Történelem a szemünk előtt: 19 évesen ült fel a világ trónjára a szupertehetség

Több értelemben is történelmi két hét áll a teniszvilág mögött, már csak azért is, mert az idei US Openen láthattuk utoljára a pályán Grand Slam-tornán Serena Williamst, az amerikaiak 23-szoros Grand Slam-győztes legendáját. A végállomás a 40 éves teniszezőnő számára New Yorkban a harmadik forduló volt, ami után könnyeivel küzdve vett érzelmes búcsút szeretett sportágától.

Az amerikaiak visszavonuló legendája a US Open első hetében elvitte a show-t, minden teniszrajongó szeme rá, és utolsó, pályán töltött perceire figyelt, de ennek ellenére a többi pályán bőven történtek nem várt meglepetések. Ilyen volt például a negyedik kiemelt Sztefanosz Cicipasz első körös búcsúja, akit a 94. helyen jegyzett Galan Riveros küldött haza idő előtt. Vagy említhetjük a női egyes címvédőjét, Emma Raducanut, akinek szintén első fordulós ellenfelébe törött bele a bicskája, és búcsúzott rögtön a torna kezdetén New Yorktól.

Az immár korábbi világelső és címvédő Danyiil Medvegyev sem húzta sokáig, őt a nyolcaddöntőben Nick Kyrgios győzte le, míg a második kiemelt, egyik favoritként számontartott Rafael Nadal is a legjobb 16 között búcsúzott, legyőzője a hazai közönség előtt szereplő Francis Tiafoe volt. 

Sőt, ahogy kialakult a finálé párosítása, a Casper Ruud–Carlos Alcaraz-összecsapás, úgy már tudni lehetett, hogy nemcsak a Grand Slam-győzelemért fog menni a csata vasárnap, hanem a világelsőségért is egyben. Úgy dobták fel magyar idő szerint vasárnap 22 óra után a labdát a világ legnagyobb teniszstadionjában, hogy a győztes mindent visz. 

Mindketten ideges játékkal kezdtek

Azzal egyik játékost sem lehetett vádolni a találkozó előtt, hogy olyan nagy rutinnal rendelkezne Grand Slam-döntők terén. A 19 éves szupertehetség, Carlos Alcaraz még a US Open előtt elődöntőig sem jutott GS-tornákat illetően, míg ugyan Ruud az idei Roland Garroson döntőzött Rafael Nadal ellen, de ott sok ideig nem élvezhette a finálét, és rövid időn belül tükörsima verést kapott a spanyolok legendájától. 

Így egyáltalán nem volt meglepő, hogy a mérkőzést mindketten rendkívül ideges játékkal nyitották, mégiscsak egy Grand Slam-fináléról volt szó. A leginkább stabil, agresszív játékáról ismert Alcaraz rögtön négy ki nem kényszerített hibát is ütött az első labdamenetekben, amivel korán bajba is került saját adogatása mögött, és breaklabdákat kényszerült hárítani, amit viszont sikerrel teljesített. A folytatásban aztán Ruud is megremegett saját szervái mögött, sőt 

A szett további részében már lényegesen magabiztosabban játszott Alcaraz saját szervajátékainál. Egyre több nyerőütést vert be, játéka sebessége is sokkal gyorsabb volt, így nem adott már újabb lehetőséget Ruudnak az előny visszavételére. 5:4-nél pedig már az első játszmáért adogathatott a spanyol játékos, ahol pontot sem engedélyezett ellenfelének, így 6:4 arányban behúzta a nyitószettet. 

Egyébként semmi panaszunk nem lehetett a mérkőzés színvonalára, rendkívül látványos labdamenetekkel, és bravúros nyerőütésekkel színezték a játékot a felek, Grand Slam-döntőhöz méltó tenisszel. Alcaraz mindössze annak köszönhette az első játszmát, hogy kulcspillanatokban lényegesen bátrabban játszott ellenfelénél, ő volt a kezdeményező fél, így ellopta Ruud elől az első partit. 

Alcarazon nem várt frusztráltság uralkodott el

A második játszma elején már sokkal dominánsabbak voltak a játékosok adogatásaik mögött, alig-alig jutott fogadópont az első játékokra. Egészen 2:2-ig, ahol ugyan már 40:15-re is vezetett Ruud szervajátékánál, de újra Alcaraz volt a bátrabb, így három pontot nyert zsinórban, és első alkalommal a szettben fogadóelőnyhöz jutott. Ruud viszont ezúttal nem remegett meg a nyomástól, és higgadt játékkal végül hozta adogatását. A folytatásban Alcaraznak akadtak nem várt problémái, olyannyira, hogy 

Érdekesség volt, hogy ezekben a percekben láthattuk a tornán először igazán idegesnek a 19 éves tehetséget. Frusztráltsága a folytatásban is meglátszott játékán, soron következő szerváját is elbukta, így Ruud viszonylag simán, 6:2 arányban húzta be a második szettet, és egyenlített ki. 

Kicsivel több mint 1 óra 30 perc játék után gyakorlatilag kezdhettek mindent elölről a felek, és 1:1-es szettállásról jöhetett a folytatás. 

De egyből következett az újabb fordulat! Amikor a legtöbben azt hitték, hogy Ruud oldalán van a lélektani előny, amihez még hozzájött, hogy a második szett végén Alcaraz az ideges játékát mutatta, mégis újra a spanyol került előnybe. A harmadik szett első Ruud-adogatójátékánál a norvég három váratlan ki nem kényszerített hibát ütött, amire egyből lecsapott Alcaraz, így viszonylag váratlanul újra elvette ellenfele szerváját.

Nem tarthatott sokáig a spanyol öröme, mivel szinte rögtön ő is elveszítette szervajátékát, így 

Megfigyelhető volt, hogy Alcaraz már egyre többször alkalmazta a szerva-röpte játékot szerváinál, amivel egyértelműen a labdamenetek rövidítése volt a célja. Nem meglepő, mivel a spanyol játékos három, ötszettes mérkőzés után érkezett a fináléra, és jó eséllyel pályázott arra a rekordra is, hogy ő töltse a valaha volt legtöbb időt a pályán Grand Slam-tornán. 

Miután három játékot zsinórban elbukott a spanyol, újra magára talált adogatásai mögött is, így rövid időn belül nem került még nagyobb hátrányba, és szettben tudott maradni. Fej fej mellett haladtak a felek egészen a szett végjátékáig, ahol 6:5-ös Ruud-vezetésnél Alcaraz már másodjára szervált a szettben maradásért, de most lényegesen nagyobb bajba került. Két szettlabdát is kiharcolt norvég riválisa, karnyújtásnyira volt Ruud a harmadik szett megnyerésétől, de egyik lehetőséget sem tudta kihasználni, így következhetett a rövidítés. Hatalmas tétje volt, melyik játékos kerül előnybe a harmadik játszma után. 

És ahogyan az lenni szokott, a kihasználatlan lehetőségek után Ruud megrogyott, három durva hibát is vétett a rövidítésben, amivel Alcaraz játékát is csak egyre jobban felhozta. 

Játszmalabdákat hárítva, újra hatalmas feltámadást produkált a tenisz nagybetűs jövőjének tartott Alcaraz.  

A negyedik szett elején újra az adogatások domináltak, különösebb bajba egyik játékos sem került saját szervái mögött. Egészen 3:2-es Alcaraz-vezetésig, mikor a játszmában harmadjára és hoznia kellett volna Ruudnak az adogatását, de itt már komolyabb problémákba ütközött. Egyrészt ez a helyzet saját magának is köszönhető volt, mivel több, könnyű hibát vétett, és lényegében megajándékozta Alcarazt egy fogadóelőnnyel. A lehetőséget a spanyol kíméletlenül ki is használta, így kulcspillanatban került előnybe a negyedik játszmában, és húzott el 4:2-re. 

És végül nem tartott sokáig, hogy a hátralévő két játékot is rövid időn belül abszolválja a spanyol szupertehetség. Előbb saját adogatójátékát nyerte meg 0:30-ról megfordítva, majd egy sima Ruud-szervagém után saját adogatása mögött zárta le a döntőt, megnyerve a negyedik játszmát 6:3 arányban. 

Történelem a szemünk előtt

Elképesztő fordulatot hozott a mérkőzésbe Alcaraz feltámadása a második szett után, mikor már kezdett úgy tűnni, hogy eluralkodik rajta a fáradtság, és a lényegesen frissebb Ruud bedarálja a tinédzsert. De nem így lett, a mindössze 19 éves játékos higgadt maradt, rendkívül magas színvonalon stabilizálta a játékát, aminek köszönhetően négy szettben lezárta a finálét, és nyerte meg élete első Grand Slam-trófeáját. Ezzel együtt hétfőtől 

Casper Ruud számára sincs az égvilágon semmi ok a szégyenkezésre, az utóbbi évek egyik legmagasabb színvonalú mérkőzését vívták a felek, de ha őszinték akarunk lenni, egy pihentebb Alcaraz könnyen lehet, hogy simábban győzte volna le a norvégot. 

Így tenisztörténelem íródott New Yorkban, és a spanyol szupertehetség elképesztően fiatalon ülhetett fel a világ trónjára, ahonnan ki tudja, mikor, és ki szoríthatja majd le. Mert Carlos Alcaraz már nemcsak a tenisz nagybetűs jövője, hanem a jelene is. És a sportág a Novak Djokovics, Roger Federer, Rafael Nadal fémjelezte éra után is jó kezekben lesz, ebben biztosak lehetünk.

US Open, férfi egyes, döntő
Casper Ruud (norvég, 5.)–Carlos Alcaraz (spanyol, 3.) 4:6, 6:2, 6:7 (1–7), 3:6

(Borítókép:  Elsa /  Getty Images)