„A magyar kézilabda pénzügyi szempontból erős, jó hely”

Az előző idényben nem lehettek elkeseredve a magyar szurkolók: mindkét nagy csapatunk ott volt ugyanis a legjobb négy között. A népligeti együttes hosszú várakozás után először jutott a négyes döntőbe, és játszhatott 22 ezer szurkoló előtt valóban hazai környezetben júniusban, az MVM Dome-ban, miközben a Rába-partiak stabil résztvevői a final fournak. A Hajdú-Bihar vármegyei csapat az előző idényben az Európa-ligában szerepelt, ahonnan a csoportkörből körbeverés miatt nem jutott a negyeddöntőbe.

A BL-főtáblán ezúttal is 16 csapat szerepel, két csoportban. Az A csoportban helyet kapott az ötszörös BL–győztes Győr, a Szilágyi Zoltán vezette Debrecen, a Háfra Noémival felálló Buducsnoszt, a svéd bajnok Sävehof, a dán Odense, a román bajnok CSM Bucuresti, a két magyar válogatottat foglalkoztató német Bietigheim, illetve a francia Brest Bretagne.

A B csoportban a Fradi mellett ott van a dán Herning-Ikast és a Final Four-résztvevő Esbjerg, a 21-szeres francia bajnok Metz, a szlovén Ljubljana, a Korsós Dorinával felálló Rapid Bucuresti, az újonc lengyel Zaglebie, valamint a legutóbbi három kiírás győztese, a norvég Vipers Kristiansand.

Mindhárom magyar csapat frissített a keretén

A Győrnél kimondottan nagy játékosmozgás volt a nyáron: heten távoztak, köztük a válogatott szélső, Faluvégi Dorottya, míg hárman érkeztek, többek közt a 26 éves brazil sztár, Bruna de Paula a Metztől. Emellett új szakember is Győrbe tette át a székhelyét: Ulrik Kirkely személyében dán szakember került a csapat élére.

A klubnál további három érkezőt jelentettek be, egyikük a vasutasok – immár volt– alapembere, Bordás Réka. A keretből négyen távoztak, a legnevesebb Szucsánszki Zita, aki 16 évig volt FTC-játékos.

A Lokihoz érkezett a 27 éves holland válogatott beálló, Tamara Haggerty, valamint további négy játékos, nyolcan pedig új csapathoz kerültek.

Az Index megkeresésére Tóth Tímea, 152-szeres válogatott kézilabdázó elmondta: mindhárom magyar indulótól jó szereplést, meghatározó részvételt vár – ami azonban az erőviszonyok ismeretében mégis különböző végkifejletet sejtet.

A Debrecentől korábban már elmondták, hogy a csoport hatodik helye a cél, és szerintem ennek megszerzésére van is reális esélyük. Számukra a legfontosabb, hogy apróbb célokat tűzzenek ki maguk elé, és azok mentén haladjanak előre. A Ferencváros és a Győr tekintetében nem is kérdés, hogy a csoportkört tekintve továbbjutás elvárható, de talán a fővárosiak esetében túl korai lenne még ehhez pluszba venni azt is, hogy a négyes döntőben is ott legyenek. Az ETO persze más, a győrieknél minden évben ennek tükrében alakítják ki a játékoskeretet, nem volt ez másként idén sem. Így tőlük lényegében papírforma, hogy a sorozat végelszámolásánál is ott legyenek majd.

Az olimpiai negyedik és ötödik helyezett, kétszeres vb-érmes, egyszeres Eb-bronzérmes egykori kiváló átlövő a BL-rajt előtt nem szeretne jóslatokba bocsátkozni a végkifejletet illetően. Szerinte nem is lehet ennyire előre megmondani, hogy mely kluboknak van biztos helyük a négy között, illetve közülük melyiknek van a legnagyobb esélye elhódítani a trófeát. 

A csoportmérkőzések februárban érnek véget, és hat-hat együttes jut tovább, közülük az első kettő automatikusan a negyeddöntőbe kerül. A többi nyolc alakulatnak pedig oda-visszavágós párharcban kell kiharcolnia a továbbjutást a szabad helyekért.

A magyar csapatok programja az első fordulóban:

• szombat: Ferencvárosi TC–Metz 16:00 óra, DVSC Schaeffler–Sävehof 18:00
• vasárnap: Brest Bretagne–Győri Audi ETO KC 16:00

A rang állandó – a mezőny összetétele erősen változó

A szakág legrangosabb kupasorozatában 1961-ben hirdettek először győztest. 1993-ig Bajnokcsapatok Európa–kupája (BEK) néven futott a kiírás, magyar klubok egyre markánsabb szerepvállalásával.

illetve az angyalföldiek többször kerültek a végső siker közelébe is. Rajtuk kívül a Ferencváros és a Bp. Spartacus is letette a névjegyét, illetve a veszprémi Bakony Vegyész is eljutott az elődöntőig. 1993-tól már Bajnokok Ligája névre keresztelték a sorozatot, a Vasastól

Az elmúlt 15 évben magyar részről a győrieké lett a főszerep: öt győzelmük (2013, 2014, 2017, 2018, 2019) mellett további négy döntős részvételt értek el.

A BL eközben további változásokon esett át: a 2013–2014-es szezontól már nem oda-visszavágós döntőt rendeztek, hanem az évadot lezáró négyes fináléra került sor. A főtáblára előbb selejtezőből lehetett felkerülni, majd a 2020–2021-es idénytől már szabadkártyával.

Érdekesség, hogy az évtizedek alatt mennyit változott a női BL-mezőny összetétele. Az első, már ilyen elnevezés alatt futó sorozatot 1993–1994-ben rendezték, és

Egyedül az osztrákoknak volt két indulójuk, köszönhetően a korszakban meghatározó Hypo Niederösterreich együttesének, amely 1987-től 1996-ig tízszer jutott döntőbe, ezeken hatszor nyert is. Tíz évvel később, 2003 őszére 21 nemzet képviselője „maradt”, a szakágban már több, fajsúlyos nemzet is két részvétellel jelentkezett a rajthoz álló 28 fős mezőnyben. Köztük a magyarok (Dunaferr, FTC). 

Újabb tízéves ugrással 2013 őszére érkezhetünk, akkor a kiemelt 12 bajnok mellé a főtábla kiadó négy helyére további nyolc nemzet képviselői pályáztak, összesen további 17 együttes vett részt a selejtezőben. Tehát nagyságrendileg állandósulni látszott a résztvevői kör: 20 nemzet és 29 csapat.

A csoportkörben kilenc klubnak volt biztos a helye, hét szabadkártyával jutott szerephez, míg öten lecsúsztak arról. Ebben az idényben a főtáblán végül 10 nemzet csapata kapott helyet, további kettő szerepel az elbukott szabadkártyásoknál.

de az érdeklődő csapatok létszámát illetően is mintegy negyede nincs már ott a rajtnál. Hogy mi történhetett a szakágban, miért nem hívó szó már a rangos nemzetközi kupasorozat, még válogatott szinten akár meghatározónak számító országok esetében sem feltétlen, arról az Európa-bajnoki arany- és bronzérmes, Tóthhoz hasonlóan ugyancsak kétszeres vb-érmes Siti Eszternél érdeklődtünk.

Sokszor nincs összefüggésben a válogatott és a klubcsapatok teljesítménye: a topjátékosok mindig olyan klubokhoz igazolnak, ahol az erős bajnoki szereplés mellett a marketing is fontos szerepet kap, illetve biztos anyagi háttérrel is számolhatnak. Magyarország, a magyar kézilabda pénzügyi szempontból erős, jó hely. Többek közt az ETO magját is külföldiek alkotják, ezért sem egyértelmű, hogy a magyar válogatott jobb pozícióban van, mint a legutóbbi nemzetközi világversenyen.

A133-szoros válogatott irányító hozzátette: ez a trend az ő idején sem volt másként. Akkor Dánia bírt olyan erővel sok szempontból, hogy a legjobbak gyűjtőhelye volt, most viszont leginkább Románia tűnik vonzó állomáshelynek. Mármint a topigazolások erre engednek következtetni, miközben a magyar részvétel és szerepvállalás állandó a női szakágban.

A végső BL-esélyeket illetően a 45 éves, négyszeres magyar és kétszeres szlovén bajnok azt mondta: hosszú az év, mindig vannak meglepetés-résztvevők.

„Ilyen lehet idén a Debrecen, hiszen akár előnnyé is kovácsolhatja azt, hogy újonc. Nem ismerik az ellenfelek, bármilyen teher nélkül, felszabadultan tud pályára lépni. A bajnokságban meghatározó két csapatunk esetében már más a helyzet: náluk abszolút van esély a négyes döntőbe kerülésre. Jósolni azonban még esetükben is rizikós lehet ilyen korán, hogy kiinduljunk például a győriek váratlan szerdai vereségéből, a Mosonmagyaróvár ellen elbukott bajnoki mérkőzésből. Illetve van további nyolc-tíz csapat ebben a BL-mezőnyben, amelyek közül bármelyik ér oda a végén, egyik sem jelentene különösebb meglepetést. Ez mindig attól függ, hogy az odáig vezető úton mi történik velük a bajnokságban, valamint a válogatott-időszak után visszatérő játékosok fizikai és mentális állapotától.”

További érdekesség, hogy a 2022-es Európa-bajnokságon győztes, a női szakágban a 2000-es évek eleje óta meghatározó

A tavalyi kontinensbajnokság 16 résztvevője közül Hollandiának (6.), Spanyolországnak (9.), Horvátországnak (10.), Svájcnak (14.), Szerbiának (15.) és Észak-Macedóniának (16.) nincs képviselője a BL-főtáblán.

Dániának (2.) és Magyarországnak (11.) viszont három-három, Franciaországnak (4.) és Romániának (12.) kettő-kettő, illetve egy-egy hely jutott a már többszörösen is említett Norvégiának (1.), Montenegrónak (3.), Svédországnak (5.), Németországnak (7.), Szlovéniának (8.) és Lengyelországnak (13.).

Mérközésdömping a tévében

Először fordul elő a sportág történetében, hogy női BL-nek három magyar résztvevője legyen, így a férfiak sorozatában állandó szereplő két magyar klubbal (OTP Bank–Pick Szeged, Telekom Veszprém) együtt a magyar szurkolók öt csapatért is szurkolhatnak a szezonban. A sorozat összecsapásait itthon közvetítő Sport Tv közleményében kiemelte: mindez azt is jelenti, hogy rekordszámú,

Hozzátették: ehhez jöhetnek még hozzá a tavaszi derbik az egyenes kieséses szakaszból, majd reményeink szerint a négyes döntőkből.

(Borítókép: Tomori Zsuzsanna (b) és Dragana Cvijic. Fotó: Illyés Tibor / MTI)