Az FBI úgy rászállt a kosarasokra, hogy az NBA-nek is lépnie kell

Egy ideje már napirendi téma az NBA-ben, hogy valamit kezdeni kellene az úgynevezett one-and-done rendszerrel, vagyis hogy rengeteg tehetség csak azért megy az egyetemi bajnokságba játszani egy évre, mert erre a szabályok szerint kötelezve van. Ott aztán vagy kiadják magukból a maximumot, vagy nem, lényeg, hogy ne sérüljenek meg az NBA előtt.

A február végén az egyetemi kosárbajnokságban (NCAA) kirobbant korrupciós botrány miatt viszont egyre erősebb a késztetés arra, hogy valamit tényleg kezdjen a 2005 óta érvényben levő rendszerrel az NBA, legalábbis már a főtitkár Adam Silver is erről beszélt. De hogy jön ebbe az egészbe az FBI?

Az egyetemi bajnokság igazolt sportolói amatőrnek számítanak, az NCAA pedig rettentő szigorúan is veszi ezt, a játékosoknak tilos a meghatározott juttatásokon felül (többnyire kollégiumi szállás, étkezés, sportfelszerelés) bármi mást adni. Főleg pénzt. A dolog ott bukik meg, hogy az egyetemi bajnokság legnagyobb csapatai – igaz ez a kosárlabda mellett a többi sportágra is – fű alatt egészen súlyos összegeket juttatnak el a legnagyobb tehetségek családjaihoz, hogy a játékos náluk kössön ki, bármilyen keveset is marad.

A február végi, FBI-lehallgatásokból kiszivárgott részletek szerint volt olyan egyetem (az Arizona), amely 100 ezer dollárt (25 millió forint) fizetett a szupertehetség DeAndre Ayton családjának - bár természetesen ők ezt tagadják. A 100 ezer dollár semmi Ayton várható NBA-fizetéséhez képest, egy szegény családnak viszont óriási plusz, pláne, hogy igazából egyévnyi játékért kapják. Egy év se kell, és Ayton mehet az NBA-be.

Csakhogy a dolog szabálytalan és törvénytelen. Egyrészt az NCAA szabályaiba ütközik, bármennyire is képtelen a szervezet ezeket normálisan felügyelni és betartatni – többnyire csak rohannak a dolgok után, és büntetgetnek, mint tették azt a 2013-ban bajnok Louisville esetében is, ahol a kosárcsapat edzői és vezetői stábja prostituáltakkal vette rá a fiatal tehetségeket, hogy náluk játsszanak az egyetemi bajnokságban.

Az FBI négy edzőre szállt rá, a dolog viszont ennél szerteágazóbb, a Yahoo úgy tudja, hogy csak a mostani nyomozásban 20 csapat lehet érintett.

Itt jön képbe az NBA: mivel a rendszer korrupt, és nem mellesleg rossz is, belátták, hogy változtatniuk kell. Ha nem kötelezik a játékosokat arra, hogy a középiskola után legalább egy évig távol maradjanak az NBA-től, és valamilyen szinten kinyitják előttük a kaput, az NCAA-n belül is csökkenhet a fenti korrupció mértéke.

Az persze még nem ismert, hogy a 2005 óta érvényben levő szabályokon hogyan változtatnának, de valószínű, hogy egy később felállított bizottság értékelné a tehetségeket, és tanácsolná nekik, hogy érdemes-e 18 évesen profivá válniuk, vagy pár évet még csiszolni a tudásukat diákként. Ez a forgatókönyv két utat jelenthetne: vagy egyből a középiskola után mehetnek az NBA-be vagy a fiókligába, vagy ha nem, akkor a mostani egy helyett több évet kellene vagy az egyetemi, vagy egy külföldi bajnokságban tölteniük.

A megoldás viszont nem lesz gyors, az NBA jelenlegi kollektív szerződése 2021-ig érvényes, vagyis a one-and-done-szabályhoz még évekig nem nyúlhatnak. De legalább van idejük, hogy egy jól átgondolt rendszerre cseréljék majd le.