Téli sport

Ismét használatba veszik Szarajevóban az 1984-es téli olimpia bobpályáját, amely szinte teljesen tönkrement a polgárháborúban. Josef Fendt, a Nemzetközi Szánkó Szövetség (ILF) elnöke kedden közölte, hogy eleinte csak kerekesszánkós edzéseknél használnák a létesítményt. A törmelék nagy részét már eltávolították, de mivel az elektromos hűtőberendezéseket szétrombolták vagy ellopták, télen nem mű-, hanem természetes hóval borítják majd be a pályát. Az ILF a közeljövőben 60 ezer euró értékben 15 kerekesszánkót és ugyanennyi bukósisakot adományoz a bosnyák szövetségnek, írta az MTI.

 

Lemondott posztjáról Kim Dszin Szun, a 2018-as pjongcsangi téli olimpia szervezőbizottságának elnöke. Elmondta: az előkészületek félidejében, ebben a kritikus időszakban úgy érzi, hogy új vezetőre, részletesebb tervekre van szükség.

A Szlovén Síszövetség pár napja azt állította, hogy Vanessa Mae pophegedűs azért tudta kvalifikálni magát a szocsi olimpiára, mert a Thaiföldi Olimpiai Bizottság megbundázott pár szlovéniai futamot.

Doppingolás miatt mint visszaesőt nyolc évre szóló eltiltással büntette a világbajnok Jekatyerina Jurjeva orosz sílövőt a Nemzetközi Biatlon Szövetség (IBU). A 31 éves sportoló - aki februárban már visszavonult - tavaly decemberben bukott le az EPO nevű teljesítményfokozóval, a szer alkalmazása miatt 2009-ben kétéves eltiltást kapott. Jurjeva a 2008-as vb-n 15 kilométeren nyert aranyat, a 10 kilométeres üldözéses versenyben ezüst-, a 12,5 kilométeres tömegrajtos viadalon pedig bronzérmes volt. Csütörtökön az IBU Irina Sztarihot, Jurjeva csapattársát két évre tiltotta el, szintén EPO használata miatt.

A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) dublini kongresszusán arról döntött, hogy törli a leghosszabb távokat a gyorskorcsolya Európa-bajnokság programjából, lesz viszont tömegrajtos és üldözéses csapatverseny a 2016/17-es szezontól.

A Nemzetközi Síszövetség (FIS) kedden kétéves eltiltással sújtotta Johannes Dürr osztrák sífutót, aki a szocsi téli olimpián fennakadt a doppingvizsgálaton.

A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) elutasította a dél-koreaiak fellebbezését, melyet a februári szocsi téli olimpia női műkorcsolyaversenyének döntőjében tapasztalt bíráskodás miatt nyújtottak be.

A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség (MOKSZ) pénteki közgyűlésén újabb négy évre elnöknek választotta Kósa Lajost, a Fidesz ügyvezető alelnökét.

A 2022-es téli olimpiára tavaly még hat város pályázott, de egyre több a visszalépő, egyszerűen nem éri meg anyagilag, ráadásul az olimpia után megmaradt létesítményekkel sem tudnának mit kezdeni. A kazahsztáni Almatinak és a kínai Pekingnek egyre jobbak az esélyeik.

A szocsi téli olimpiai minden idők legdrágábbja lett, 51 milliárd dollárt szívtak fel az előkészületek és a komoly korrupciós mechanizmus. Más városoknál biztos nem ekkora összeggel számolnak, de még így is pazarló lehet, ha valamelyik város beleáll egy pályázatba.

München tavaly pár millió eurót beletett a projektbe és kampányolt a téli olimpiáért, olyan sztárokat is bevont, mint a biatlonos Magdalena Neuner, de hiába a felfokozott várakozás, a bajor főváros végül el sem indult a pályázaton. A négy érintett város népszavazást tartott, 52 százalék ellenezte az olimpiát. NOlympia néven még mozgalom is alakult.

„A szavazás nem a sport ellen, hanem sokkal inkább az átláthatatlan finanszírozás és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kapzsisága ellen szól" – mondta akkor Ludwig Hartmann zöldpárti képviselő.

A mindig mindenről közösen döntő svájciak is szavaztak a téli olimpiáról. A szervezők 4,3 milliárd svájci frankos befektetéssel számoltak, és azzal kampányoltak, hogy ez a költség a turizmusból kigazdálkodható, a létesítmények később is fenntarthatók, és nem jelentenek környezetvédelmi problémát. St. Moritz és Davos szeretett volna rendezni 2022-ben, de a Graubünden kantonban tartott népszavazáson tavaly márciusban a münchenihez hasonló eredmény született, 52, 66 százalék mondott nemet az olimpiára.

Oslo még beadta a pályázatát, de már egyre kevéssé valószínű, hogy nem lép vissza. A szeptemberi népszavazáson még kis különbségekkel az igenek nyertek, de a koalíciós kormányban egyre több ellenzője van az olimpiának. Nem is szavazták meg a parlamentben a kormánygaranciát. A jobboldali Fremskrittspartiet azzal érvelt, hogy többre mennek azzal, ha az arra szánt pénzt az oktatásra, az egészségügyre és infrastrukturális fejlesztésre költik.

Stockholm januárban döntött úgy, hogy visszalép a 2022-es rendezéstől, egyszerű és hatásos érveket találtak arra, hogy miért nem kell nekik az olimpia. „Egy téli olimpia rendezéshez nagy sportlétesítmény-beruházásokra van szükség, például szánkó- és bobpályák kellenek. De ezek pont olyan létesítmények, amelyekre egyáltalán nincs szükség az olimpia után" – írta közleményében a Moderaterna párt.

A város polgármestere sem tudott túl sok lelkesítőt mondani, úgy vélte, hiába voltak jól kidolgozottak az előzetes számítások, a bevételek várhatóan kisebbek, a költségek viszont nagyobbak lesznek a tervezettnél, így borítékolható a bukás. Sten Nordin azonban nem zárta ki egy későbbi pályázás lehetőségét.

 A legutolsó visszalépő Krakkó lett. A lengyel város pályázata már amúgy is számos sebtől vérzett. Többen rámutattak arra, hogy a klimatikus és környezeti adatokat meghamisították a kedvezőbb kép érdekében, és az is ellenérzéseket váltott ki, hogy több létesítményt a város egyik nagy zöldterületének eltüntetésével építettek volna fel. Ahogy lenni szokott, a vesztegetési szál is előkerült. Azzal vádolták a pályázati bizottság egyik vezetőjének, Jagna Marczułajtis-Walczaknak a férjét, hogy újságírókat fizetett le, hogy pozitív képet mutassanak a krakkói pályázatról. Márciusban végül a polgármester szavazást írt ki. A pályázat megsemmisítő vereséget szenvedett, odalett a kezdeti lelkesedés, 69,7 százalék szavazott nemmel. Így a városnak sem volt lehetősége, visszavonta pályázatát. 

A fent említetteken kívül még három város maradt állva, de az ukrán krízis miatt Lvivnek még akkor sincs esélye nyerni, ha teljesíteni tudná a feltételeket. Egyelőre azonban még nem mondtak le az álmukról.

Így már csak két esélyes maradt, Peking és Almati, valószínűleg egyik városban sem adnak esélyt arra, hogy a polgárok leszavazzák a tervet. Az utóhasznosítással sem nagyon számolnak. Peking a 2008-as nyári olimpiával bizonyított, nem áll távol kínaiktól a megalománia, akkor gond nélkül elköltöttek 40 milliárd dollárt és rajzolták át a város terveit.

Almatiban is beállt mindenki a pályázat mögé, a tervet Nurszultan Nazarbajev elnök és a befektetők is támogatják, a sportot eleve stratégiai ágazatnak tekintő kormány képes bármennyit beleölni a projektbe. Az esélyeiket azonban gyengíti, hogy 2014-ben Oroszország volt a rendező, míg a 2018-as olimpia szintén Ázsiában lesz. Ez Pekingnek sem kedvez, de könnyen lehet, más jelentkező híján duplázhat Ázsia.

Nem építenek a Harangvölgyig érő sípályát a Normafánál, és újabb épületeket sem akarnak elhelyezni a kérdéses területen, erről beszélt a Hegyvidék című kerületi lapnak adott interjúban Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP) XII. kerületi polgármester a Népszava csütörtöki cikke szerint.

A krakkóiak kétharmada ellenzi, hogy a város pályázzon a 2022-es téli olimpia megrendezésére.

Az előzetes eredmények alapján a helybéliek 67,6 százaléka nem ért egyet a kandidálással. A város a tervek szerint a Tátra szlovákiai oldalán is rendezne versenyeket.

Jacek Majchrowski polgármester márciusban döntött úgy, hogy megkérdezi a krakkóiakat, mi a véleményük a rendezésről. Akkor a polgármesteri hivatal egyik szóvivője azt közölte, ha a lakosok a kandidálás ellen szavaznak, akkor a város visszavonja pályázatát.

A voksolásra az európai parlamenti képviselők megválasztásával egy időben került sor, vasárnap.

Krakkó mellett a norvégiai Oslo, a kazah Almati, az ukrán Lviv és a kínai Peking pályázott a 2022-es téli olimpiára. Korábban München is kandidált, de a tavaly novemberi népszavazás eredményeként visszalépett rendezési szándékától.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság július 8-9-én jelöli ki az úgynevezett döntősöket, majd a győztest jövőre, július 31-én választja ki.

Egy évre felhagy a versenysporttal Aszada Mao, a japánok háromszoros világbajnok, olimpiai ezüstérmes műkorcsolyázója, aki 50 százalék esélyt lát arra, hogy később visszatér a jégre. A 23 éves korcsolyázó hétfőn, sajtótájékoztatón közölte döntését, amelyet azzal indokolt, hogy mentálisan és fizikálisan is fáradtnak érzi magát, s az életének más területeire, így például az egyetemi tanulmányaira akar koncentrálni.  Aszada márciusban, hazai közönség előtt nyerte meg harmadik vb-aranyát, a februári szocsi olimpián azonban csak hatodik lett a nők versenyében. Most azt mondta, nem tudja elképzelni, hogy a 2018-as pjongcsangi ötkarikás játékokon jégre lépjen.

A WSC Mix curlingcsapata nyerte a vegyescsapatok országos bajnokságát, miután az egyik fél második győzelméig tartó döntőben 2-0-ra nyert a Makuka együttesével szemben.

Befejezi pályafutását Manfred Pranger, aki 2009-ben az alpesi sí világbajnokságon megnyerte a férfi műlesikló versenyt.

"Állandó fájdalmaim vannak és a csípőműtétem jobban visszavetett, mint azt vártam. Már a szezon végén gondolkodtam a visszavonuláson, de nem tudtam megbarátkozni a gondolattal. Viszont be kellett látnom, hogy egészségileg lehetetlennek tűnik a folytatás" - mondta a 36 éves osztrák síző. Pranger világbajnoki aranyérme mellett három világkupaversenyen győzött.

Vasárnap reggel fél hatkor, egy negyvenes táblánál szállt el az útról a kétszeres olimpiai bajnok sífutó, Petter Northug.

Ittasan okozott autójával balesetet Petter Northug, a norvégok olimpiai bajnok sífutója vasárnap hajnalban. A 28 éves sportoló maga ismerte el a rendőröknek, hogy alkoholt fogyasztott, és úgy ült volán mögé Trondheimben. A 2010-es vancouveri olimpia kétszeres arany-, egyszeres ezüst- és bronzérmese jelezte, elismeri vétkét, és várja a büntetését. A kilencszeres világbajnok Northug februárban, Szocsiban nem szerzett érmet.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szerint a terveknek megfelelően haladnak a 2018-as, pjongcsangi téli játékok előkészületei.

Negyedik helyen végzett a Palancsa Dorottya, Kiss Zsolt címvédő magyar duó a curling vegyespárosok skóciai világbajnokságán.

Első négy mérkőzését magabiztosan nyerte Palancsa Dorottya és Kiss Zsolt a vegyespárosok skóciai világbajnokságán.

Sorozatos sérülései és betegségei miatt visszavonul John Kucera, a lesiklás 2009-es világbajnoka. A 29 éves sportoló Val d'Isere-ben győzött a leggyorsabb alpesi számban, s ezzel a lesiklás első kanadai vb-győztese lett. A nagy siker után elmaradt a jó folytatás, mivel ez után nagyon balszerencsésen alakult a pályafutása: 2009. november 29-én nagyot bukott a Lake Louise-i világkupa-versenyen, nyílt lábtörést szenvedett, s a 2010-es vancouveri olimpián sem vehetett részt.

Pénzmosás miatt első fokon négy hónap letöltendő és húsz hónapos felfüggesztett börtönbüntetést kapott Andreas Evers, az Egyesült Államok lesikló-válogatottjának osztrák edzője, aki emiatt elveszítette állását.

Szerdán kezdődik a skóciai Dumfriesben a curling vegyespáros világbajnokság, amelyre a Palancsa Dorottya, Kiss Zsolt duó címvédőként, az éremszerzés reményében utazik. A magyar szövetség közleménye szerint az idén rekordszámú, 34 csapat indul a vb-n, amely jövő szerdáig tart.

A szocsi téli olimpián kiváló eredményeket elért csíkszeredai sportolókat, így a magyar színekben versenyző Miklós Edit alpesi sízőt és a Romániát képviselő Tófalvi Éva sílövőt köszöntötték Csíkszeredán. A Magyar Sí Szövetség honlapjának pénteki beszámolója szerint az eredményes olimpikonokat Ráduly Róbert Kálmán, a város polgármestere méltatta köszöntőjében.

Átfogó vizsgálatot indított a dél-koreai sportminisztérium hét téli sportág szövetségében, hogy feltárja az esetleges működési hiányosságokat vagy visszaéléseket, egyúttal pedig helyreállítsa a bizalmat a 2018-as téli olimpia szervezését illetően. Az akció - amelyben bármilyen korrupciógyanús ügyben a rendőrség és az ügyészség is közreműködik majd - a korcsolya, a jégkorong, a curling, a sí, a sílövészet, a bob/szkeleton, valamint a szánkó szövetséget érinti.

Az olasz Simone Origone új sebességrekordot állított fel síelésben. A franciországi Chabriere síterepen 252,454 kilométer per órával siklott. 2006-os csúcsát egy km/órával javította meg.

 

Francia színekben szeretné folytatni a pályafutását Aliona Savchenko, a németek ukrán származású műkorcsolyázója, aki öt világbajnoki aranyérmet és két ötkarikás bronzérmet nyert párosban.

Az Európa-bajnok Anna Cappellini, Luca Lanotte olasz páros nyerte a jégtáncosok versenyét a szaitamai műkorcsolya-világbajnokságon.

A hetedik helyen végzett Miklós Edit csütörtökön az osztrák alpesi sí bajnokság szuper-óriásműlesikló versenyében, Innerkremsben. Kaszó Klára, a Magyar Sí Szövetség ügyvezető elnöke pénteken arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a szocsi olimpián lesiklásban hetedik Miklós ezzel 18 FIS-pontot szerzett, így előrébb lépett a világranglistán.

A szocsi téli olimpia kétszeres bajnoka, Sven Kramer gyorskorcsolyázó elhagyja eddigi edzőjét, Gerard Kemkerst. A 27 éves holland sportoló pénteken jelentette be döntését, amely azért is meglepő, mert eddig akkor is kitartott Kemkers mellett, amikor kudarcok érték, most viszont egy sikeres olimpiát tud maga mögött. Kramer 5000 méteren és csapattagként az üldözéses versenyben diadalmaskodott Szocsiban, ahol 10 000 méteren ezüstérmes lett. A versenyző azt már korábban jelezte, hogy a következő, 2018-as pjongcsangi olimpiáig biztosan folytatja pályafutását. Eddig összesen három arany-, két ezüst- és két bronzérmet gyűjtött a téli ötkarikás játékokon.

A hazai szurkolók örömére Hanju Juzuru és Macsida Tacuki révén kettős japán sikert hozott a férfiak versenye a Szaitamában zajló műkorcsolya- és jégtánc-világbajnokságon.