Nyolcgólos vezetésről döntetlen Dél-Koreával

Vérten Orsolya sérülése nem jött rendbe, Szucsánszki Zita viszont visszatérhetett a Spanyolország ellen hiányzók közül, mégsem a ferencvárosi irányítóval, hanem Kovacsics Anikóval kezdett Dél-Korea ellen a magyar válogatott.

Nem látszott a szombati öldöklő meccs Mátéfi Eszter csapatán, a magyar fal levette a pályáról a koreai támadókat, és Herr Orsolya is a vb-n megszokott jó formáját hozta. Támadásban egymást váltották a bosszantó technikai hibák és a zseniális megmozdulások, mivel utóbbiból volt jóval több, nálunk volt az előny, játékunkkal megleptük a koreaiakat.

Az első tíz perc kimagasló teljesítményére még rá tudott tenni a magyar válogatott, és álomkézilabdát bemutatva állva hagyta ellenfelét. Zsinórban három gólt lőttünk, Dél-Korea időt kért, de a játék semmit nem változott: a magyarok védekezése közel volt a tökéleteshez, minden támadóra jutott ember, így a kimaradó hetesek ellenére folyamatosan nőtt a különbség.

A két kezdő átlövő különösen nagyot játszott, a sorozatban jól teljesítő Bulath Anita öt, a spanyolok elleni hős, Zácsik Szandra hat gólnál tartott a szünetben. Percekkel az első félidő vége előtt még nyolc góllal vezettünk, de elkönnyelműsködtük az utolsó két támadást, Korea két góllal feljebb kapaszkodott, de a vb-n legjobb játékát bemutató Magyarország meggyőző teljesítménnyel így is biztosan vezetett (17-11).

A második félidő nem kezdődött jól, a védekezés sokat veszített határozottságából, így a szombaton a norvégokat verő koreaiak elkezdtek lassan kapaszkodni. A magyar csapat cseréi nem tudtak lendületet adni a játéknak, támadásban egyre több volt a pontatlanság, fáradni kezdett a csapat. Még rengeteg volt hátra, amikor Mátéfi Eszternek ki kellett kérnie az idejét, mert Dél-Korea két gólra jött fel (39. perc: 20-18).

Bulath megállíthatatlan volt, de Zácsik, Kovacsics és Szucsánszki is fontos gólokat szerzett, így tartotta szűk előnyét a magyar csapat. A hajrához közeledve úgy nézett ki, csodát látunk: a kettős emberhátrányba kerülő csapat kétszer is betalált (ráadásul pont Zácsik és Bulath ült), és visszaállította az ötgólos különbséget (50. perc: 25-20), pedig időközben a koreaik annyira kinyitották a falukat, hogy a kilencesen védekeztek.

Ezt a felállást csak rengeteg mozgással lehet eredményesen feltörni, erre pedig már nem maradt erejük a magyaroknak: az utolsó tíz percben a kevés mozgás miatt a koreaiak rengeteg labdát szereztek, ezekből lerohanták az egyre erőtlenebbül visszarendeződő csapatot. Gyorsan olvadt az előny, öt perccel a vége előtt már csak hárommal vezettünk (24-27), amikor újra kettős emberhátrányba kerültünk.

Dél-Korea egyenlített, és labdája volt a vezetéshez is, de Pastrovics Melinda bravúrral védett. Már lépni is alig volt erejük a magyar játékosoknak, amikor Juhász Gabriella góljával egy perccel a vége előtt újra megszerezték a vezetést. Korea hetesből azonnal válaszolt, majd néhány másodperccel a vége előtt emberelőnyben támadhatott, de az utolsó lövésből a kapufát lőtték szét, maradt a 28-28-as döntetlen.

Az első félidőben világszínvonalú játékot bemutató csapat a második félidőre teljesen elkészült az erejével, a cserék nem váltak be, így a kezdőnek szinte végig kellett játszania a meccset. A második félidőben a koreaiak felőrölték a magyarokat, a rengeteg technikai hibát hozó meccs hajrájában újra a szívével szerzett pontot Magyarország.

Sokan biztosan az elveszített pont miatt bosszankodnak, de fontos megjegyeznünk, hogy a magyar válogatott nemzetközi klasszisai közül Vérten Orsolya egyáltalán nem,Tóth Tímea pedig csak perceket játszott. A 20-22 éves játékosokra épített csapattól fantasztikus bravúr a döntetlen, ami csak az első félidő álomkézilabdája miatt lehet csalódás.

Pastrovics Melinda: "Ha azt nézzük, hogy az első félidőben nyolc góllal is vezettünk, akkor lehet bennünk némi hiányérzet. Ebből is látszik, hogy egyetlen ellenfelet sem szabad lebecsülni. Fejben talán már korán elhittük, hogy miénk lesz a két pont, de a második félidő végjátéka annyira küzdelmes volt, hogy ezt figyelembe véve örülnünk kell a döntetlennek. Öröm és csalódottság is van bennem."

Juhász Gabriella: "Elég bosszantó, hogy nyolcgólos előnyünket nem tudtuk megtartani. Ugyanakkor ha azt nézzük, hogy milyen klasszis ellenféllel értünk el döntetlent, akkor teljesen rendben van ez az eredmény. Az utolsó 5-6 percben túlságosan magunkra húztuk az ázsiai csapatot, ekkor már a koncentrációval is bajok voltak. Talán a fáradtság is belejátszhatott ebbe, de szerintem Dél-Korea is ugyanolyan fáradt volt, hiszen egy nappal korábban kemény meccset vívott Norvégiával."

Mátéfi Eszter, szövetségi kapitány: "Nagyon ideges vagyok, mert ahogy felépítettük ezt a mérkőzést, ahogy játszottunk az első félidőben, amilyen akciókat vezettünk támadásban, meg kellett volna nyerni ezt a találkozót. Ideges azért vagyok, mert buta hibákat követtünk el, ha csak a meglévő ziccereinket értékesítjük, most győzelmet ünnepelhetnénk. Ezért vagyok dühös. De az a jó dolog, hogy tudunk tanulni saját hibáinkból, egy nappal korábban technikai hibák tömkelegét követjük el a spanyolok ellen, most meg így tudunk küzdeni, játszani. Egy meccset mindig akkor kell megnyerni, amikor kezünkben van a lehetőség, kár, hogy ez most nem sikerült. Összességében a lányok hatalmasat küzdöttek. Kell egy kis idő, hogy megnyugodjak, később biztosan másképpen fogom látni ezt a döntetlent. Az ilyen meccsek adnak nekünk rutint, ezek kovácsolnak bennünket össze. A fejlődésünk nyomon követhető. Ugyanakkor hozzáteszem, ha valaki a meccs előtt azt mondja, hogy döntetlen lesz, látatlanban aláírom."

Li Dzse Jung dél-koreai szövetségi kapitány: "A Norvégia elleni győzelem sokat kivett együttesemből, fáradtak voltunk. A magyar csapat nagyszerűen játszott, csak gratulálni tudok nekik."

Az egy ponttal szinte biztos, hogy az 5. helynél előrébb nem juthatunk, Kína ellen (kedd, 10.15) egy pont is elég, hogy a 9-10. helyosztón játszhassunk.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!