Gyártók lépnek a mobilszolgáltatók helyére

Hamarosan azzal sem élcelődhetnek a mobiliparág megmondóemberei, hogy a távközlési cégek csak ostoba drótokat működtetnek, amit a tartalomgyártók tesznek értékessé. Nyugaton ugyanis a szolgáltatók már ennél kevesebbel is beérik. Kapcsolatot tartanak fenn az ügyfelekkel, és nyomják a gombot a kasszán, mint Mari néni a sarki CBA-ban. Egyszerű eladókká válnak, és a hálózatuk működtetését inkább a műszaki beszállítókra bízzák, akik így már nemcsak a hardver kifejlesztésével, hanem annak folyamatos működtetésével is foglalkozhatnak.

Viszik a drótot

Az utóbbi hónapokban nagyszabású megállapodások születtek Nagy-Britanniában. Az Orange körülbelül ötszáz dolgozót adott át a Nokia Siemens Networksnek, és a következő öt évben az NSN szakértői menedzselik, bővítik és optimalizálják az Orange brit gsm- és 3G-hálózatát. A szolgáltató spanyol leányvállalatánál az NSN nemcsak a mobilhálózatot, hanem a vezetékest is megkapta, amiket 11,3 millió mobilozó és 1,2 millió szélessávú internetező használ. A brit Vodafone pedig az Ericssonnal kötött megállapodást arról, hogy átad neki 350 dolgozót, és a következő hét évben a gyártócég működteti a gms- és 3G-hálózatát.

Továbbra is a Vodafone bővíti a hálózatot, ő vásárolja az eszközöket, mondta el a brit ügyletről Jakab Roland, az Ericsson magyarországi sajtószóvivője. "Egy kiszervezési projekt keretében átvesszük a hálózat üzemeltetéséhez szükséges erőforrásokat és optimalizáljuk azokat, amivel csökkentjük az ügyfél költségeit. A kiszervezési projekt csak hosszú távon kifizetődő, a hatékonyság nem nő egyik percről a másikra." - tette hozzá a szóvivő. Az Ericsson 2008-ban 1,7 milliárd dollárt keresett szolgáltatások menedzselésével, 17 százalékkal többet, mint 2007-ben.

Az Ericssonnak nem célja, hogy minden berendezést a sajátjára cseréljen a rá bízott hálózaton, de a megállapodás így is előnyös lehet neki, mert segítheti az új technológiák - és ezzel együtt az új berendezések - piacra dobását. Az Ericsson azt sem tervezi, hogy frekvenciahasználati licenc tulajdonosa legyen és szolgáltatóként megjelenjen a piacon, mondta Jakab Roland. Szerinte a hagyományos szolgáltatók még hosszú ideig birtokolni akarják a hálózatokat és a frekvenciákat.

Veszik az adást

A jövőben még megváltozhat a gyártók hozzáállása a frekvenciabirtoklás kérdésében. Sok országban vannak virtuális mobilszolgáltatók, akik nem működtetnek saját hálózatot, hanem a saját frekvencián működő szolgáltatóktól vesznek sávszélességet és beszédperceket, és ezeket adják tovább az előfizetőiknek. Ha jelentősen megnő a virtuális szolgáltatók szerepe, akkor csökkenhet annak a jelentősége, hogy kié a frekvencia. Sőt, célszerű lehet egy független, díjcsomagokkal és percdíjakkal nem foglalkozó nagykereskedelmi szolgáltatónak adni a frekvenciát, mert így a virtuális szolgálók közti verseny kiegyenlítettebb lenne.

A közeljövőben az analóg tévéadás európai lekapcsolásakor van esély arra, hogy a megszokottól eltérő üzleti modellek jelenjenek meg. A felszabaduló 790-862 MHz sávon valószínűleg új mobilszolgáltatók indulhatnak majd, és addigra teljesen megváltozhatnak a felhasználói szokások. Nagyobb szerepet kap a mobilinternet, amin még egyszerűbb virtuális szolgáltatóként megjelenni - elég például egy Skype-ot telepíteni a mobilra. A több tíz megabites mobilszélessávhoz azonban nem praktikusak az elaprózott, szűk frekvenciasávok érdemes szélesebb blokkokat kiosztani - ami a virtuális szolgáltatói modellben akár egyetlen céghez is kerülhet. (A 900 MHz-es hsdpa megvalósítását is részben az akadályozza, hogy szűk a szolgáltatók rendelkezésére álló frekvenciasáv. A Vodafone, a Pannon és a T-Mobile ezért szeretné megvenni a mobiltenderen kínált frekvenciákat, ha lenne erre lehetőség.)

Magyarországon egyelőre nem jelentek meg virtuális mobilszolgáltatók, és a negyedik frekvenciahasználati licencre kiírt pályázat is befuccsolt. A szabályozásokkal nincs gond, és hazai mobilcégek az Indexnek azt nyilatkozták, hogy várják az új piaci szereplők megkeresését, de eddig nem kaptak olyan ajánlatot, nem láttak olyan üzleti modellt, amivel ők, mint nagykereskedelmi partnerek, valamint a gazdaság és a vásárlók is jól járnának. Emellett a mostani válságban nem látják reális esélyét az virtuális szolgátlatók megjelenésének.