Ha Budapest olimpiát akar rendezni, a sportvezetés nem engedheti el a legrangosabb tornát

Részben magyar sikerrel zárult vasárnap a 250-es kategóriájú női salakpályás tenisztorna a Római parton, mivel az egyénit ugyan az első kiemelt, világranglistán legjobb 30 között rangsorolt Diana Shnaider nyerte, de a páros versenyben megvédte címét a Stollár Fanny, Katarzyna Pitter kettős. A Római Teniszakadémián immár hagyománnyá váló – egyben Magyarországon a legrangosabb – tenisztorna több nehézséggel küszködött a múlt hét folyamán, leginkább a kánikula miatt, de mint Stollár azt a finálé után elmondta, komplett tornát raktak össze a szervezők, köszönet nekik ezért, és a magyar tenisz számára is nagyon fontos, hogy évről évre sor kerül a versenyre.

A verseny befejeztével lapunk arról kérdezte Márky Jenőt, a Hungarian Grand Prix tornaigazgatóját, mekkora jelentősége van annak, hogy évről évre rangos tenisztornát rendeznek a Római parton – milyen nehézségekkel kell számolniuk –, és ez milyen lehetőséget biztosít a karrierjük elején álló, fiatal magyar teniszezőknek. Márky Jenő kiemelte, a 250-es kategóriájú torna nincsen kellőképpen értékelve a közvéleményben, sokan nem tudják: példa nélküli az hazánkban, hogy ilyen rangos torna – vagy egyáltalán sportesemény – tulajdonjoga Magyarország birtokában legyen.

A Hungarian Grand Prix minden évben a legrangosabb 50 tenisztorna egyike, van állandó helyszíne, a minden igényt kielégítő Asbóth József Stadion pedig külön büszkeség számunkra. Nagyon nehéz eleget tenni, megfelelni a nemzetközi elvárásoknak, de még ennek ellenére is A-kategóriás minősítést kapott a centerpálya, amelynek alapjait többek között én magam 1993-ban tettem le a Római parton. Fontos megjegyeznem, hogy a stadion Asbóth József nevét viseli, aki még 1984-ben látogatott meg engem, akkor négy pálya volt elkészült állapotban, és nem gondoltam volna, hogy később egy 3 ezer fős stadiont nevezhetek el róla. Asbóth József volt az, aki 1947-ben nyerte meg a Roland Garrost, ez pedig úgy valósulhatott meg, hogy jó viszonyt ápolt a svéd királlyal, aki személyes garanciát adott Rákosi Mátyásnak, hogy a torna után visszatér az országba

– emlékezett vissza a tornaigazgató a kezdetekre. Ehhez képest az idei torna három versenypályával, három külső edzőpályával, és további három kinyitható vagy fedett pályával zajlott azonos talajon.

Márky Jenő emlékeztetett, az Asbóth József nevét viselő centerpálya építését 2008-ban fejezték be, azóta színvonala évről évre fejlődik. Idén elkészült a csúcstechnológiás, 3500 luxos ledvilágítás, ami garantálja a nemzetközi szintű közvetítést.

Az elmúlt 43 évben a Római Teniszakadémián a WTA-tornákon kívül 19 ATP Challenger tornát rendeztek, többek között Novak Djokovics 2004-ben itt nyerte első trófeái egyikét, még 17 évesen. Évről évre nagyon sokat teszünk azért, hogy ott legyünk a tenisz világtérképén, mivel ez az egyetlen olyan verseny hazánkban, amelynek köszönhetően nemzetközi mércével is látható a magyar tenisz. Az viszont rendkívül összetett, hol tart most a verseny

– folytatta Márky Jenő tornaigazgató, aki kiemelte, a magyar sporttámogatási rendszernek nem tagja a tenisz, nem részesül taotámogatásban, így pedig rendkívül nehéz önellátóan megrendezni ilyen sporteseményt. A szponzorokon kívül kizárólag állami támogatásokkal tudták megvalósítani a versenyt, amelyre 2019 és 2023 között állami garanciája volt a jogtulajdonosnak, de idén a támogatások 40 százalékát elvesztette, így a torna megrendezése is sokáig kérdéses volt.

„Fontos mindenekelőtt elmondanom, hogy 2014 és 2020 között Bukarestben rendeztem meg a tornát – ugyanúgy jogtulajdonosként –, de kizárólag azzal a feltétellel, hogy a hazai versenyekhez hasonlóan Romániában is tudom a magyar játékosokat segíteni, több lehetőséget adni nekik a bizonyításra. Nagy siker volt a kinti rendezés évről évre, ennek köszönhetően pedig az ott befolyt bevételből tudtam fenntartani a Római Teniszakadémiát, majd hazahozni a versenyt Budapestre 2021-ben. Előtte ezt azért nem tudtam megtenni, mert a sportági szövetség korábbi vezetése olyan szerződéseket kötött a később meg nem rendezett tornákra, amelyek akadályozták a verseny Magyarországra való visszakerülését. Végül kétéves New York-i per után sikerült megállapodni a WTA-val, hogy újra Budapesten rendezzék a tornát” – mondta Márky Jenő, aki hozzátette, hogy az idei verseny megvalósításához elengedhetetlen volt a Nemzeti Sportügynökség kiváló, kitartó munkája, hogy időre elkészüljenek azok a hivatalos dokumentumok, amelyek a verseny támogatását biztosították.

„Az idei torna már közel sem olyan volt, mint három évvel ezelőtt” – folytatta a tornaigazgató. „A mai világban sokkal komolyabb feltételei vannak a szervezésnek, sokkal kiszámíthatóbbnak kell lennie mindennek, és persze sokkal több emberrel kell együtt dolgozni, egyben a közösségi médiára is jelentősebb figyelem hárul. Sőt, kiemelt figyelmet kaptunk a párizsi olimpia előversenyeként is, ez pedig az erős mezőnyön látszott – 10 olyan játékossal, akik a napokban már az olimpián szerepelnek.”

Márky Jenő rámutatott: egy ilyen világverseny szervezése – mint a Hungarian Grand Prix – legalább 9-10 hónap feszített munkát vesz igénybe, mindent nagyon körültekintően kell megszervezni, és mivel idén egyáltalán a torna megrendezése is sokáig bizonytalan volt, természetesen ezt érzékelték nemzetközi szinten is.

A Hungarian Grand Prix tulajdonjoga rendkívül értékes a nemzetközi teniszvilágban, évről évre több jelentkező is lenne rá, de én próbálom a végsőkig itthon tartani a versenyt, és hiszem azt, hogy amit az évtizedek alatt felépítettünk, azt nem tehetjük semmissé egy tollvonással. Ez a verseny a magyar tenisz zászlóshajója, rendkívül komoly történelme van, itt nyert egyéniben Szávay Ágnes 2009-ben és 2010-ben is, pályafutása elején pedig összesen hat alkalommal kapott szabadkártyát a tornára, amely segítette karrierje beindításában, és a mai napig ékes példája annak, hogy kizárólag kemény és kitartó munkával lehet eredményeket elérni a »szakmában«

– emelte ki Márky Jenő annak kapcsán, hogy magyar érdekeket szolgál a verseny, így évről évre több magyar fiatal teniszező kap lehetőséget a selejtezőben vagy a főtáblán. Véleménye szerint ez a torna meghatározhatja a magyar játékosok jövőjét, lehetőséget biztosít arra, hogy a legmagasabb szinten bizonyítsanak, egyúttal olyan pénzdíjhoz, ellátáshoz jussanak, amelynek gyakorlati értéke több millió forint.

Hatalmas értéke van a szabadkártyának

A tornaigazgató elmondta, olyan játékosnak adnak szabadkártyát a tornán, akinek tudása, illetve világranglista-helyezése nem tenné lehetővé, hogy alanyi jogon indulhasson, de ennek köszönhetően mégis megméretheti magát. Ugyanakkor a jövőben csak olyan teniszező fog ebben a kiváltságban részesülni, aki visszatér versenyezni a tornára – akkor is, ha már nem lesz szüksége a szabadkártyára. A legfontosabb, hogy a magyar tenisz érdekeit szolgálja.

A Hungarian Grand Prix pénzdíja évről évre növekszik, nagyjából 4 százalékkal, a gazdasági szempontokon kívül pedig sportszakmai értéke is egyre nívósabb a világranglista-pontok miatt. Sőt, a verseny rangjánál fogva minősítést ad a vonalbíróknak, székbíróknak, a teljesítményük után pedig hívhatják őket hasonló színvonalú tornákra is. És egy profi szervezőcsapat gyakorlati képzést kap.

Márky Jenő kiemelte, idén 10 magyar játékos indulhatott a Hungarian Grand Prix egyéni vagy páros versenyein, szabadkártyát kapott egyéniben Stollár Fanny, Szabanin Natália és Babos Tímea, Tóth Amarissza a kvalifikációból feljutva szerepelhetett a 32-es főtáblán, Bondár Anna pedig alanyi jogon indulhatott. A tornaigazgató szerint a jövőben kulcsfontosságú lenne több rangos tenisztornát Magyarországon rendezni, ezáltal jelentősen több lehetőséget biztosítani a magyar teniszezőknek, mivel akár a környező országokra tekintve is hétről hétre olyan kategóriájú, színvonalú tornákat rendeznek, amelyekre itthon sajnos nincsen példa. 

Sőt, Márky elmondása szerint akár több torna döntőjét is lehetne az Asbóth József Stadionban rendezni, mivel a létesítmény minden technikai előírásnak megfelel, ezért is rendelkezik magas nemzetközi, úgynevezett A kategóriás besorolással.

A tornaigazgató hangsúlyozta, ahhoz, hogy a jövőben is meg lehessen rendezni a Hungarian Grand Prix tornát a Római parton, minden téren a legprofibb szakemberek kellennek hozzá, legyen szó szervezési, gazdasági vagy kivitelezési oldalról. Márky ennek kapcsán már egyeztetett a WTA-val, és közölte, akkor lesz lehetőség a torna jövőbeli megrendezésére, ha a legprofibb szakemberek működhetnek közre.

„A Hungarian Grand Prix évről évre való megrendezésében 43 évnyi kemény munkám van, mindig kitartó voltam, és hittem, még mindig hiszek abba, hogy a torna a magyar tenisz felemelkedését szolgálja, ezért is tartom kulcsfontosságúnak, minden nehézség ellenére, a tulajdonjog itthon tartását. Ennek a tulajdonjognak rendkívül komoly értéke van, adott esetben pedig értékesíteném a magyar államnak, ami bármikor értékesíthetné tovább azt, mivel jelentős kereslet van rá nemzetközi szinten.”

Hozzáteszem, a Hungarian Grand Prix-nek azért is van nagyon fontos szerepe a hazai sportéletben, mivel egy olyan ország, ahol az olimpiai rendezés 2036-ban célként van kitűzve, elengedetlen az, hogy rendelkezzen egy ilyen rangos világeseménnyel, ezért elképzelhetetlennek tartom, hogy a felső sportvezetés elengedje a tornát

– mutatott rá Márky Jenő arra, hogy a legutóbbi évtizedekben olimpiai rendezővárosok a mai napig kivétel nélkül rendelkeznek rangos tenisztornákkal, legyen szó férfi vagy női mezőnyről. Talán Athén ez alól az egyetlen kivétel, de a görög főváros jelentőségét az olimpia történetében nem kell firtatni.

A tornaigazgató végezetül kiemelte, még 2020-ban családjával együtt komoly garanciát és nehézségeket vállalt annak érdekében, hogy visszahozza a magyar fővárosba a versenyt, és rendkívül büszke arra, hogy egy olyan torna tulajdonosa, amelyik 28 éven keresztül évről évre fejlődik, és többet ad a sportág szerelmeseinek.

Úgy szoktam mondani, hogy ez a tenisztorna Magyarország hungarikuma, legrangosabb versenye, egy olyan csoda, ami nem minden nap történik velünk, és évről évre megmutatja országunk sportszeretetét a világnak. A nulláról építettük fel ezt a tornát, és szeretném, ha a sportági szövetségben is mindenki azért dolgozna – ami nemcsak felelőségük, hanem kötelességük is –, hogy a magyar teniszt magasba emeljék. Nagyon gyorsan döntést kell hozni a tornával kapcsolatban, ha a jövőben is szeretnénk Budapesten látni a világ legjobb női teniszezőit

– zárta Márky Jenő, aki elmondta, szeretné elérni, hogy ne legyen bizonytalan évről évre a torna jövője, hanem egy olyan sportrendezvénnyé váljon, ami a legmagasabb szinten eljut a világ minden pontjára – ahogyan történt idén is, mivel 39 országban közvetítették élőben a mérkőzéseket a Római Teniszakadémiáról.

(Borítókép: Hungarian Grand Prix)