Zseniális kezdés után összeomlott a magyar válogatott

Nagy reménnyel vágott neki a magyar csapat ennek a világbajnokságnak, az olimpiai selejtezőt érő első hét hely valamelyike volt a cél (a vb-győztes automatikusan kvalifikálja magát a tokiói olimpiára). Az ehhez vezető út első állomása az Argentína elleni győzelem lett volna, és az első pár perc után úgy tűnt, simán hozzuk a kötelezőt: Bodó-Lékai-Balogh belső hármas jól működött, Mikler pedig zseniálisan védett. 

Az argentinok időt kértek, ez pedig jót tett a válogatottnak, Moscariello gyors egymásutánban három gólt is szerzett, Balogh találatára pedig Sebastián Simonet válaszolt, így öt perc alatt 6-4-re feljöttek a dél-amerikaiak. Ekkor a védelem már kezdett döcögni, egyedül a parádézó Miklernek volt köszönhető, hogy előnyben maradt a csapat, támadásban pedig csak Balogh Zsolt lendülete tartott ki.

A széleket nem is próbálkoztunk, a kiismerhető játék pedig megbosszulta magát, nem sikerült ellépni az argentinoktól. A félidő vége is felemásra sikerült, mert bár Balogh bevágott egy büntetőt az utolsó másodpercben – ezzel 13-10-re módosítva az állást –, Lékai 2 perces büntetést kapott, így emberhátrányban kezdhettük a második játékrészt.

Ezt meg is szenvedte a csapat, a szünet után Argentína két gyors góllal rögtön eltüntette a hátránya nagy részét, majd egy hihetetlen összeomlást produkált a magyar csapat.

A dél-amerikaiak nem álltak meg itt, a két üres kapus gólt szerző Federico Fernández akcióból is betalált, a 40. percben átvette a vezetést Argentína. Ettől a ponttól kezdve szinte végig mi futottunk az eredmény után, miközben az argentinok olyan pofátlan gólokat szereztek – Pablo Simonet például 22-22-es állásnál a háta megül vágta a kapuba a labdát –, mintha csak egy barátságos gálameccsen lettek volna. 

Az sem segített, hogy a meccset elég jól kezdő Lékai több érthetetlen hibákat védett, három labdát is eladott rövid időn belül, amiből két gólt is dobott az ellenfél. Ennek ellenére az 55. percben úgy tűnt, hogy sikerül átvenni az irányítást, 23-23-as állásnál Balogh dobhatott büntetőt. Az eddig tökéletesen játszó klasszis azonban most hibázott, ami után rögtön meg is szerezte a vezetést Argentína.

Ezután egy gyors gólváltás történt, majd Lékai – javítva korábbi hibáit – egy perccel a mérkőzés vége előtt kiegyenlített, ráadásul egy Mikler-bravúr után még 13 másodperce volt a mieinknek eldönteni a találkozót. Bánhidi ugyanakkor egy borzalmas passzal még a próbálkozás esélyétől is megfosztotta a csapatot, így 25-25-ös döntetlennel ért véget a mérkőzés.

A magyar csapat két legjobbja egyértelműen Balogh Zsolt és Mikler Roland volt: előbbi 11 gólt dobott, utóbbi legalább ennyiszer védett. Lékai hiába lőtt hat gólt, minimum kettőt az ő hibái miatt szerzett Argentína, a többiek pedig legjobb esetben is közepes játékot nyújtottak. Nagy László is pályára lépett, de csak minimális játéklehetőség kapott, de így is szerzett egy gólt.

Argentin részről több kiemelkedő teljesítmény is akadt: Pablo Simonet (6), Crivelli (5), Moscariello (4) és F. Fernandez (4) is legalább négy gólt dobott, összesen pedig kilenc dél-amerikai talált be. 

Érdekes módon egész meccsen nem volt indításunk, a szélsőink mintha a pályán sem lettek volna, a védelem és a támadójáték is borzasztóan esetleges volt a meccs nagy részében, a második félidő alapján pedig még a döntetlennek is örülhetünk. Nagy kár ezért a mérkőzésért, Katar ugyanis megtette azt a szívességet, hogy kikapott Angolától.

Eredmény, csoportkör, 1. forduló, D csoport:

• Magyarország-Argentína 25-25 (13-10)
• Lövések/gólok: 39/25, illetve 44/25
• Gólok hétméteresből: 5/6, illetve 1/1
• Kiállítások: 8, illetve 6 perc
• Magyarország: Mikler - Hornyák, Bodó (1 gól), Bánhidi (4), Lékai (6), Balogh Zs. (11), Bóka, cserék: Ilyés, Ligetvári, Sipos, Jamali (2), Ancsin, Juhász, Nagy L. (1), szövetségi kapitányok: Csoknyai István, Vladan Matics