Új útra lép az Index

Hetek óta vártuk a bejelentést. Sőt, A Bejelentést.

A nyártól tudtuk, hogy valami készül, majd 2 hete kiderült: Spéder Zoltán, a kettővel ezelőtti tulajunk megvált a CEMP-től is, ami az Index sorsa szempontjából életbevágó, ide tartozik ugyanis a hirdetéseinket értékesítő CEMP SH, valamint a szerkesztőségi rendszert biztosító és fejlesztő cég.

Azt nem állítjuk, hogy A Bejelentéstől megnyugodtunk. Az ilyen helyzetek érzékenyen érintenek mindenkit, így minket is.

A helyzet kísértetiesen emlékeztetett Simicska Lajos tavaly tavaszi színre lépése előtti időszakra. Akkor fideszes politikusok, a Fidesz holdudvarához tartozó értelmiségiek vérmérsékletük szerint féltették, figyelmeztették, fenyegették a velük kapcsolatban álló indexes újságírókat: "Gyerekek, van egy opció, Simicska bármikor lehívhatja, és akkor majd tolhatjátok a jobbikos propagandát."

Igazuk is lett, már ami az opciót illeti, jobbikos propagandát viszont hiába keresett itt a propagandasajtó. Simicska is, Spéder is Orbán rendszerének része volt, amikor az opciós szerződést megkötötték, és ennek ellenére fideszes propagandát se nyomtunk. Nekünk meg nem maradt más tavaly tavasszal, az opció nyilvánosságra kerülése után, mint a düh és a szégyenérzet egy olyan helyzet miatt, aminek elszenvedői és nem okozói voltunk.

Mi történt most? A CEMP SH, valamint a szerkesztőségi rendszert biztosító és fejlesztő cégben feltűnt Oltyán József vállalkozó, aki nem mellesleg a KDNP-ben politizál is. Amikor ez kiderült, persze megindult a spekuláció: a mai Magyarországon Orbán Nemzeti Együttműködési Rendszeréhez kell tartoznia annak, aki képes volt milliárdokat hitelezni a vevőknek.

A Bejelentés után több út állt előttünk: az egyik szerint hagyjuk a fenébe az egészet, elmegyünk újságírónak máshová a szűkülő hazai nyilvánosságban, PR-esnek, londoni mosogatófiúnak, bárminek. A másikat egyszer már választottuk, ez történt tavaly, amikor kiderült a Spéder–Simicska-alku. Összeszorított foggal, nekikeseredve, káromkodva, de dolgozunk, mintha mi sem történt volna.

Hétfő délelőtt viszont olyat tettünk, mint amit még soha: lekapcsoltuk az Indexet egy időre, hogy akinek fontos, átérezhesse, milyen lenne, ha nem lennénk. Most ugyanis kipróbálunk egy harmadik utat: 

Az Index tartalmilag most is független, a szerkesztőségen kívül senki nem határozhatja meg, mi jelenik meg és mi nem, ki dolgozzon itt és ki nem. Az egyetlen, amire nincs hatásunk, az a reklámbevétel. És azért kérjük, hogy támogassanak minket, hogy ez a függőség is a lehető leggyengébb legyen. A pénz, amit majd kapunk, a miénk lesz. Nem Oltyán Józsefé, nem Mészáros Lőrincé, nem Orbán Viktoré, nem a Takarékbanké, nem az MKB-é. A pénz, amit az olvasóink adnak, a miénk lesz, hogy mindenféle égi és földi hatalomtól függetlenül tudjunk dolgozni, hogy továbbra is jó újságot csinálhassunk.

Olyan újságot, ami elemzésben írja meg Orbán félreértett rendszerét, és először beszél arról, hogy az egészségügy egyik legnagyobb problémáját az állami rendszeren élősködő orvosbárók jelentik. Egy olyan újságot, amely leleplezi KGBélát, vagy kideríti, hova tűnik több milliárd forintnyi  közpénz az MVM számláiról. És olyan újságot is, amely cikksorozatban foglalkozik a kényszerből Németországban prostituáltként dolgozó magyar nőkkel, vagy éppen a menekültválság néma áldozataival.

Folyamatosan beszámolunk majd arról, hogy mennyi pénzt kaptunk, és közölni fogjuk azt is, mire költöttük. A támogatók nevét viszont bizalmasan kezeljük, nem kell senkinek attól tartania, hogy hátrány érheti a független sajtó támogatásáért.

Nem merünk hosszútávra tervezni. Pénzt se merünk évekre kérni, mert az ember soha nem tudhatja, mikor lehetetlenítik el, mikor állítják át az újságját Origo-üzemmódra vagy szüntetik meg egyik napról a másikra, mint a Népszabadságot. Abban azonban bízunk, hogy ha elég támogatás gyűlik össze, az elkövetkező hónapokban az Index biztos képes lesz továbbra is független, szakmai munkát végezni. Vagyis bátran adakozzon, sőt, annak örülünk a legjobban, ha havonta ad támogatást, a pénze jó helyre kerül. Ha elégedetlen, bármikor leállíthatja az adakozást, de reményeink szerint még sok-sok évig érdemes lesz áldozni ránk.

És mi a garancia? A garancia mi magunk vagyunk. Az Index szabadságát, függetlenségét a szabadindex.eu-n nyomon lehet követni, ehhez csak az Index szerkesztősége által szabadon választott mindenkori szakmai vezető fér hozzá, az ott található barométert rajta kívül más átállítani nem tudja. Egy független Indexnek bármikor nyugodtan utalhat, a pénz a szerkesztőségé lesz. Ha szokatlan helyről szokatlan tartalmi vagy személyi kérés jön, amire a szerkesztőség még nemet tud mondani, a barométert veszélyben lévőre állítjuk. Ha már nemet sem tudunk mondani a kérésekre, mert a fejünk fölött valahogy mégis belenyúlnak az újságba, a barométert – a felmondásunk beadásával párhuzamosan – nem függetlenre állítjuk.

Van még rajtunk kívül pár független szakmai műhely, és néhány színvonalas közéleti portál, mely a kormányzati ellenszélben, az állami reklámköltéseken hízó propagandamédiával szemben is megpróbál független maradni.

Az Index szerkesztősége ugyanis nemcsak a tulajdonosoktól és a mindenkori hatalomtól igyekszik független maradni, de attól a több évtizedes magyar beidegződéstől is, ami szerint van kormánypárti és ellenzéki, jobboldali és baloldali igazság. Ezért írunk arról, hogyan hazudik emberevő migránsokkal zsúfolt háborús zónákat Nyugat-Európába a propagandamédia, de ezért írjuk meg azt is, hogy igenis gondot okoz a menekülthullám alatt érkezettek beilleszkedése Németországban. Ezért hozzuk le, hogy folyamatosan nő a foglalkoztatottság, de azt sem hallgatjuk el, hogy a munkaerőhiány már visszafogja a gazdaságot.

Erről szól most ez az egész, és ha engem kérdeznek, én egy független Indexnek adnék pénzt. De annak szívesen adnék. Ha fontosnak tart minket, adjon ön is.