Endre, Elek
14 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

Fakockázás helyett kódoljon a gyerek!

2013.05.08. 00:06
Ma már minden gyerek a gép előtt ül, előbb látnak táblagépet, mint a nagyszülőket, hamarabb tudják megnyitni a programokat, mint járnának. Több egyetem és néhány szülő is arra jutott, hogy Ideje ebből előnyt kovácsolni: miért ne tanulhatnának valamit játékosan, amivel később nagyon jól kereshetnek. Az angol sajnos alap, de ez talán hamar áthidalható. Összeszedtük a legjobb, gyerekeknek szóló, programozást tanító programokat.

Egyre többen ismerik fel, micsoda kincset adhatnak gyerekeik kezébe, ha már kiskoruktól fogva programozni tanítják őket, hogy ne csak használni tudják a pc-t, mint a húszas-harmincas éveiben járó Y-generáció. A gyerekek szinte táblagéppel a kezükben születnek, és előbb tanulják meg az érintőképernyőket nyomkodni, mint járni. Adja magát, hogy a kicsi egy idő után ne csak a facebookos játékokat tolja, hanem csináljon valami értelmeset is.

A magyar kormány azonban egy briliáns húzással csökkentette a számítástechnika-órák számát, pedig az iskolák már most is lemaradásban vannak, akár a képességek fejlesztéséről van szó, akár arról, hogy hova ne kattintson a gyerek a neten. Persze ma már minden családban van legalább egy pécé, amin a gyerekek otthon is fejleszteni tudják a képességeiket, és robbanás előtt áll a programozást tanító eszközök piaca.

Növeli a programozás vonzerejét, hogy egyre több pénz van az informatikai iparágban, és a lehetőségek is folyamatosan bővülnek, a bankok és nagyvállalatok mellett kismillió startupnál lehet programozói munkát találni, már akár Magyarországon is. Az sem hátrány, ha valaki össze tud tákolni egy szerethető weboldalt az önéletrajzához, bármilyen állásra jelentkezzen is.

Sajnos nemcsak az informatika oktatását hanyagolja el a kormány, hanem a használatát is, és ennek megfelelően a minisztérium (konzervatívnak nem nevezhető, inkább anakronisztikus és szánalmas) álláspontja szerint online kurzusok sem lesznek a felsőoktatásban. Szerencsére az interneten programozási témában bőséges a választék. Nagy részük csak angolul elérhető, de a programozásnak megvan az az előnye, hogy elég a megértéséhez szükséges angol kifejezéseket elsajátítani, és ahogy haladunk, mindkét nyelvet egyre jobban fogjuk tudni.

A gondolat ősrégi: az iskolai számítógépes oktatás hajnalán jelent meg a magyar fejlesztésű, külföldön is népszerű Comenius Logo, amivel a ma húszévesek közül is valószínűleg sokan szórakoztak legalább néhány percet. Ebben fehér lapra rajzolhattunk egy teknőssel, de nem akárhogyan: szöveges parancsokkal, illetve néhány kattintással kellett megadni az állatnak, hogy éppen merre és mennyit haladjon, hová forduljon, milyen színű és milyen vastag vonalakat húzzon.

Játszva java

Az ehhez hasonló programok beszerzése és telepítése még körülményes volt, különösen akkor, ha a szülők nem értettek a számítógéphez. Most azonban minden gyerek a közösségi hálón lóg, játszik és netezik egész nap, és az oktatóprogramok fejlesztői ezt igyekeznek kihasználni. A Kaliforniai Egyetemen kifejlesztettek a CodeSpells nevű, egyelőre csak Macen futtatható játékot, amivel – sok más játékhoz hasonlóan – varázsigéket kell aktiválni. Az a lényeges különbség, hogy CodeSpellsben a varázsláshoz nem elég egy-két kattintás, a játékosoknak Java-kódot kell írniuk.

A kutatók rájöttek, hogy a gyerekek akkor tanulják meg a programozást a legkönnyebben, ha ez együtt jár felfedezés örömével, és több kreativitásra van szükségük, mintha csak egy átlagos videojátékkal játszanának. 10-12 éves gyerekeken tesztelték a játékot, és azt remélték, meg tudnak vele tanítani néhány programozási alapelemet, mint például a feltételes ciklust, paramétereket és változókat. A kísérlet bejött: a résztvevő lányok nemcsak azt találták ki, hogy miként kell átírni a kódot a játék környezetének megváltoztatásához, hanem kreatív megoldásokat is találtak a problémákra. Ráadásul élvezték a játékot, és tovább akartak játszani.

A Facebook és a Google is tolja

Nagy cégek is próbálkoznak gyerekeknek szánt oktatóprogramokkal. A Google munkatársai tavaly összeraktak egy programot, amivel egyetlen sor legépelése nélkül, vizuálisan programozhatunk, mintha csak legóznánk. A Blocky webalapú megoldás, darabkák összehúzogatásával áll össze az alkalmazásunk.

A Facebook egyik mérnöke pedig Lauren Ipsum címmel (utalással a nyomdatechnikában és a webdizájnban használt, egyébként értelmetlen, de latinul hangzó Lorem Ipsum szövegre), amely akár ötéves kortól megpróbálja megtanítani a gyerekeknek a programozás alapjait, anélkül, hogy tulajdonképpen programozniuk kellene.

Választék van bőven

Akinek a gyereke már kicsit tud angolul, válogathat a tanulást segítő programok között. Az MIT-n kifejlesztett, böngészőből futtatható Scratch a vizuális programozás alapjaira tanít (sőt, pont ez a program beszél magyarul is). Már több mint 3 millió vele készült projektet töltöttek fel a weboldalra, és népszerűsége abban rejlik, hogy kezdésnek elég kódblokkokat és képeket ide-oda húzogatni, így is érdekes eredmény érhető el.

Minden operációs rendszerre elérhető a nyolcéves kortól ajánlott Alice. A Virginiai Egyetemen kifejelsztett program az objektumorientál 3D programozásra tanít, és az egészet leöntötték egy nagy adag rózsaszín cukormázzal, amivel a kutatók a lányokkal is meg akarják szerettetni a szakmát. Lassan talán lesz olyan család, ahol nincs is pc, csak mobileszközök, de erre is van megoldás: Daisy the Dinosaur Ipadre készült, és úgy tanítja a programozási logika alapjait, hogy azt akár óvodások is megértsék. Egyszavas parancsokat kell húzogatni a képernyőn, Daisy pedig szolgalelkűen engedelmeskedik.

Idősebbeknek (13 év felett) ajánlott a csak Macre elérhető, Ruby programnyelvet tanító Hackety-Hack, amelyben egy kicsi szörnyecske magyarázza el, hogy mi történik a képernyőn. Ebben már kemény kódolással is találkozik a felhasználó, és részletes útmutató után apró játékokat tud készíteni. Szintén a tiniket célozza a Code Monster: a platformfüggetlen webalkalmazásban a Javascript alapjait sajátíthatjuk el. Az osztott képernyőn egyszerre látjuk a kódot és a hozzá tartozó magyarázatot. Az egészet egyetlen ember készítette, Greg Linden, aki saját gyerekét szerette volna megtanítani programozni.

Az összes eddig felsoroltnál többet nyújt a Codecademy, amely a programozás alapjait tanítja Python, Ruby, PHP, HTML, vagy JavaScript nyelven, de betekintés nyújt az alkalmazások közötti átjárók, úgynevezett API-k világába is.

Annak sem kell csalódnia, aki inkább szükséges rossznak tekinti a monitor előtti pötyögést, és hardvert bütykölne inkább: a Lego motorjaihoz és az abból építhető különböző eszközökhöz programozási nyelvet is kifejlesztett, a Mindstorms segítségével menő, kamerával és egyéb szenzorokkal felszerelt, egész komoly masinák készíthetők. Hasonló, de egy kicsit komolyabb szerszámokat igénylő megoldás a fent említett Scratch egyikmódosítása, amellyel a nyílt forrású nyomtatott áramkört, az Adruinót tudjuk programozni.

Magántanár is jó lenne

Oktató alkalmazás van bőven, de sokkal nehezebb tanárt találni a gyereknek. Ezzel a problémával küzdenek az Amerikai Egyesült Államokban is: a Code.org és a Computer Science Teachers Association próbálja összegyűjteni azokat, akik segítséget tudnak nyújtani a tanulóknak, a Mozilla Foundation pedig mentorokat szervez a gyerekek mellé Summer Code Party nevű rendezvényén. Itthon ez a dolog még egyáltalán nem létezik: matektól az énekig mindenre lehet felkészítő tanárt, korrepetálót találni, de programozást inkább csak szakkörökön oktatnak.

Screen shot 2013-04-18 at 4.54.32 PM.png

Furcsa ez annak fényében, hogy ma már a gép előtt ülés a gyerekek egyik legfőbb iskolán kívüli elfoglaltsága. Ha már nem nagyon lehet tennie ellene, és talán nem is szükséges, igazán lehetne jó irányba vinni. Abból kiindulva, hogy a nyelvórákért manapság mennyit kérnek, talán nem is lenne rossz üzlet. Csakhogy a szülők még nem érzik azt, hogy az angol nyelv mellett hasznos lenne legalább egy objektumorientált programnyelvet is megtanulni.

One More Thing

Sokan panaszkodnak, hogy nincs munkahely, de külföldre sem szeretnének elköltözni. Van megoldás, ha nem is egyszerű: rengeteg cég keres programozókat. Az sem utolsó szempont, hogy a jó programozók néha nagyon sokat keresnek. Az ötéves, egyetemi szintű informatikai képzés nyilvánvalóan hatalmas előnyt jelent azzal szemben, aki korábban teljesen mást tanult, és csak huszonévesen kezdte a programozást, de még akkor sem késő belevágni. Nem is kell eljutni a legprofibb szintig ahhoz, hogy munkát találjunk, mert sok cégnél továbbképzik a dolgozókat, és sokféleképpen lehet specializálódni.

Az biztos, hogy Facebookozás és az álláskereső oldalak nézegetése mellett érdemes másra is ránézni a számítógépen.