Egymillió gépet gyárt Magyarországon a Lenovo

A Lenovo szerdai sajtótájékoztatóján kiderült, hogy a kínai céget keményen érintette a válság: a növekedés megállt, a profit lényegében eltűnt. Ennek hatására komoly átszervezések kezdődtek a vállalatnál, aminek része, hogy piacukat két részre osztották: fejlett és fejlődő országokéra. Mi a fejlődők közé kerültünk, ennek megfelelően mostantól közvetlen kínai irányítás alá tartozik Magyarország.

Terjeszkednek

Bár a parancsok Ázsiából érkeznek, a Lenovo az IBM pc-gyártó üzletágának megvásárlása óta már nemcsak kínai gyártó: a forgalom felét ugyan még mindig odahaza hozzák össze, az értékesítés 15 százalékét a fejlődő, 35 százalékát a fejlett piacokon bonyolítják.

A kép nagyjából egységes: a helyzet nehéz, de a fogyasztóknak szánt laptopok megjelenése segít valamennyit a Lenovón, hiszen az Ideapadok forgalma még most is nőtt, így összességében nem volt olyan drasztikus a visszaesés. Itthon is jó számokat hozott a gépcsalád, az utolsó negyedévben 11 ezer Ideapadot adtak el, a Lenovo piaci részesedése meg 5 százalékosról 5,2 százalékosra nőtt.

A további növekedésben szerepe lehet a napokban Sárváron megnyitott üzemnek is. A Flextronics-szal közösen üzemeltetett tízezer négyzetméteres csarnokban két futószalagon készülnek a gépek, összesen körülbelül egymillió évente. A decemberi, első ötvenezres széria jól sikerült, szóval januártól mehet a tömeggyártás.

Bántják a gépeket

A vásárlók megtartása érdekében azonban nemcsak az olcsóbb laptopokra koncentrálnak, a Thinkpadek strapabírását is folyamatosan fejlesztik. A statisztikák segítenek a főbb kutatási területek kiválasztásában: Bíró Szilárd, a Lenovo termékmenedzsere szerint a megsérülő laptopok 35 százaléka folyadékok miatt megy tönkre, 28 százalékukkal a gravitáció végez, míg 13 százalékuk a felhasználó haragjának esik áldozatul, ami a szétverés szinonimája.

Arról nem esett szó, hogy miért haragszik gépére a Lenovo-felhasználó, az viszont biztos, hogy a Roll cage-burkolat megnehezíti majd az elégtételt: az üvegszálas anyag 78 százalékkal könnyebb és 42 százalékkal erősebb, mint a titán, az újgenerációs gépek többségét már ezzel a burkolattal látják el. Talán ennek a strapabírásra való törekvésnek is köszönhető, hogy az IBM-Lenovo-laptopok piaci részesedése az űrben 1993 óta száz százalékos: a közelmúltig a ma már rendkívül elavult Thinkpad 760-asaok szolgáltak a Nemzetközi Űrállomáson, amiket a nemrég T61-esekre cseréltek.

A Földön viszont elsősorban a netbookok piaci részesedése nő, jelenleg már 30 százalék körül járnak az apró, korlátozottan használható gépek. A kategória megjelenése óta azért finomodott valamit a technológia, a 7 colos laptopokat 9, majd 10 colosok váltották, kezdenek terjedni a hatcellás akkumulátorok, és egyre színesebbek is a gépek, hogy örüljön a célcsoport. Időközben a Linuxot Windows XP, majd Windows 7-es váltotta, több konfigurációba is 3G-s modem került, és a januárban érkező új, integrált grafikus gyorsítóval és memóriavezérlővel szerelt Atom processzoroknak hála a netbookok karaktere is megváltozik: a grafikus teljesítmény 30, a rendszerteljesítmény 15 százalékkal nő az alacsony bázishoz képest, de legalább tovább bírják majd az akkumulátorról.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!