Mi történik a veszprémi kéziseknél?

A magyar kézibajnok MVM-Veszprém két forduló után három ponttal a második a Bajnokok Ligája csoportjában. Mivel az idén új a lebonyolítás, és az első azonnal a legjobb nyolc közé kerül, vagyis egy párharcot megspórolhat magának, érdemes megcélozni azt a pozíciót. Cserébe a csoportban egy meccset leszámítva mindegyik kőkemény, ezért végig a maximum közelében kell játszani.

Veszprémben az első fordulóbeli pontvesztés után drasztikus – első látásra hirtelen haragú - lépést hoztak, és kirúgták Carlos Ortega vezetőedzőt.

A klubvezetők indoklásából kiderült:

• megváltozott a viszony az edző és a csapat néhány játékosa között
• nem származik jó abból, ha nem mindig az edző határozza meg a dolgok menetét
• Ortega még mindig nem nőtt fel annak a tekintélyes feladatnak a biztos kezű elvégzéséhez, amelyet a világ négy legjobb klubcsapata közé tartozó Veszprém mesterének meggyőző sikerrel kellene megoldania.

Azt nem írták, de érzékelhető: a Plock elleni döntetlen mellett nem tett jót Ortega megítélésének a klub-vb elveszítése sem. A presztízs mellett anyagilag sem: a megszerezhető 60 millió forintot máshonnal kell pótolni.

A szombati Flensburg elleni meccsen már Ortega addigi helyettese, Xavi Sabaté lett a főnök, és a BL 2014-es legjobbjának 28-24-es legyőzése után megállapíthatjuk, Xavi Sabaté úrrá lett a gondokon.

A csapaton látszott az akarat, meg akartak felelni a vezetők mellett a szurkolóknak is. A megfelelés és a biztos siker még úgy is összejött, hogy a csapatkapitány, Nagy László kiesése után védekezésben és támadásban is váltani kellett.

Sabaté nem játszatta egy pillanatra sem a már 36 éves Renato Sulicot, akit Ortega is kihagyott a keretből az első, döntetlenre végződött meccsen, de ennél is fontosabb, hogy a 2012 óta a Veszptémben játszó spanyol Chema Rodriguez sem kapott egyetlen percet sem.

A Chema-dosszié

A szombati mellőzésnek több oka lehet. Van, aki azt állítja, a váltás lelkileg annyira megviselte az irányítót, hogy nem is tudott volna a csapat hasznára lenni.

Mások szerint nem is nagyon hajlandó játszani - szívesen elmenne -, így pedig Sabaté nem ok nélkül mondott le róla.

A spanyol irányító Ortega egyik kedvence volt, Sabaté viszont szerepvállalásával azt is jelezte, sokkal sürgetőbb beépíteni a Kielből igazolt Aaron Palmarssont, mint elődje tette.

A Veszprémnek többnyire gördülékeny volt játéka, volt B- és C-terve is, amire a folytatásban Nagy két hónapos kiesése miatt egyre inkább szükség lesz.

Sabaté tehát átmenetileg jó megoldás lehet, amíg megtalálják azt a szakembert, aki fel tud nőni a feladathoz. A klub ugyanis az előző évi BL-negyedik, az idei BL-második hely után 2016-ban el szeretné hódítani a BL-trófeát.

A többi csapatot látva az idén van erre a legnagyobb esély, de ne szaladjunk ennyire előre.

Mielőtt a stílus értékelésébe kezdenénk, érdemes megnézni, Chema 19 gólt lőtt az előző szezon 15 meccsén.

A négyes döntőben pedig gól nélkül maradt. A PSG-nek a hazai negyeddöntőben négyet lőtt, ez volt a csúcsteljesítménye, míg kint ellenük is eredménytelen maradt.

Vagyis a négy legfontosabb meccsen abszolút a bizalmat élvezve csupán négy gólig jutott, és igaz, hogy neki a góllövés helyett inkább a társakat kell mozgatnia, és hogy a labdafelhozatal és a helyzetteremtés a legnagyobb feladata, amelynek végén Ilics és Sulic az ő passzaiból táplálkozik, de ez a gólszám lehetne több is. Elég valószínű, hogy Palmarsson több gólt fog lőni. 

Chema átlövésből nem jó, test melletti lövést nem igazán láttunk tőle. Ami kiemelte a csapatból az irányítók közül az a sebessége, no meg a betörései, amikből hetesek jöttek. Más kérdés, mekkora hibaszázalékkal, belemenésekkel harcolta ki a heteseket.

A 2013-14-es szezonban 26 gólos volt, szintén 15 meccsen. A négyes döntőben akkor a két vesztes meccsen hat találat került a neve mellé.

Viszont az idei Final Fourban érződött leginkább, hogy nem képes a nagy meccseken eredményes vezérré válni, viszonylag egyszerűn kitolják a szélre, így fékezik meg a sebességét. Egy Barcelona-szintű védelemmel szemben pedig a lövései hatástalanok.

Látva Aaron Palmarssont, milyen átlövésekre képes a társak mozgatásán túl, egyszerűen le lehet vonni a következtetést, egy olyan magas fallal szemben, mint a barcelonai, vagy a PSG-é, inkább ő a megoldás.

Palmarsson egy három átlövős játéknak lehet a közepén. Az Ilics–Palmarsson–Nagy belső hármasnál talán csak egy erősebb van az egész kontinensen.

Bár az sem biztos, hogy a PSG hármasa, Hansen–Karabatic–Barachet erősebb a magyar csapaténál.

Nem tudni, hogy Ortega kérte-e Palmarsson szerződtetését, de nyilván nem mondhat rá nemet, hiszen a világ egyik legjobb játékosára nem mondhat nemet a mindenkori edző.

A következő meccsek fogják eldönteni, hogy mi vár Chemára. Lékai Máté ugyanis hasonló stílusra képes, jól cselez, bár nem annyira gyors, de a lövései talán pontosabbak. Ha Sabaté – és a későbbi utód - jót akar tenni a magyar válogatottal, akkor formába hozza a januári Eb-re, amikor már az olimpiai a tét.

Sabaté dolga az lesz, hogy mindkét stílusban megtanítsa játszani a csapatot, egymáshoz illessze a mozaikokat, miközben Nagyra nem számíthat. Támadásban a német Zeitzre vár a csapatkapitány pótlása, aki így védekezésben és támadásban lényegesen többet lesz a pályán. Eddig, ha pályára került, többnyire eldurrantotta a labdát, most nagyobb körültekintésre lesz szüksége.

Védekezésben Zeitznak és Palmarssonnak kell megoldania azt a feladatot is, Sulicé volt.

A Sulic-akta

A horvát beálló már nem fiatal, 36 éves, de az előző szezonban 60 gólos volt, a brutalitását egészen a négyes döntőig kordában tartotta. Ortega egyik nagy érdeme volt, hogy sokáig jól kezelte, sőt, egészen mostanáig jól kezelte.

Suliccsal Mocsai Lajosnak is meggyűlt a baja, a csapategységre is bomlasztóan hatott, elég visszanézni a Leon elleni meccseket 2012-ből.

A horvát játékossal 2018-ig hosszabbítottak, és valójában ez volt a legfőbb konfliktusforrás közte és az edző között. Ortega ugyanis inkább 1+1 évben látta a megoldást, mire az addigi bizalmi viszony hirtelen elmérgesedett, a horvát úgy értékelte, már nem bízik benne, holott erről szó sincs, de a 25 éves Nilsson lehet egyértelműen a jövő embere.

Sulic a Flensburg ellen már bekerült a keretbe, de csak azért, mert Gulyás Péter keze megsérült.

Azt pedig ő maga is sejthette, játszani aligha fog, hiszen Sabaté erkölcsileg ki fog állni mentora mellett. Az öltöző hangulatára viszont Sulic nagy befolyással van. Régebben nem találta meg a hangot Császárral, most pedig másokkal van érzékelhető ellentétben, elég csak egy meccset megnézni, kivel nem fog kezet, milyen a testbeszéde a melegítésnél.

Sabaté arról beszélt, hogy a Flensburgnak gondjai voltak, mert csak egy beállója volt. Gyorsan tegyük hozzá, hogy a Veszprémnek is csak papíron van ennél több beállója (kettő). Nilssonnak, ha egyedül kell végig játszania decemberig, az nem túl szerencsés. Lehet, hogy ez a kérdés most sokkal fontosabb, mint edzőt találni.

Edzőkérdés

Sabaté a meccs előtt és után magyarul nyilatkozott, ami arról tanúskodik, hogy maximálisan megpróbált beilleszkedni. A magyar beszéd nyilván szimpátiaszerző, még ha a mondatai döcögnek is kicsit. Mentségére szóljon, egy felfokozott hangulatú és tempójú 60 perc után nem könnyű értelmes mondatokat kinyögni, még a magyar anyanyelvű szakembereknek sem.

A csapat nincs rossz kezekben nála, az edzéseket Ortega idején is ő vezette, a taktikát viszont nem ő dolgozta ki, lelkileg nem ő hatott a játékosokra.

Hogy ki lehet a megoldás?

A Barcelonával BL-eket nyerő, korábbi spanyol Valero Rivera tekintélye, kisugárzása, szakértelme adott lenne az edzőséghez, ehhez azonban a katariakkal kellene megegyezni, miközben ők ázsiai olimpiai selejtezőt játszanak novemberben. Ha tud is jönni, csak a télen hagyja el az ottani válogatottat. A katariaknak nyilván pont nem pénz kell, cserében olyan edzőmeccseket kaphatnának, olyan felkészülési lehetőséget, amikre máshol nincs lehetőségük.

Rivera pedig megnyithatná az utat önmagának 2016 utánra, amikor a katari projekt véget ér, hiszen az olimpia után könnyen klubedzőként is elhelyezkedhetne.

A veszprémi vezetők nem kis nevekben gondolkodnak, a franciákkal mindent megnyerő Claude Onesta is megfordult a fejekben.

A horvát vonal inkább csak pletyka: Zdravko Zovko, aki ha ismeri is Veszprémet, 10 éve nincs itt, távozása óta pedig kevés sikerélményben volt része a női csapatokkal.

A legfrissebb pletyka, a hamburgi, Martin Schwalb jöhet szóba, ő 2013-ban BL-t nyert, de furcsa lenne. Részint nem akkora formátumú edző, másodsorban a védekezés felépítése sohasem volt erőssége, míg Veszprémben a védelem mindig hangsúlyos volt. 

Folytatás

Mivel Zágrábban lesz a következő meccs, egy győzelem sokat jelentene a hangulat szempontjából, nem utolsósorban pedig meglenne az áhított első hely. A következő fordulóban a török Besiktas jön, ellenük nem lehet kérdés az újabb két pont. 

A horvátok 29-22-re verték a Kielt, nem lebecsülendő rivális, de nem is verhetetlen, bár a stílusuk nem igazán ízlik a mieinknek.

Egy esetleges vereségből azonban nem szabad rossz következtetéseket levonni, mert a legjobban így is majd csak áprilisban és májusban kell játszani. A BL-t ugyanis kizárólag akkor lehet csak megnyerni. A többi nagy csapat láthatóan nem is szakad meg.

Nyilván tök jól néz ki, hogy egy csapat mindig 10 góllal nyer, hogy már októberben megvan a félelmet keltő játék.

A szponzorokat talán ez érdekelheti – egyelőre nincs mezszponzor, ami egy ilyen brand esetében kissé szokatlan -, de a szurkolók, a játékosok, szakemberek május végén akarnak boldogok lenni, mert akkor van az igazi leltár.

Egy biztos, a szurkolók töretlenül ki fognak állni a csapat mellett, még ha most csak az áldozatokat és a helyenkénti feszültséget látják és érzékelik is, mert Veszprém kis város, ahol semmi sem marad titokban.