A következő négy-öt év lehet a magyar tenisz történetének egyik legerősebb időszaka

Az idei magyar teniszév egyértelműen legnagyobb dobása Marozsán Fábián – túlzás nélkül – világraszóló sikere volt, amikor a római mestertornán legyőzte a spanyolok szupersztárját, a korábbi világelső Carlos Alcarazt, aki vereségétől függetlenül rákövetkező héten ismét a képzeletbeli trónon találta magát, és a jelenleg ranglistaelső szerb Novak Djokoviccsal cserélgetik egymással a pozíciót. Azóta kiderült: nem egyszeri csoda volt a magyar sportoló bravúrja, immár stabilan TOP 100-as teniszezőként tekinthetünk rá.

Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy a sanghaji mestertornán egészen a negyeddöntőig menetelt, ahol a legyőzöttek között volt Casper Ruud és Alex De Minaur, az élmezőny két stabil játékosa. A 24 éves játékos sikerén kívül a magyar tenisznek is meghatározó éve volt, amelyben két Davis-kupa-találkozót rendeztek Magyarországon, míg a szövetség erőfeszítéseinek köszönhetően az utánpótlásban is egyre több a lehetőségük a feltörekvő magyar tehetségeknek.

Nem is lehetne aktuálisabb részletesen szemügyre venni a magyar tenisz lassan mögöttünk hagyott évét, annak legfontosabb következtetéseit, megoldandó problémáit, valamint azt, hogy mit várhatunk 2024-től sportági tekintetben. Sávolt Attila teniszezőként a 68. helyig jutott a ranglistán, edzőként az ATP 31. helyéig vezette Fucsovics Mártont, 2020 októbere óta a Magyar Tenisz Szövetség szakmai igazgatója, az Indexnek adott nagyinterjúban pedig többek között beszélt:

• a magyar tenisz 2023-as évéről;
• a sportág egyre növekvő hazai népszerűségéről;
• a Magyarországon aktívan teniszezők, illetve igazolt játékosok számáról;
• a magyar tenisz utánpótlásának helyzetéről;
• a szövetség által biztosított programokról;
• a legfontosabb szakmai céljairól;
• az egész országra kiterjedő infrastrukturális hiányosságokról;
• valamint a Magyarországon rendezett nemzetközi tornák jövőjéről.

Immár stabilan két férfi játékosa van a magyar tenisznek a világranglista legjobb százas mezőnyében, amelyre hosszú évek óta nem volt példa. Sőt, májusban Marozsán Fábián az egész teniszvilág figyelmét magára vonta, amikor legyőzte a salakon szinte verhetetlennek gondolt korábbi világelső Carlos Alcarazt. Hogyan értékeli a magyar tenisz 2023-as évét?

Az elején hozzátenném, azon kívül, hogy Fucsovics Márton mellett már Marozsán Fábián is a legjobb száz mezőnyének tagja, Piros Zsombor is régóta kopogtat az elit ajtaján, véleményem szerint jövőre minden esélye meg is lesz arra, hogy ő is belépjen a top 100-ba. Ebben az esetben már három férfi játékosunk lenne a világ legjobbjai között, amelyre korábban nem volt példa.

Annyi már most biztos, hogy rendkívül sikeres évet zárt a magyar tenisz, és úgy gondolom, a következő négy-öt év lehet eredményesség terén a sportág hazai történetének egyik legerősebb időszaka. Elég csak a magyar Davis-kupa-válogatottra gondolni, amely mindkét Dk-kupa-párharcban tisztesen helytállt, sőt a török válogatottat egyértelműen múlta felül, így jövő februárban újra a világdöntő selejtezőjében léphet pályára, ezúttal Németország ellen. Ezekre a sikerekre lehet építeni a jövőben. Folyamatosan egyre népszerűbb a sportág idehaza, ennek jeleit már most látványosan érzékeljük.

És akkor még a hölgyekről nem is beszéltünk:

Női éljátékosainkat idén komolyabb sérülések hátráltatták, emiatt előfordult, hogy a vártnál gyengébb eredményeket értek el, de ez jövőre könnyen változhat. Egy kis szerencsével újra több teniszezőnk léphet be a legjobb játékosok mezőnyébe, mivel képességek terén erre többük hivatott.

Említette, hogy az utóbbi időben érzékelhető volt hazánkban a tenisz iránti  növekvő  érdeklődés. Milyen tényezőkből vonta le ezt a következtetést?

A játékosok egyéni sikerei mellett a magyar tenisznek, ezáltal pedig a szövetségnek is rendkívül sűrű éve volt. Két Davis-kupa-találkozót rendeztünk hazai pályán, a világdöntő selejtezőjében Franciaországot láttuk vendégül Tatabányán, majd szeptemberben Törökország volt az ellenfél Keszthelyen. Mindkét hétvége hatalmas lendületet adott a magyar tenisznek, öröm volt számunkra, hogy Tatabányán és Keszthelyen is közel telt ház volt a lelátókon, rengetegen látogattak ki a helyszínre, hogy személyesen buzdítsák a magyar válogatottat.

Emellett a már említett Marozsán Fábián világraszóló sikere is hatással volt a népszerűség és a sportág iránti érdeklődés folyamatos növekedésére. A magyar tenisz hirtelen a nemzetközi média középpontjába került, mindenki arra volt kíváncsi, ki az a srác, aki salakon legyőzte Alcarazt.

Több mint három éve a szövetség szakmai igazgatója. Nem hiányzik az edzőség, vannak még edzői ambíciói?

Nem tettem le arról, hogy egyszer edzőként is újra dolgozzak, de nem fejeztem még be azt a munkát, amire a szövetségben szerződtem. Játékosként és edzőként is másképp láttam a szövetség feladatát a teniszben. Nekem a magam útját járva, a családom és néhány ember támogatásával sikerült eljutnom a legjobb száz közé.

A nálunk sikeresebb teniszhatalmaknál egyértelműen megfigyelhető egy szövetségi rendszer, ami garancia arra, hogy a tehetségekből kihozzák a maximumot. Az egyik legfontosabb célom, hogy az MTSZ-nek is legyen egy hatékony, eredményes, profi rendszere, egy nemzeti bentlakásos teniszakadémiával és egy sokkal szélesebb körű támogatási programmal.

Hogyan értékeli a két Davis-kupa-találkozót szervezési oldalról?

Szerencsére elmondhatom, hogy szakmai és gazdasági tekintetben is nagyon jól sikerült mind a tatabányai, mind a keszthelyi esemény. A szövetség részéről nem a bevételi oldal volt a prioritás, ezért egyrészt pénztárcabarát áron értékesítettük a belépőket, másrészt pedig a tagszervezetek, klubok, partnerek, utánpótlás-játékosok és szeniorteniszezők tiszteletjegyekben részesültek. Igyekeztünk mindenki számára elérhetővé tenni, hogy a helyszínen szurkolhasson. 

Hasonló a tervünk a jövő februári Davis-kupa kapcsán is, de a világsztár Alexander Zverevvel érkező németek elleni találkozóra remélhetőleg a korábban tapasztaltnál is jelentősebb érdeklődés lesz.

Az érzékelhetően egyre növekvő népszerűség mellett nemzetközi szinten is abszolút pozitív visszajelzéseket kaptunk a Dk-találkozókról, a hazánkba látogató csapatokon túl a nemzetközi szövetség delegáltjai is elégedettek voltak úgy a helyszínekkel, mint a szervezéssel. Ami talán még ennél is fontosabb, hogy a magyar szövetség mindkét Dk-találkozót száz millió forint alatti – állami források nélküli – költségvetésből szervezte meg, amely hatalmas dolog, mivel ez az összeg mindössze egyharmada a korábbi magyarországi Dk-mérkőzések költségeinek. 

A tenisz a labdarúgás és a Formula–1 mellett a legnépszerűbb profi sport a világban, az egyéni sportágak közül pedig egyértelműen a legnagyobb rajongóbázissal rendelkezik. Reméljük, játékosaink egyéni és a válogatott sikere egyre több gyermeket ösztönöz arra, hogy teniszütőt ragadjon.

Hogyan alakult Magyarországon az aktívan – akár szabadidős tevékenységként – teniszezők, illetve az igazolt játékosok száma az utóbbi években? Prognosztizálható a jövőben jelentősebb tömegbázis-növekedés a népszerűség és a sikerek miatt?

Globális tendencia, hogy egyre kevesebb ember sportol aktívan, legyen szó bármely sportágról. A társadalom teljesen átalakult, megváltoztak a szórakozási formák, így a sportolás, vagy bármilyen testmozgással kapcsolatos aktivitás egyre kevesebb ember mindennapjainak szerves része. Ezt a teniszen belül is érzékeljük. Évek óta csökken a hazánkban hobbiból vagy élsportolóként teniszezők száma, ezt a tendenciát azonban már a közeljövőben szeretnénk megfordítani. Hozzávetőlegesen nagyjából százezer ember teniszezik rendszeresen hazánkban, míg a szövetség háromezer igazolt játékossal rendelkezik.

Egyelőre nagyon nehéz megmondani, milyen mértékben növekedhet a magyar tenisz tömegbázisa a következő években, de bízunk benne, hogy a jelenleg futó és a közeljövőben tervezett programoknak köszönhetően egyre többen találnak rá a teniszre.

A szövetség milyen formában támogatja, segíti az utánpótlás-játékosokat annak érdekében, hogy sportágon belül maradjanak?

Ezen a téren nincs könnyű helyzetben a magyar tenisz, ezzel együtt a szövetség sem, mivel a tenisz nem tartozik a kiemelt olimpiai sportágak közé. Ennek értelmében pedig jóval kevesebb támogatásban részesül, így a lehetőségek is korlátozottak. Esetünkben nincs szó a labdarúgás vagy a kézilabda világából már jól ismert tao-támogatásról sem. A szövetség sokkal szűkebb keretből tudja előteremteni az elegendő anyagi támogatást az utánpótlás számára, ennek ellenére több programon keresztül támogatjuk fiatal játékosaink felkészülését, utazásait nemzetközi versenyekre, amelyekre nagyon büszkék vagyunk.

A Nemzeti Edzésközpontnak köszönhetően immár nemzetközi színvonalú környezetben, salak és keményborítású pályákon készülhetnek játékosaink, emellett minden szakmai segítség biztosítva van számukra a megfelelő edzéshez, felkészüléshez. Ami a támogatási programokat illeti, a szövetség által hét-nyolc évvel ezelőtt indított Next Gen mérföldkő támogatásra nagyon büszkék lehetünk, amelynek a lényege, hogy korosztályok szerint, nemzetközi mércéhez viszonyított ranglistahelyezések alapján támogatja a fiatal tehetségek versenyeztetését. Ennek a programnak az egyik legékesebb példája Marozsán Fábián, aki hat éven keresztül ennek a mérföldkőprogramnak a segítségével végigjárta a ranglétrát, és jól mutatja, hogy a teljesítményen alapuló támogatási forma jól működik.

Ezt a számot jövőre mindenképpen fenntartanák, sőt lehetőségeinkhez mérten tovább növelnénk.

Reméljük, ezek a törekvéseink elősegítik, hogy a jövőben egyre több fiatal tehetségünk érjen el nemzetközi szinten is kimagasló eredményeket. Ami pedig még szintén fontos alappillére ennek a projektnek, hogy a 12 éven aluliknak rendezett tornákon eltöröltük a nevezési díjat. Így a szövetség által rendezett, U12-es és az alatti korosztály számára díjmentes az indulás, amitől azt várjuk, hogy még több gyermek kezd el versenyszerűen is teniszezni.

A magyar szövetség hány utánpótlástornát szervezett idén, és azokról milyen visszajelzéseket kapott a játékosok, illetve szülők részéről?

Kizárólag utánpótlásversenyeket tekintve 2023-ban több mint 150 tornát rendezett a szövetség, amely kimagasló szám, sőt véleményem szerint ez talán kicsivel már túllépte az egészséges határt. Nagy örömünkre szolgált, hogy ennyi versenyen indulhattak fiatal teniszezők, és voltak olyan tornák, amelyeken akár duplájára is bővíthettük volna a főtáblát, annyian jelentkeztek. 14 éves kor alatt viszont óvatosan kell bánni a versenyzéssel, éppen ezért készítette el a szövetség a játékospálya-modellre kidolgozott ajánlását. Ez egy olyan szakmai anyag, amely nemzetközi minták alapján készült, és azt írja le, hogy melyik korosztályban mennyi időt kell edzéssel tölteni, mennyi az ajánlott versenyszám, és milyen fizikai paraméterekkel kell rendelkeznie a játékosnak ahhoz, hogy folyamatos legyen a fejlődése.

Erre a mindenki számára szabadon elérhető anyagra épül a szövetség szakmai koncepciója, ezt pedig igyekszünk hatékonyan továbbítani a klubok, illetve szülők felé. Ezenkívül – ami még az utánpótlást illeti – több nemzetközi akadémiával, szövetséggel állunk aktív kapcsolatban, így például az osztrák és szerb szövetséggel együttműködve valósult meg az edzőtáborozási csereprogram, aminek során rengeteg tapasztalatot gyűjtöttek fiatal játékosaink. Ezekről mind pozitív visszajelzések érkeztek hozzánk, így a jövőben is szeretnénk folytatni az együttműködést, továbbá rendszeresen monitorozzuk a külföldi akadémiák, szövetségek tevékenységét.

Hogyan látja jelenleg a magyar tenisz utánpótlását? Vannak kiemelkedő tehetségek, akikben esetleg az új Fucsovics Márton vagy Babos Tímea lakozhat?

Annak ellenére, hogy Magyarország egy kicsi ország, több nemzetközi szinten elismert utánpótlás-játékossal rendelkezünk. A hölgyeknél Udvardy Luca – aki azon kívül, hogy Udvardy Panna húga – tavaly döntőt játszott a wimbledoni tenisztorna juniorversenyén, nagyon tehetséges, ügyes lány, jelenleg a legígéretesebb játékosunk, előtte nemzetközi szinten is eredményes karrier állhat.

Kolos mellett még a 12 éves Fazekas Vencelt emelem ki mindenképpen, aki nagyon ígéretes tehetségünk, idén öt nemzetközi U12-es versenyt nyert meg, a Rafa Nadal Akadémián rendezett tornán pedig elődöntőbe jutott. Úgy gondolom, hogy a magyar tenisz utánpótlása jó kezekben van, és még a szűkösebb lehetőségek ellenére is kiemelten támogatjuk játékosainkat, akik számára egyébként a Nemzeti Edzésközpont és annak szakmai stábja ugyanúgy elérhető.

A szövetségen belül hogyan birkóznak meg a már korábban említett anyagi nehézségekkel?

Azt valljuk, hogy Magyarországon meg kellene tanulni a teniszt máshogy kezelni, mivel a támogatások java része olimpiacentrikus, nálunk viszont világbajnokság és Európa-bajnokság sincs. Annak ellenére, hogy az olimpián szinte az összes éljátékos elindul, az ötkarikás játékok messze nem tartozik a legfontosabb tornák közé. Annak érdekében, hogy a jövőben ez változzon, és a tenisz utánpótlása is hasonló mennyiségű, többrétű támogatásban részesüljön – mint például a labdarúgás vagy a kézilabda –, szakmai diskurzust kezdeményezünk a kormánnyal és a sportért felelős államtitkársággal.

Ez már a korábbi vezetésnél is megfogalmazódott, de végül különböző nehézségek miatt nem valósultak meg a tervek, ezt szeretnénk most továbbvinni, és változást elérni sportágon belül. A szövetség jelenleg sokkal kevesebb pénzből gazdálkodik, mint tette azt néhány évvel ezelőtt a korábbi vezetés. Az akkori költségvetés éves szinten nagyjából hárommilliárd forint volt, a mostani büdzsénk pedig alig éri el az egymilliárdot.

A szűkebb pénzügyi lehetőségeink ellenére is megvalósulnak előreívelő szakmai- és támogatási programok, amelyekre nagyon büszkék vagyunk. Fontos továbbá, hogy a szövetség nem kizárólag az utánpótlást támogatja, ugyanis december közepén hirdettük meg, hogy a tagszervezetek és a klubok működésére összesen 400 millió forintot biztosít a szövetség, amivel az elmúlt évek anyagi kihívásainak hatásait szeretnénk mérsékelni.

A szeptemberi keszthelyi Davis-kupa-találkozóval újabb lendületet kapott a teniszélet a Balaton-parti településen. Mi a helyzet a többi vidéki várossal ezen a téren?

Nagy szívfájdalmam, hogy a sportági infrastruktúra tekintetében – főleg a vidéki teniszpályák, klubok esetében – elképesztően nagy a lemaradásunk a nemzetközi szinthez, több évtizeddel  lemaradva kullogunk a többi európai ország mögött. Ezen nagyon gyorsan változtatnunk kell, mert a vidéki teniszélet szinte haldoklik. 

Természetesen vannak jó példák is itthon, elég csak a keszthelyi Helikon Teniszcentrumot említeni, vagy a fővárosban több magánkézben lévő klubot, amelyek nemzetközi színvonalú pályákkal és környezettel rendelkeznek, de ez még nagyon kevés. Rengeteg munka áll előttünk, hogy felszámoljuk az infrastrukturális hiányosságokat. 

Nemzetközi versenyek rendezése terén hogyan néz ki a szövetség terve 2024-re? Milyen tornákkal számolhatnak a hazai teniszrajongók?

Versenyszervezéssel kapcsolatban mindig nagyjából egy évvel előre kell gondolkodni, most is így teszünk. Azt hozzá kell tennem, hogy a nemzetközi tornák megrendezése amekkora szakmai elismerés, legalább akkora anyagi vonzattal jár. Már a Davis-kupa szervezése is komoly terhet jelent a szövetségnek, így szűkösebb lehetőségeink vannak, ha további versenyekkel szeretnénk tervezni. Annyit elmondhatok, hogy a hangsúlyt a 15 ezer dolláros ITF-tornákra helyezzük, ebből a kategóriából jövőre legalább 12 versenyt szeretnénk megrendezni, amelyeken fiatal magyar teniszezők szerezhetnek nemzetközi tapasztalatot.

Jövőre is megrendezzük a székesfehérvári ATP Challenger tornát, de mivel a következő években Marozsán Fábián és Piros Zsombor – sőt rövidesen már Valkusz Máté is – szerencsére kinőheti ezt a kategóriát, így ez a verseny nem lesz prioritás. Számunkra a legfontosabb, hogy minél több olyan nemzetközi versenyt hozzunk Magyarországra, ahol a lehető legnagyobb létszámban indulhatnak magyar teniszezők. 

Ami a hölgyek versenyeit illeti, a Hungarian Grand Prix évek óta meghatározó tornája a magyar teniszéletnek, a legfontosabb verseny számunkra, de a jövője egyelőre sajnos bizonytalan. Ennek ellenére vallom, hogy a szövetséggel helyes úton indultunk el, és ugyan még rengeteg a feladatunk, de bízom benne, hogy már a 2024-es év is túlszárnyalja az idei eredményeinket, legyen szó profi vagy utánpótlásszintről. Izgatottan tekintünk a jövőre.

(Borítókép: Magyar Tenisz Szövetség)