Esélyünk sem volt Izland ellen a kézi-vb-n

Izland ellen, vagyis a csoport legnehezebb ellenfele ellen kezdte szereplését a magyar férfi kézilabda-válogatott a svédországi világbajnokságon. Ezen a meccsen derült ki igazán, hol tart a tartalékos magyar csapat, és mennyit ér az Újévi Kupa győzelme, ahol két vb-résztvevőt (Lengyelország, Szlovákia) is maga mögé utasított.

Az olimpiai ezüstérmes ellenfél nagyon keményen védekezett, és az első perctől nyilvánvaló volt, hogy átlövőinkre nagyon agresszíven kilépnek, szorosan rajtuk maradnak, és nincs olyan játékosunk, aki ezt a falat könnyedén képes lenne átlőni.

Gál Gyula két gólja mellett a rivális a kilencedik percre ötöt lőtt, és innen kezdve csak futottunk az eredmény után, akkor zárkóztunk fel, amikor a kapuban az első félidő végén Mikler Roland átlag felettit nyújtott, illetve a második félidő elején Lékai bátor és pontos lövéseinél.

Akkor tartottuk a háromgólos differenciát, egyébként tetszés szerint lőtték át a védelmünket – előbb Atlason, majd a kieli Palmarsson -, a beállót rendre meg tudták játszani.

A mieinktől Gulyás Pétert lehet még kiemelni, amikor helyzetbe került, szinte hibátlanul belőtte, igaz sokszor nem tudtuk megjátszani, mert az átlövők észrevehetetlenek voltak.

Ebből adódóan esély sem volt a szoros mérkőzésre, a magyar csapatból hiányzott a dinamika, ez különösen szembetűnő volt a védekezésben, pedig előzetesen azt gondolhattuk, ez lesz a mérkőzés kulcsa, és ha a támadójátékban nem is, védekezésben komoly ellenállást fejtünk ki.

A második félidőre már Mikler is visszaesett. Fazekas Nándort így sem cserélte vissza a kapitány, mert neki az izlandiak rögtön megtalálták a gyenge pontját, és rendre a bal lábához, pattintva lőtték a labdákat.

Bármennyire is szörnyű: két átlövésgóllal kezdtük a világbajnokságot – Ilyés és Mocsai követte el -, ha nem akarunk komolytalanná válni, ezen a poszton hatalmasat kell előrelépni, és a 40 éves Carlos Perezre óriási szükség lesz.

Egy percre sem tűnt úgy, hogy a magyar válogatott feladná ezt a meccset, de az erejéből egyszerűen ennyire futotta. Kilenc is volt közte (29-20), de a végén már kissé kiengedtek az izlandiak.

Előfordulhat, hogy Mocsai Lajos kapitány úgy számolt, ezzel a társulattal képtelenség megverni Izlandot, és Perezt majd a végén dobja be, de a kevesebb klasszissal, ugyanakkor hasonlóan kemény védekezést bemutató Norvégia ellen sem lesz könnyű a lépést tartani, nyerni.

Mocsai Lajos kapitány így értékelt: „Nagyon nehezen éltem meg ezt a meccset. Izland frissen érkezett, minket az utazás jobban kimerített, a nagy testűjáűtékosaink kimerültek. A rivális más dimenzióban kezdte a meccset, érezni lehetett, hogy az elmúlt 3-4 évben azonos felállásban játszott, ennek megfelelően az összeszokottsági foka is magasabb volt. Pár begyakorolt elemben mindez meg is látszott. Egyedül Zubai játszott azon a sebességen, amelyik egy világversenyen elfogadható. Statikusan kezdtünk, rendkívül fontossá váltak a labdavesztések. Remélhetőleg frissebb, kreatívabb, gyorsabb csapatot fogunk kiállítani a norvégok ellen.