Amilyen szép, olyan veszélyes: a legendás Nordschleife vár Micheliszékre

A pályát 1925-ben kezdték építeni, 1,5 év alatt készültek el vele, mai árfolyamra átszámolva nagyjából 40 millió dollárból. Eredetileg 28,2 km hosszú volt, a Nordschleife (22,8 km), a Südschleife (7,7 km), illetve a kettőt összekötő két hosszú, párhuzamos egyenes alkotta.

Zöld Pokol

A pálya gyorsan a versenyzők kedvence lett, de ahogy gyorsultak az egyes sorozatok, úgy vált egyre veszélyesebbé. Az 1960-as évektől kezdve többször is átalakították a íveket, hogy biztonságosabbá tegyék a pályát, de ahogy arra Niki Lauda 1976-os, majdnem tragikus végkimenetelű balesete is rávilágított, ezek mind kevesek voltak. Az akkori címvédő Lauda, az egyetlen addigi pilóta, aki 7 perc alatti kört tudott menni a pályán, hevesen ellenezte, hogy megtartsák a versenyt egy lehetséges esőben. A többiek leszavazták, így a verseny, aminek 2. körében csaknem életét vesztette az osztrák, végigment.

Laudát négy pilótatársa mentette ki az égő roncsból, ekkor lett világos az is, hogy a pálya túl nagy ahhoz, hogy a biztonsági személyzet lefedje. A pályát a puszta mérete miatt nem lehetett könnyen átalakítani, ezért 1981-ben elkezdték építeni a mostani Nürburgringet, a Nordschleifét pedig 20,8 km-esre rövidítették, de az F1 sosem tért vissza a hosszú körre.

Jelenleg főleg megbízhatósági versenyeket rendeznek rajta, az idei WTCC-futam is a nürburgringi 24 órás verseny betétfutama lesz. A pálya viszont a rengeteg folyamatos átalakítás ellenére nem sokkal lett biztonságosabb. 1928 július 15-én a cseh Cenek Junek lett a Nürburgring első halálos áldozata a Nordschleifén, a mai napig pedig vele együtt 77-en (64 versenyző, 1 néző, 3 versenybíró és 5 teszten résztvevő pilóta) vesztette életét: a legutóbbi tragikus baleset idén márciusban volt, amikor egy, a pályáról kirepülő autó a nézők közé zuhant.

170 kanyar, körönként

A pálya legelső rajza, a Gesamtstrecke 172 kanyart tartalmazott, a mostani, 20,8 km-es pályáról klasszikusan úgy tartják, hogy 170 kanyarja van, de 73-tól 170-ig terjedve sok számot lehet olvasni. Akárhánynak is vesszük őket, egyik sem könnyű: nagyon kevés a bukótér a pályán, a kanyarokban közel van a szalagkorlát, sőt, olyan forduló is van, ahol időnként csak két kerék érinti az aszfaltot. Egyenetlen az útfelület, kiszámíthatatlanok és gyorsan változók a pályaviszonyok, ezért nem is klasszikus versenypálya, félig rali. Ezért a WTCC-mezőnyben a Citroën, azon belül is a kilencszeres ralivilágbajnok Sébastien Loeb előnyben lehet, de a Nordschleifét mindenkinek szoknia kell.

Mivel nem szokványos pályáról van szó, az FIA több lehetőséget is biztosított a versenyzőknek az ismerkedésre. A Zengő Motorsport versenyzője, Michelisz Norbert április elején utcai autóval járta be a pályát, ekkor a Nürburgringen már két 24 órás versenyt teljesítő Wéber Gábor is segített neki: vele négy, egyedül hat kört tett meg a nyílt napon, aminek a népszerűségét jól jelzi, hogy minden egyes kör után nagyjából egy órás várakozás következett, hogy újra pályára mehessen.

Április végén aztán újabb tesztnap volt, ez nem sikerült a legjobban Micheliszéknek, a saját kocsijával csak egy kört tudott megtenni, de egy zengős SEAT-tal még kilencen gyűjtött adatokat. A futam előtt pedig már a telemetria-elemzés jött: amíg minden más versenyre általában elég két óra Michelisznek, addig a Nordschleife előtt majdnem egy teljesen napot szánt erre, de Loeb gyors körét, amit a Citroën tett közzé, is részletesen kielemezte.

Kétszer három kör, és kész

A túraautó-vb futamai egyenként 60 km-esek, ettől a Nordschleifén kicsit eltérnek, mivel 75,8 km-re jön ki egy futam, amit a 24 órás verseny által használt pályán mennek majd, ami a Nordschleife mellett az új Nürburgringet is érinti. Eredetileg, amikor tavaly bejelentették, hogy visszatér a sorozat a legendás helyszínre, még úgy tervezték, hogy egyben tartják a két futamot egy boxkiállással.

A hosszú egyenesek alapból az idén is domináló Citroënnek kedveznek, de a tesztek alapján a kanyarokban is nagyon gyorsak a francia csapat autói: a csütörtöki gyakorlás első három helyét (José María López, Sébastien Loeb, Yvan Muller) ők vitték, a Hungaroringen futamgyőztes Michelisz Norbert a 12. legjobb időt autózta.