Százon verik az F1-autókat is, még jó, hogy imádják
További Autó-motor cikkek
- Ha így folytatja a kilencéves zsenipalánta, visszatérhet a legendás név a Formula–1-be
- Dobogó minden fordulóban: Számadó Máté remek debütálószezont futott
- Hamarosan eldől a jövője Molnár Martinnak, akire a topcsatok is felfigyeltek a brit F4-ben
- Az utcán is egyre többen ismerik fel az ország új tehetségét
- Történelmet írt a Ferrari magyar tehetsége
Nem csoda, hogy 2014–15-re a ralikrossz lett az egyik legnépszerűbb motorsport, inkább az a meglepő, hogy ez nem korábban következett be, látványban ugyanis semmi sem veszi fel vele a versenyt. A hol murvás, hol aszfaltos pályákon 600 lóerős kocsikkal versenyeznek a pilóták – ezek akár 1,9 másodperc alatt is fel tudnak gyorsulni 100 km/h-ra, amivel simán verik a Forma–1-es kocsikat.
Bár az angolok találták ki az 1960-as évek végén a rali és a szuperkrossz keresztezéséből megálmodott ralikrosszt, mégis a skandinávok váltak a szakág nagymenőivé: az 1976-ban indult Európa-bajnokság legfelső kategóriájában a megszerezhető 120 éremből csak 29-et nem svéd vagy norvég pilóta nyert.
A nemzetközi áttörést részben a Global Rallycross sorozat hozta meg, amely némi változtatással ugyan, de átvitte a sportágat az Egyesült Államokba, ahonnan még több országba terjedt el. Erre válaszul szervezte meg 2014-ben az FIA a világbajnokságot, de az is rengeteget segített a népszerűsítésben, hogy a két sorozat mögé a világ két legnagyobb energiaital-gyártója állt be.
Egy tévéműsor kedvéért találták ki
A ralikrossz (RX) története 1967-ig nyúlik vissza, amikor az angol ITV-n futó World of Sport műsor producere, Robert Reed meghívott jó pár, főleg raliversenyzőt egy februári felvételre az angliai Lydden versenypályára. Az első hivatalos versenyt is itt tartották, egy évvel később pedig már a brit bajnokság is leindult. Az RX 1969-ben már Hollandiában is műsorra került, innentől pedig egyre jobban terjedt Európában.
Az első Eb-t 1976-ban rendezték, a világbajnoki sorozat 2014-ben indult.
Ami még a sorozat vonzerejét jelenti – bár ez nem az elmúlt évek újítása –, hogy a kocsikhoz sokkal jobban kötődhetnek a szurkolók, hiszen egy Skoda Fabia, egy Ford Fiesta, egy Volkswagen Polo vagy épp egy Peugeot 208-as utcai kiadása az otthoni garázsban is állhat, véli a ralikrossz-vb utolsó futamán induló Kiss Pál Tamás.
Tátva marad a szád
Hogy mit jelent ez a sportág, azt a Forma–1-es világbajnok Lewis Hamilton maga is megtapasztalhatta, amikor 2014 nyarán a Top Gear tévéműsor kérésére összecsapott a Mercedesével a Gymkhana-videókból ismert, de a Global Rallycrossban is induló Ken Block Ford Fiestájával. Utóbbi nagyon simán hagyta ott a rajtnál a Mercit, igaz, végsebességben nem vetekedhet azzal.
Az igazi akcióból viszont kimaradt Hamilton, hiszen Blockkal nagyon vigyáztak egymásra, verseny közben pedig ennek pont az ellenkezője igaz. A futamonként négy-hat, egymás ellen induló versenyző ugyanis egyáltalán nem ügyel arra, hogy hogyan nyomja le a többieket. Hogy mennyire nincs hely, és hogy mekkora a tempó, azt nézzük meg Timmy Hansen belső kamerás felvételén a finn futamról.
Timmy Hansen egyébként a 14-szeres ralikrossz-Európa-bajnok Kenneth Hansen fia – az általuk felkészített Peugeot 208-cal versenyezhetett október közepén Kiss Pál Tamás a világbajnokság olaszországi futamán Franciacortában.
„Nem tudom, hogy utoljára mikor élveztem ennyire a versenyzést” – mondja a ralikrosszról Kiss; és ha ő mondja, abban lehet valami, a 24 éves magyar pilóta ugyanis eddig olyan sorozatokban indult, mint a Brit Formula Renault 2.0, a GP3, a World Series by Renault 3.5 vagy épp az Auto GP. Kiss szerint a három legfontosabb összetevő, ami miatt annyira élvezetes a ralikrossz, a hihetetlen adrenalinlöket, a nézők számára látványos, a versenyzőknek pedig nagyon élvezetes test-test elleni küzdelem, illetve az, hogy a futamok nagyon rövidek, így minimális a hibázási lehetőség. „Míg a formaautózásban még a junior szériákban is van 15-20 vagy akár 25 köröd is egy verseny során, ami alatt az apróbb hibák kijavítására azért bőven van esély, itt a rajttól a leintésig végig a maximumot kell kihoznod magadból.”
Kiss korábban csak formaautókkal versenyzett, amikhez képest komoly váltást jelent az RX egyrészt a kemény, sok ütközéssel járó küzdelem, másrészt a murvás szakaszok miatt. De pont ez lehet a vonzerő, ami miatt a világbajnokság eddigi két szezonjába olyan nevek néztek be, mint a ralivilágbajnok (majd 2014-ben RX-világbajnok) Petter Solberg, az 1997-es F1-világbajnok Jacques Villeneuve, a kétszeres DTM-bajnok Mattias Ekström, a kétszeres Global Rallycross-bajnok Tanner Foust, a belga rali-vb-s Fancois Duval vagy épp a 70 F1-futamon induló Gianni Morbidelli.
A Global Rallycross-szal még ennél is többen próbálkoztak: a ralisok közül például Marcus Grönholm és Sébastien Loeb, de Nelson Piquet Jr., a korábbi F1-versenyző Scott Speed vagy épp a főleg kaszkadőrmutatványairól és a Nitro Circusből ismert Travis Pastrana is több futamon indult.
Ha nem is versenyen, de a McLaren-pilóta Jenson Button és a Red Bull Racing nagykövete, David Coulthard is beül egy-egy RX-kocsiba a nyáron. Button apja , John a 70-es, 80-as években ralikrossz-versenyző volt, a Colorado Beetle versenykocsija Anglia-szerte ismert volt, így fia az ő nyomdokaiba lépett Coulthard ellen. Az 500 lóerős Mini kipróbálása után – a ralikrossz szülőföldjén, a Lydden Hill pályán körözhetett – nem is tudta, hová legyen a vezetéstől.
Hihetetlen őrület ez az egész, de gyerekként így is képzeltem el a nyüzsgést, az akciót, a csúszkálást. Eszelős élmény volt.
A tesztvezetés alatt arra is rájött, hogy milyen komoly kihívást jelent a folyamatosan, körről körre változó borítás, és hogy mennyire képzett pilóták kellenek ahhoz, hogy uralják a kocsikat.
Ugyanezt emelte ki Kiss is, aki szerint a legfontosabb, hogy a pilótának gyors reakciói és jó reflexei legyenek, a rajt ugyanis kulcsfontosságú az előfutamokban és a döntőkben is. Emellett jól kell látni a pályán, azonnal észre kell venni, ha megvan a minimális hely betenni az autót féktávon a vetélytárs elé, ehhez pedig elengedhetetlen a kellő agresszió. De legalább ennyire fontos, hogy a pilóták gyorsan meg tudjanak tanulni egy pályát, és még ennél is gyorsabban tudjanak alkalmazkodni annak változó körülményeihez.
De mi a helyzet itthon?
A hazai ralikrossz legnagyobb alakja a kilencszeres bajnok Harsányi Zoltán, aki korábban több mint 10 Eb-futamon is pontszerző helyen tudott zárni. Ő az idén nem indult az Eb-n, de Kárai Tamás és Kiss Pál Tamás (SuperCars), illetve a Luigi becenéven versenyző Lajos Gyula és a végül bronzérmes Szabó Krisztián (Super 1600) igen. Kárai 32 pontot szerezve a 10. lett, Kiss 20 ponttal a 14. lett, az 1600-asok között pedig Szabó bronzérme mellett Luigi a 14. helyen fejezte be az idényt.