Kenderesi ügyében a magyar felperest vagy alperest terheli majd a több mint 50 millió forintos perköltség?

Korántsem bizalomgerjesztő, hogy bennfentesek már sóhivatalként is emlegették a CAS-t, pedig a döntéshozás csúcsára az egész sportvilágnak fel kellene néznie, ahogy a bírók testületére is, amelynek tagjai a sport világában is járatos jogászemberek.

Ilyennek mondhatja magát az SzPress Hírszolgálat értesülése szerint a rajtra kész háromtagú bírói testület tagjaként az évtizedes ügyvédi tapasztalattal rendelkező, vízilabdázóként a válogatottságig eljutó dr. Dávid Gyula, akire a felperes Kenderesi Tamásnak és jogi képviselőinek a választása esett. Az alperesként szokatlan helyzetbe került Magyar Antidopping Csoport delegáltja ebben az ügyben a német dr. Ulrich Haas, a zürichi egyetem professzora, akinek a jelölését Kenderesi pártfogói azért kifogásolták, mert korábban a WADA szabályzatának megalkotásában vezető szerepet töltött be, más szóval lehetnek ellenérzései a gyanúba keveredett magyar sportolóval szemben.

A választott testület vezetője a vérprofi angol James Drake KC, a CAS legkevesebb 50 nehéz üggyel „bejáratott” embere, aki nemrégiben annak a triónak az élén állt, amelynek tagjai doppingvétség miatt négyéves eltiltással sújtották az ártatlansága mellett mindvégig kitartó orosz műkorcsolyázó Kamila Valijevát, megerősítve ezzel a WADA állásfoglalását.

Budapesttől távol él

A jogászszakma öreg rókái közé tartozó Dávid Gyuláról annyit sikerült megtudni, hogy immár 24. éve tartozik a CAS választható bíróinak körébe, így aligha meglepő, hogy nem a Kenderesi-ügy az első olyan esete, amikor a felperes és az alperes is magyar. Közeli ismerőse számolt be arról, hogy ízig-vérig sportember, túl a hetvenen is 10 kilométeres gyalogutakat tesz meg, nem ritkán 50 kilométeres távokat hagy maga mögött kerékpáron.

Egyébként sem könnyű elérni Dávid Gyulát azóta, hogy feladva fővárosi életét, 200 kilométerrel messzebbre, az alig kilencezer lakosú békési Mezőberénybe költözött, onnan szokása spanyolországi nyaralásokra indulni.

Durván megemelkedhetnek a peres költségek

Aki ismeri a CAS tarifáit, tudja, hogy extrém magasak az áraik, semmit sem adnak ingyen, ráadásul minél hosszabbra nyúlik egy tárgyalás Lausanne-ban, annál vaskosabb számlát állítanak ki. A költségek ebben az ügyben már most is tetemesek, a perben résztvevőknek ugyanis 40 millió forintnak megfelelő összeget kellett egyenlő arányban előteremtenie. Aki veszít, azt nagy kár éri, még inkább akkor, ha nem csak egy, hanem kettő vagy három lesz a tanúk meghallgatására szánt tárgyalási napok száma, ami alsó hangon 10-15 millió forintos pluszkiadáshoz vezethet.

Ez a senkinek sem kedvező esemény talán elkerülhető lett volna, ha már az elsőfokú tárgyaláson, még tavaly májusban megtörténik a perben résztvevők szakértőinek meghallgatása, álláspontjuk ütköztetése, erre viszont nem került sor. Segíthetett volna egy független szakértői intézmény bevonása is, vagy egy elfogulatlan szakértőkből álló csoport véleményének megismerése, de akkor ezekre sem nyílt lehetőség.

Pró és kontra

Kenderesi Tamás tavaly áprilisban közleményben tudatta, hogy szerinte súlyos adminisztrációs hiba vezetett az eljárás elindításához, és biológiai útlevele atipikusnak minősítéséhez. Ma is kitart amellett, hogy kellő bizonyítékok nélkül, feltételezésekre alapozva gyanúsították meg, majd törtek pálcát felette az elsőfokú tárgyaláson. A Rióban olimpiai bronzérmet nyert úszó tagadta, és ma is tagadja, hogy valaha is tiltott anyagot vagy módszert alkalmazott volna.

Hosszú, disszertációval felérő orvosi véleményekre is hivatkozó közleményének kiadása után a Rióban vidám fickóként megismert ifjúsági olimpiai bajnok egészen mostanáig nem szólalt meg. Hallgatását egyesek azzal magyarázzák, hogy ezt a pécsi ügyvédje tanácsolhatta neki, nehogy túl messze menjen a WADA és annak módszereinek a bírálatában. Posztjaiból csak annyi derül ki, hogy a teljes nyugalmat és a sikerélményeket a vízparton keresi – horgászként. Ahogy azt tette és teszi ma is az úszólegenda Cseh László. Eddig senki sem cáfolta meg, hogy azután indult meg az eljárás, miután Kenderesi biológiai útlevelének vizsgálata során a WADA-akkreditációval rendelkező osztrák laboratórium szakértője eltérésekre figyelt fel a sportoló hematológiai paramétereiben. Nem kiugróan magas mértékben, de kimutathatóan. Ezután a WADA három egymástól függetlenül dolgozó hematológus szakembertől, egy-egy amerikaitól, dántól és horváttól is matematikai alapokon nyugvó tanulmány elkészítését kérte, az ő egybehangzó véleményük megerősítette a doppingellenes nemzetközi szervezet illetékeseit abban, hogy jól ítélték meg a helyzetet.

Van még remény?

Remélhetően már csak hetek kérdése, hogy a felperest és az alperest képviselő ügyvédek közös nevezőre jutnak a tárgyalás menetével kapcsolatban, arra viszont senki se számítson, hogy a háttérben valamiféle peren kívül megegyezés születik. Az edzője hívását sem fogadó Kenderesi Tamást pedig élete legnehezebb egy éve után felesleges azzal biztatni, vagy inkább hitegetni, hogy a remény hal meg utoljára, mert attól nem lesz nyugodtabb, de magabiztosabb sem.

Ha csodával határos módon fordulna a kocka, és a CAS ítélete Kenderesi Tamásnak kedvezne, talán még az a kérdés is napirendre kerülhet, hogy a biológiai útlevelek adatait valóban csak jelzésértékűnek lehet-e tekinteni, gyanúnak alapot adó riasztásnak. Sokan gondolják ugyanis azt, hogy a kétségkívül alapos matematikai elemzéseket és az összehasonlításokat további alapos kutatómunkának kellene követnie. Egészen addig, amíg az eltérések igazi okára fény nem derül. A bizonytalanságnak ugyanakkor hiteles tanúvallomások is véget vethetnének, feltéve, hogy akad erre a szerepre jelentkező.

(Borítókép: Kenderesi Tamás a férfi 200 méteres pillangóúszás szétúszása után, a 18. vizes világbajnokságon, a dél-koreai Kvangdzsuban 2019. július 24-én. Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!