Ákos, Bátor
4 °C
10 °C

Rafael Nadal felnőtt

2010.06.05. 16:07

Rafael Nadal idén még nem szenvedett vereséget salakon, behúzott zsinórban három Masters-versenyt (Monte Carlo, Róma, Madrid), ami egyedülálló az open érában, egyúttal átvette a vezetést Andre Agassitól, mivel 24 évesen (csütörtökön töltötte be), már 18 Masters
tornagyőzelemnél tart.

Az még hagyján, hogy nem kapott ki, szettet is mindössze kettőt veszített a salakszezonban: Ernst Gulbis ellen Rómában és Nicolas Almagróval szemben Madridban. A Garroson is honfitársának volt erre a legnagyobb esélye, amiben az is benne van, hogy Nadal a torna során a legjobb tizenötből senkivel sem találkozott. Erről persze ő tehet a legkevésbé.

Rafa az idén nagyon okosan kihagyta a barcelonai tornát és sokkal visszafogottabb volt a Garros első hetében is. Nem megy el minden labdáért, nem tüzeli magát feleslegesen és nem akar minden játékot megnyerni. Felnőtt. Játéka is változott, amit sokan összefüggésbe hoznak azzal, hogy új húrozással játszik. Talán kicsit kevésbé pörget, alacsonyabban, ugyanakkor hosszabban játszik. Sokat javított első adogatásain, de a második szervái és meglepő módon kétkezes fonákja mintha sebezhetőbbé vált volna. Ezt próbálta kihasználni a Garros egyik hőse, a Novak Djokovics ellen két szett és breakhátrányból fordítani tudó Jürgen Melzer. Valami megfoghatatlan okból kifolyólag az osztrák most is az utolsó pillanatig várt és csak akkor kezdett el igazán teniszezni, amikor már minden veszve volt.

Rafael Nadal nem enged ki a kezéből egy biztos győzelmet, akkor sem, ha az ellenfél minden mindegy alapon játszik. Már az is nagyon durva volt, hogy 6:2, 6:3, 5:4 után Nadal nem tudta befejezni a meccset saját adogatása mellett, mi több, úgy veszítette el azt semmire, hogy az utolsó pontnál a második adogatását maga elé, a földre ütötte (utóbb kiderült, berepült elé egy bogár), amin még stábja is elmosolyodott. Valószínűleg ilyet gyerekkora óta nem láttak tőle. Az eksztázisban játszó Melzer a rövidítésben még 2 meccslabdát hárított, aztán bevégeztetett (6:2, 6:3, 7:6).

Nadalnak egyetlen egy mérkőzés hiányzik a tökéletes salakszezonhoz, de ez az egy lesz a legfontosabb. Amennyiben megnyeri a vasárnap döntőt, már Wimbledonban a ranglista éléről és a tábla tetejéről indulhat. Mióta először a pályára lépett a Roland Garroson, zsinórban négy tornagyőzelmet aratott és mindössze egyszer veszített mérkőzést, tavaly Robin Söderling ellen. Nadalnak megadatott, hogy vasárnap mindent visszaszerezzen, amit tavaly elveszített, ráadásul nemes bosszút állhat a svéden is.

Robin Söderling ugyanis 2009 után újra döntőt játszhat, idén is búcsúztatta a címvédőt, ezúttal a világelső Roger Federert és az elődöntőben szetthátrányból (1:2) fordítva legyőzte Thomas Berdychet.

Az ötszettes mérkőzés részben elmaradt a várakozástól. Az izgalom megvolt, a színvonal kevésbé. Berdych az első szett közepén szétesett és a második elején sem volt topon, de aztán Söderlinget annyira elkezdte zavarni a szemébe tűző nap, hogy a játékoskijáróhoz eső térfélről adogatva egy rakás kettős hibát vétett (8) és első adogatásaival szinte egyszer sem találta el a pályát, ami az ő játékába egyszerűen nem fér bele. Söderling döbbenetesen erős adogatásaival hozta lehetetlen helyzetbe Federert is, de szervamozdulatának, - amelynél az égbe dobja fel a labdát - nagyon nem fekszik sem az erős szél (tavalyi döntő) sem az, amikor pont az arcába tűz a nap. Felvehetett volna persze sapkát (Berdych mindig abban játszik), napszemüveget (Stosur, Tipsarevic), de ha egy játékos nincs hozzászokva a kiegészítőkhöz, biztosan nem egy Grand Slam elődöntőjében fogja kipróbálni azokat.

Ahogy melegedett az idő, úgy lassult be a kissé darabos mozgású svéd, akinek lábmunkája messze nem tökéletes és pillanatok alatt két szettet veszített. A negyedik elején is voltak nehézségei (0:30), de a Söderling idén nyerni jött Párizsba. Ennek megfelelően összekapta magát és megfordította a mérkőzést. Kevesebbet méltatlankodott, egyre pontosabban játszott és az ötödik, döntő szettben már nem ismert bocsánatot. Kétszer is elvette a cseh adogatását, az utolsó pont után majdnem a földre rogyott örömében. De nem tette, mert ezt a döntőre tartogatja. A döntőre, ami nagy meccset hozhat.

Nadalt salakos tenisszel legyőzni lehetetlen, Söderling azonban nem is ezt a műfajt űzi. Gyakorlatilag minden helyzetből nyerőt akar ütni, és ha odaér, meg is teszi. 193 cm magas svédnek Nadal magasra pörgetett ütései nem okoznak gondot, simán rádől a kétkezes fonákokra és életveszélyes tenyereseket üt minden helyzetből. Az elődöntő azonban megmutatta, hogy meleg időben, amikor száll a labda és alaposan megmozgatják, a vizet fakasztó ütések jó része (63 hiba) célt téveszt. Számára a nedves idő az ideális, amelyben Federert páholta el, mert a vizes talajon a sáros, nehéz labda mögé könnyen odaér és már érkeznek is a parasztlengők. Söderling vállalta a világelső legyőzése után, hogy számára ideális volt a végig szemerkélő, időnként zuhogó eső.

A salakkirály ennek az ellenkezőjét kedveli, erről hosszan beszélt a sajtótájékoztatón. A meleg, napos időben szép magas ívben repülnek pörgetései, amelyek aztán a világba felpattannak és mire visszaérnek, Nadal már át is állt tenyeresre. Onnan pedig csak idő kérdése, hogy mikor fejezi be a pontot, mert a balkezzel megütütt elképesztő pörgetéssel olyan szögeket nyit, hogy nincs ember, aki kijön a szorításból. Amennyiben a spanyol lerövidül, mint tette azt tavaly (szervafogadásai rendszerint a t-vonalra érkeztek), a svéd nem fog kegyelmezni.

Azon játékosok egyike, aki nem fél sem embertől, sem istentől (Federer, Nadal). Nadalt tavaly fájós térde is akadályozta, rengeteg labdáról lemaradt (ennek folyománya volt a sok, egyébként nem túl jellemző fonák nyesés), de ezzel együtt kevesen tudták volna végigcsinálni, amit a svéd. Az utolsó pillanatig minden remegés nélkül ütötte-vágta a labdát sarokból sarokba és rendszerint a hálónál fejezte be azokat, amit Nadal ellen óriási kockázatot jelent.

A Garros óta még egyszer találkoztak. A Mesterek tornáján Söderling sima két szettben (6:4, 6:4) verte Nadalt, de ez a verseny a spanyol pályafutásának mélypontja volt, sérülése után szettgyőzelem nélkül szállt ki a csoportból. Ráadásul mindez fedett pályán történt, kemény borításon, azaz teljességgel irreveláns a vasárnapi döntőre nézve. Csakúgy, mint a januári bemutató tornán lejátszott mérkőzés , amelyet viszont Nadal nyert, szintén kemény pályán.

Rafael Nadal még nem veszített döntőt a Garroson, Björn Borggal karöltve minden idők legnagyobb salakpályás játékosa, természetesen ő a mérkőzés esélyese. Söderling azonban pont az ilyen helyzetekben hozza ki magából a legtöbbet. Nehezebb dolga lesz, mint eddig bármikor, emiatt nem kell izgulnia.