Németországban töltő Sebők Balázs pályafutása során?

Nehéz pontosan meghatározni, mert egy szezon eleji trófea azért nem képvisel olyan értéket, mint a szezon végén megszerzett, de ettől függetlenül számomra így is magas pozíciót foglal el. Tekintve, hogy túl sok nincs belőle felnőtt pályafutásom során, konkrétan ez az első. De nagyon bízom abban, hogy lesz még több és ennél is szebb, rangosabb. Azért a meccs per trófea-tempót nehéz lesz tartani, de majd igyekszem...

Miután a válogatottból sok hokist ismerhetett korábbról, azért a fehérvári élet annyira nem lesz ismeretlen Sebők számára, ezzel kapcsolatban azért annyit mégis megjegyzett, hogy a klubban és a válogatottban játszani azért még úgy is teljesen más, ha ugyanazok a játékosok lépnek jégre.

Sebők Balázs a Fehérvár AV19 első sorában szerepelt az FTC elleni Szuperkupa-meccsen

Fotó: Vörös Dávid / MJSZ

„Teljesen más a játék és a menetrend, és egy játékos is máshogy áll az egészhez, ezért nem lehet egyiket simán átemelni a másikra. A Fehérvárnál pedig sok a légiós is, akiket még ilyen szinten sem ismerek, és kell velük összecsiszolódnom.”

A keddi összecsapást úgy értékelte: esetükben és ellenfelükkel szemben nehéz volt kezdés, belealudtak a meccs elejébe, az így vezetést szerző FTC viszont minden tiszteletüket megérdemli, mert játékosai jól küzdöttek, játszottak, teljes koncentrációra és erőbedobásra késztettek őket. Saját teljesítményéről azt mondta: még nem érzi magát igazán formában, de szeptember elején hokisként ez valahol normális, de keddi játéka „így sem volt éppen rossz, de azért lesz még jobb is”.

Csapat – és egyik válogatott – társai közül Terbócs István arra tért ki, hogy a Szuperkupa-mérkőzésen a pontosság hiányzott leginkább a fehérváriak játékából, valamint egy kis frissesség, de a Bajnokok Ligájában bő egy hét alatt letudott négy találkozó sokat kivett belőlük.

„Elmaradt a teljesítményünk attól, amit azokon a meccseken nyújtottunk, a korongjátékban és a korong nélküliben is gyorsabbak voltunk a nálunk jobb csapatok ellen, amelyek játéka amúgy is fekszik nekünk, és ami mindig inspirációt jelent számunkra. Viszont sok energiát ki is vett belőlünk, de a lényeg most a győzelem és a trófea volt. A Fradi nem adta magát könnyen, de erre számítottunk is, sok helyzetet azonban nem engedélyeztünk nekik, főként nem nagyokat, mert azokat inkább mi hoztuk össze, és hagytunk ki közülük jópárat, amivel a saját dolgunkat nehezítettük meg.”

A Fehérvár 2007 óta szerepel az osztrák bázisú bajnokságban – és lépett ki azzal párhuzamosan, de fokozatosan a magyar klubszezonból, amelyben részvétele így a Magyar Kupára, adott esetben a Szuperkupára korlátozódik –, az előző kiírásban az alapszakasz második helyen végzett, a rájátszásban aztán az első körben búcsúzott. A csapat pénteken a Val Pusteria otthonában kezdi meg ICEHL-szereplését, majd a Vorarlberg vendége lesz másnap. Az első hazai fellépésére jövő pénteken kerül sor, amikor a Klagenfurtot fogadja, majd két nappal később Salzburgban lesz jelenése.

Terbócs István szerint a BL-meccsek jó ráhangolást jelentettek számukra a bajnokságra, az első mérkőzést leszámítva helytálltak jóval esélyesebb cseh, svéd, valamint svájci riválisaikkal szemben, és nem voltak alárendelet szerepben, a játék képe alapján háromszor a győzelemre is volt esélyük.

„A nálunk jobb csapatok ellen képesek vagyunk önmagunkhoz viszonyítva jobban teljesíteni, az osztrák ligában viszont ennél jóval kiegyenlítettebbek az erőviszonyok, és benne más a mi szerepünk is. A BL-meccseken a korongjáték jóval kevesebb nálunk, és lényegesen gyorsabban kell meghoznunk a döntéseket, hogy mikor passzolunk, lövünk, cselezünk. Az osztrák bajnokságban az alapszakaszban a minél jobb helyezésre törekszünk, bár pont az előző idény mutatta meg, hogy semmire nincs garancia, így arra sem, hogy második helyezettként a rájátszásban az első akadályt sikerrel vesszük. A mezőny 13 csapatából legalább tíz közel azonos szinten van, közülük hat kifejezetten szoros csatákat vív az egész szezonban, tehát a playoffban bármi megtörténhet.”

Az FTC-Telekom beragadt a szezonrajton: az Erste Ligában elszenvedett két vereséget követte a Szuperkupa-meccs. A magyar bajnoki címvédő edzője, Fodor Szabolcs azt emelte ki, hogy nyáron elég nagy volt a mozgás a játékoskeretben, amelyben két komplett sort kellett így újratervezni, de négy hét közös munka után úgy látja: komoly potenciál van csapatában.

„Ami egyelőre nem mutatkozott meg és jött ki, bár az lenne a furcsa és meglepő, ha már most, ilyen rövid átmenettel kijött volna. Akkor az azt is jelentené, hogy edző sem kell idő, meg munka és összeérési idő sem... A székesfehérvári mérkőzésen legalább azt be tudtuk már bizonyítani, hogy tudunk jól játszani, nálunk erősebb kerettel rendelkező riválissal is fel tudjuk venni a küzdelmet. Megvolt a szisztémánk, a taktikánk, a rendszerünk, képesek voltunk játszani, de harcolni, küzdeni is, illetve ami számomra edzőként még nagyon fontos, hogy csapatként funkcionáltunk végre jól. Ezekre a biztató jelekre építve kell mennünk tovább, és biztos vagyok benne, hogy jön majd a győzelem, jönnek a győzelmek, ami tovább építi az önbizalmunkat.”

Az FTC-ben komoly potenciált lát az edző Fodor Szabolcs, aki szerint az lenne a meglepő, ha mindez már most megmutatkozna játékban és eredményekben is

Fotó: Vörös Dávid / MJSZ

A szakember elmondta: egyelőre csapatmunkában és taktikában sem tartanak még ott, ahol a bennük lévő potenciált igazából meg tudnák mutatni a pályán, de november, legkésőbb december környékén már szeretnék elérni ezt a szintet.

Lapunk szakembereket kérdezett meg arról, hogy a magyar jégkorong klubszezonjából mennyire hiányzik az ott csupán villanásokra feltűnő fehérvári kirakatcsapat. Korábban idősebb Ocskay Gábor, a Fehérvár AV19 Jégkorong Akadémia Alapítvány kuratóriumának elnöke, a csapatot az osztrák ligába elvezető korábbi klubvezető, valamint idősebb Kovács Csaba, a magyar szövetség szakmai alelnöke és a Fehérvár AV19 általános igazgatója, Szélig Viktor mondta el ezzel kapcsolatos véleményét.

Fodor Szabolcs erről úgy fogalmazott: talán túl idealistaként és optimistaként közelít ehhez a kérdéshez, de abban bízik, hogy előbb vagy utóbb a hazai bajnokság is elér majd egy olyan színvonalat, hogy a magyar klubok közül egy sem akar majd szakmai és gazdasági oldalról közelítve más, környező bázisú ligában szerepelni. Hozzátette: a másik, és a közeljövőt illetően talán nagyobb valószínűséggel kivitelezhető megoldásnak azt látja, hogy a Fehérvár mellett további egy, kettő vagy akár három magyar klub tagozódik be az osztrák központú bajnokságba. Kiemelte: ez az FTC esetében is évenként visszatérő kérdés, de amíg nem adott minden feltétel a hosszabb távon való részvételhez, addig ez nem valósul meg, az egy-két szezonos beugrásnak pedig sok értelmét és hasznát nem látja.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!