Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Lézerrel irtanák a sínre hulló leveleket

2014.12.04. 15:38

Nyilván ön is bosszankodott már, hogy az őszi levélhullás idején milyen sokat késnek a vonatok a sínre tapadó falevelek miatt, nem? Persze, nyilván nem, elvégre a vonatok nálunk azért késnek, mert a MÁV siralmas minőségű vágányokon közlekedtet siralmas minőségű szerelvényeket, és akkor a céget vezető indolens kreténekről még nem is szóltunk, de képzeljék el, hogy.

Szóval nálunk nem az a legfőbb probléma, hogy nem csináltak minden Bzmotból Halálcsillagot, de Észak-Amerikában és Európában sok bajt okoznak a sínre hulló falevelek, mivel sokat késnek miattuk a vonatok. A szerelvények valósággal rápréselik a sínre a lehullott leveleket, amik így teflonszerű bevonatot képeznek; ezen a vonatoknak nehezebb haladniuk, és a kerekek tapadása is leromlik tőle. Arról nem is beszélve, hogy a jelzőrendszerek működését is tönkreteszik, pedig annak az a célja, hogy elkerüljék a szerelvények ütközését.

Akárhogyan is, a brit vasúttársaság szerint a levélhullás évente összesen 4,5 millió óra késést okoz. És úgy tűnik, erre a helyzetre a lézer a legjobb megoldás.

A holland vasút a múlt hónapban kezdte el lézerrel fölszerelni a saját mozdonyait. A lefelé irányított lézert a mozdony kerekei elé szerelték, így a vonat száguldás közben elpárologtathatja a sínről a rárakódott leveleket. További előny, hogy a lézer meg is szárítja a síneket, így nyirkos időben megakadályozza, hogy további levelek tapadjanak a sínekre. A vonatoknak így jobb lesz a tapadása, tehát javul a gyorsulásuk és rövidül a fékútjuk is.

A lézer alkalmazását már 1999-ben javasolták az Egyesült Királyságban; a Laserthor nevű brit cég akkoriban fejlesztett egy 5000 Celsius-fokra hevülő lézert, ami másodpercenként 25 ezerszer lőhetett a sínre tapadt levelekre. A laborban jól működő berendezés az éles teszt során nem tudott a sínekre fókuszálni a nagy rezgés miatt, így az ötletet elvetették, és inkább nagy energiájú vízsugarakkal takarították a síneket.

A holland kutatóknak sikerült megoldaniuk a rezgéscsillapítást; az ő rendszerük kikapcsolja a lézert, ha a rendszer úgy érzékeli, hogy a rázkódás miatt nem tudná pontosan eltalálni a síneket. A lézer egyébként nem károsítja a sínt; a Laserthor alapítója, Malcolm Higgins – aki egyébként a projekt szakmai tanácsadója is – azt mondta, a lézer hullámhossza 1064 nanométer, így a szerves anyagok, mint az olaj és a falevelek reagálnak rá, de a fémek nem.