Zoltán
10 °C
21 °C

Olimpia nélkül lőttek a magyar szlalomkajaknak?

2017.02.23. 18:36

A Budapesti Olimpiáért Mozgalom vezetője, Szalay-Berzeviczy Attila a Magyar Narancsnak adott interjújában érvelt például azzal az olimpiarendezésért, hogy a Magyarország nem tud terjeszkedni szlalomkajakban, ha az olimpia miatt nem építünk pályát. A szlalomkajakon és -kenun kívül vannak még más olyan sportágak, amelyekkel bajban lettünk volna a budapesti játékokon, mert nincsenek hagyományaink benne. Bár a 2024-es rendezés elszállt, de nézzük meg az említettnél, milyen helyzetben van a magyar sport.

A szlalomkajak versenyformában az 1940-es évek óta létezik,1949-ben az első vb-t is megtartották, sokáig kétévenként, majd 2002 óta évente rendezik a világbajnokságot. Olimpián 1972-ben, Münchenben mutatkozott be a sportág, utána húszéves szünet következett, de 1992 óta folyamatosan szerepel a programban.

 A szabályok elég egyszerűek, az nyer, aki leghamarabb teljesíti a pályát, azaz szabályosan, olykor az árral szemben haladva beveszi a víz fölé függesztett kapukat. A hősidőkben nem kellett sokat gondolkodni, elég volt egy sebes sodrású folyót vagy patakot találni, és megvolt a pálya. Az 1980-as évektől kezdve viszont már egyre több mesterséges sodrású, betonból kiöntött pályát építettek, ez is lett a sztenderd. Az olimpiákon csak Atlantában rendezték természetes vízfolyásban a versenyeket.

A szlalomkajak kis sportágnak számít, de mégis négy számban (férfi kenu és kajak egyes, női kajak egyes és férfi páros kajak) osztanak olimpiai érmeket, ez bőven elég indok arra, hogy az amúgy erős kajakhagyománnyokkal bíró Magyarország is beszálljon a versenybe, amelyen eddig nem hogy érmet nem nyertünk, de még versenyzőt sem indítottunk olimpián.

A sportágat franciák, csehek és szlovákok uralják, a legtöbb olimpiai érmet ezek a nemzetek nyerték. Nem véletlen, hogy mi is a szlovák tudásból akartunk meríteni, Rio előtt honosítottuk Potocny Marcellt, aki nem is volt nagyon messze attól, hogy kvótát szerezzen az olimpiára. 

Az egyik legnagyobb hátrányunk, hogy igazi vadvizünk sem nagyon van, mesterséges pályánk pedig egyáltalán nincs. Korábban is voltak lelkes sportágfejlesztési tervek, Szentgotthárdon, Békésen akartak gyakorlópályát építeni, de végül egyikből sem lett semmi. 2009-ben a Hajógyári szigetnél alakítottak ki kapurendszert, amit már lehetett edzésre használni. 2008-ban úgy számoltak, hogy egy rendes versenypálya 800-900 millió forintba kerülhet, ez az összeg azóta megduplázódhatott. Ekkor hangzott el az is, hogy

majd francia szakemberek jönnek majd Magyarországra szlalomot oktatni.

Magyarországon nincs is igazi szlalomos versenyző, aki kipróbálja, az a síkvízi szakágból ül át, így kimutatható bázisa sincs a szlalomnak. Jellemző adat, hogy 2008-ban csak egyetlen nő indult a hazai Eb-válogatón.

Egy-egy megszállott mindig van, aki különösebb háttér nélkül megpróbál a legjobbak közé bekerülni, a síkvízen olimpiai bronzérmes Zala György is belekóstolt pár évre a szlalomba, majd néhány évvel ezelőtt Knáb Attila célozta meg a londoni olimpiát kenu egyesben. Fejlődött is, Eb-ken, világkupákon indult, a lengyel a válogatottal is készült, saját tanítványai lettek, de végül nem tudta kvalifikálnia magát.

A 2011-es vb-n a rajlistán még szerepelt, de végül nem vállalta az indulást. Pedig a versenyt éppen a szlovákiai Dunacsúnyban rendezték, ahová a magyarok is kijárnak edzeni. A vb-n ott volt a magyar szövetség három vezetője is. A MOB honlapján írták ezután, hogy: „Jelenlétük is biztosíték lehet arra, hogy ez a látványos szakág végre Magyarországon is megkezdi a felzárkózást a sikeres síkvízi szakág mellé.”

A szakág egyelőre nem nagyon látszik mozdulni, bár azt sikernek lehet értékelni, hogy a nandzsingi ifjúsági olimpián Koleszár Zoltán ötödik lett szlalomban, még úgy is, hogy ott nem egy hagyományos versenypályát kellett teljesíteni.

A férfiaknál nem sikerült még olimpiára kijutni, de talán egy női versenyzőnek sikerülhet. Igaz, a szegedi Seprényi Sára is csak néhány hónapjaváltott síkvízről szlalomra. A Tiszán és a Maty-éren bambuszból készített pályán edz, de volt már lehetősége Potocnyval is együtt készülni. Tavaly Pozsonyban, idén pedig Prágában fognak szlalompályára menni. Egyelőre tehát Magyarország nem Budapestről lesz szlalomhatalom. Igaz, a kormány ígérete és a Kemény Ferenc program szerint olimpia nélkül is kap majd szlalompályát a főváros, már csak az a kérdés, hogy mikor állnak neki.