Hiába lépünk ki Zácsikra vagy Szucsánszkira, akkor is ott van Kovacsicz vagy Tomori

2011.05.15. 18:20

A Ferencváros női kézilabdacsapata a múlt heti, 34-29-es hazai siker után a döntő idegenbeli visszavágóján szinte végig vezetve 23-23-at játszott a spanyol Mar Alicantéval, összesítésben 57-52-re győzött, és 33 év után megnyerte a KEK-et.

Elek Gábor, az FTC vezetőedzője: "Az első félidőben mindkét csapat nagyon ideges volt, és a kapusteljesítmények voltak kiemelkedőek. A második játékrészben kockáztatnia kellett a riválisnak, a kettős emberfogásból sokkal jobban jöttünk ki, ekkor dőlt el a párharc. Nagyon szimpatikus csapatot ismertünk meg az Alicantéban, reméljük, a későbbiekben is találkozunk velük, mert nagyon jól éreztük magunkat itt."

Alejandro Rico Tudela, a Mar Alicante vezetőedzője: "Akkor lett volna komoly esélyünk, ha az első félidőben kétgólos vezetést szerzünk. A Ferencváros összetettebb csapat, hiába lépünk ki Zácsikra vagy Szucsánszkira, akkor is ott van Kovacsicz vagy Tomori, ezt rendkívül nehéz megoldani védekezésben".

Pastrovics Melinda, az FTC kapusa: "Nagyon nehéz volt felkészülni a spanyolok támadójátékára, és különösen Ortunóra, aki ma is elemében volt, de az agresszívabb védekezésünkkel azért sokkal jobban sikerült kontrollálni őt, mint egy hete. Nekem is könnyebb dolgom volt így a kapuban. Nagyon büszke vagyok a csapatra, mert úgy érzem, nem forgott veszélyben a kupagyőzelmünk".

Tomori Zsuzsanna, az FTC átlövője: "Rettenetesen elfáradtam, de extázisban játszottam. Nagyon örültem, amikor sorra dobtam a gólokat, ezzel nemcsak magamat, a csapatot is átlendítettem a holtponton".

Szucsánszki Zita, az FTC irányítója és csapatkapitánya: "Az elején akadozott a játékunk, rettenetesen zavart minket a nagy páratartalom. Külön öröm, hogy mindenki hozzá tudott tenni a sikerhez, de külön dicséret illeti Tomori Zsuzsit, hatalmasat játszott. A végén ugyan sokat hibáztunk, de akkor már tudtuk, hogy megvan az aranyérem. A KEK-győzelem bearanyozta a szezonunkat még akkor is, ha a bajnokságban nem sikerült döntőbe jutnunk."

Pádár Ildikó, az FTC korábbi kiváló beállósa: "Fantasztikus érzés ez a diadal. Nekünk sajnos nem sikerült 1994-ben, de ez a csapat Elek Gáborral és a vezetéssel együtt nagyon megérdemelte a sikert. Le a kalappal minden játékos előtt, szívvel-lélekkel küzdötték végig az egész szezont. Ezen a meccsen pedig mondhatom, hogy a második félidőben simán kerekedtek felül a spanyolokon. Külön ki kell emelni a szurkolókat, akik az egész évben a csapat mellett álltak, a mostani meccsre is majdnem 300-an utaztak el Alicantéba, ez mindent elmond a közönségről".

Isabel Ortuno, a Mar Alicante játékosa, a mezőny legeredményesebbje:
"Most még szomorúak és csalódottak vagyunk, de délutánra felváltja ezt a büszkeség, hogy európai kupadöntőt játszottunk. A párharc az első meccsen ment el, mert ott túl nagy hátrányba kerültünk."