A Barcelona megfojtja saját gyermekeit

A Barcelona ismét offenzívába kezdett, és megkavarta az állóvízet Nagy László kézilabdázó körül. Hétfőn a klub hivatalos honlapján jelentette be, hogy nem tudott megegyezni az MKB Veszprémmel, ezért Nagy marad.

A Barcelona 3 millió eurót kér a 31 éves játékosért, és ha így nézzük, akkor Nagy jövőre biztosan nem lesz a Veszprém játékosa, hiszen ennyi pénz nincs a kézilabdában.

Gyorsan egy párhuzam, a 2007-ben a világ legjobbjánk választott Karabatics 2009-ben, egymillió euróért ment a Kieltől haza, a Montpellier-hez.

A Barcelona szerint a Veszprém 75 ezer eurót kínál Nagyért, vélhetően valahol a kettő között találjuk a reális átigazolási pénzt. De nem millió fölött, hanem jóval alatta.

A Barcelona 3 milliós követelése teljesen érthetetlen, hiszen a katalán klub Nagynak csak egy évre kínált szerződést, de ténylegesen már ennyire sem számít a balkezes átlövőre, hiszen el is búcsúztatták, volt szép ünnepség, megköszönték, amit Nagy az elmúlt évtizedben tett a klubért, és mint profik, tovább is léptek. Nagy pótlására beszereztek két játékost. Ezért sem lehet komolynak tekinteni, hogy 3 milliót kérnek érte, mintha életbevágóan fontos lenne számukra Nagy.

A Barcelona akkor járna el korrekt módon, ha játékosát tisztességes ajánlattal marasztalja - Nagy szerint az egy év nem az, és belátható, hogy ennél szerényebb ajánlatot elképzelni sem lehet -, vagy hagyja, hogy Nagy még kihozza magából, amit tud, és a saját kezébe adja sorsát. Ezzel meg is adná a tiszteletet egy olyan kaliberű játékosnak, mint Nagy, de nem.

Ez a lomis mentalitás persze nem egyedülálló a Barca történelmében, elég csak visszanéznünk, mit műveltek korábban a magukhoz édesgetett sztárjaikkal (Focistáik közül például Eto'o pereskedve, Ibrahimovic megalázva távozott).

A Barcelona az elmúlt évtizedekben rengeteget tett azért, hogy róla a sportszerűség, és az emberiesség jusson a szurkolók eszébe. Ez ügyben azonban a falakon belül viszont egy despota képe rémlik föl. Nagy László távozásának körülményei inkább rémálomba illőek, mint barátiak.

Persze ott motoszkál a gyanú, hogy nem összspanyol érdekek vezetik-e a katalán klubot, és a spanyol sajtót, hiszen itt az olimpia, amelyen riválisokként találkozik egymással a Nagy vezette magyar válogatott és a spanyol. Nekik aztán végkép nem árt, ha a magyarok nem tudnak az olimpiára koncentrálni, mert a csapat vezéregyéniségének az a gondja, hogy hol folytatja szeptembertől.

Ebben a játékban a Barcelona elvállalta ezt a visszataszító szerepet. Vezetőiknek nem sürgős, szépen hátradőlve kortyolgatják a kávéjukat, Nagy meg nézhet nagyokat. Ő ennél a klubnál dolgozott valaha? A Barcelona Kft.-nél?