Szilágyi Liliána befejezi az úszást
További Úszás cikkek
- Bődületes országos csúcs 100 méter mellen, ez az idő az Eb-n ezüstöt ért volna
- A budapesti vb legjobb férfi úszója rátetováltatta a Lánchidat a karjára
- Hordágyon, oxigénmaszkban távozott Németh Nándor, a vb-je 47 mp-ig tartott, edzőjének az életéért küzdöttek
- Úszói kiállnak Virth Balázs mellett, mindenki tudja, hogy ő edzette Milák Kristófot
- Milák Kristóf majdnem az Év úszója lett a World Aquaticsnál
Az Európa-bajnoki ezüstérmes úszó, Szilágyi Liliána a Szavakon túl című műsorban bejelentette: végleg felhagy az úszással. A 25 éves sportoló először 2020 novemberében beszélt arról, hogy legalább 2021 nyaráig nem indul versenyeken, de a szünet nem ért véget akkor.
Majd 2021 decemberében vallott arról, hogy édesapja fizikailag, lelkileg és szexuálisan is bántalmazta őt és az édesanyját is. Szilágyi Zoltán később nyílt levélben reagált az őt ért vádakra, valamint Liliána húga, Gerda is a férfi oldalára állt.
A kedélyek azóta sem csitultak, az ifjúsági olimpiai bajnok pedig most megtörte a csendet. A kétrészes műsor második epizódjában többek között arról is mesélt, hogy ő tulajdonképpen sosem akart úszni, ő balettozni szeretett volna, de az apja döntött helyette:
Nyolcévesen odaálltam az apám elé, hogy nem akarok úszni, majd másnap levitt az uszodába. Attól a pillanattól kezdve felhagytam azzal, hogy önmagam által döntsek, és megvalósítsam magam. Nagyon hamar, tizenegy-tizenkét évesen már voltak eredményeim, és olyan visszajelzések jöttek, hogy tehetséges vagyok, jó a genetikám. Nagyon élveztem azt, hogy végre van egy olyan pont, ami még az apámnak is örömet tud csalni az arcára, és én elvesztem ebben. Elvesztem abban, hogy sikert akarok kovácsolni. Nem magamnak, mert én alapvetően soha nem akartam úszni. Életemben kettő verseny volt, amit élveztem, de egyiket sem az úszás miatt
– fejtette ki. Azt is hozzátette, hogy a vízközeget nagyapja, Gyarmati Dezső miatt mindig is imádta, és továbbra sem tudja elképzelni nélküle az életét. Januárig azt hitte, az úszásban kell megtalálnia magát, de hosszú évek óta vannak kétségei, és többször is elgondolkodott azon, hogy befejezi.
„Sosem tudtam azonosulni azzal, hogy úszó vagyok. Csak beletettek ebbe a közegbe” – mondta.
Azt is elárulta, nagyon felszabadult, amikor három héttel ezelőtt meghozta végleges döntését, ugyanakkor még a gyász folyamatán megy keresztül.
Úgy érzi, végre elkezdheti azt, ami ő maga. Még nem tudja, pontosan mi lesz az, de alkotni szeretne. 10 éven belül két könyv megírását tervezi, az írás mindig is közel állt hozzá. Számára az, hogy innentől saját maga alakíthatja a jövőjét, sokkal többet jelent, mint egy olimpiai arany.
(Borítókép: MTI / Kovács Tamás)