Ivó, Milán
12 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Tényleg nem hagy aludni az e-könyv?

2015.02.22. 17:13
Nemrég futott végig a magyar neten a hír, hogy az e-könyvek alvászavart okoznak, ezért a jó öreg nyomtatott papíron kívül mást senki ne olvasson lefekvés előtt. A tudósítások azonban gyakran félrevezetőek, mert nagyon különböző fogalmakat kevernek össze, így teljesen félreértelmezik a kutatás eredményeit. Egyáltalán nem mindegy például, hogy Ipadről vagy Kindle-ről van-e szó, ezek közül ráadásul egyik sem e-könyv.

Mi is írtunk arról a kutatásról, amelyben amerikai kutatók kimutatták, hogy ha órákig olvasunk tableten elalvás előtt, akkor rosszabbul alszunk, mint ha papírra nyomtatott szöveget olvastunk volna. Ennek oka, hogy a táblagép kékes fényének rövid hullámhossza megváltoztatja a cirkadián ritmust, vagyis összezavarja a biológiai óránkat.

A kísérlet során 12 embert vizsgáltak két hétig. A csoport egyik fele egy hétig nyomtatott könyvet olvasott, a másik fele e-könyvet tableten, aztán cseréltek. Akik tableten olvastak, azoknak estére 50 százalékkal alacsonyabb volt a melatonin-szintjük, mint a hagyományos könyvet olvasóknak. Ez másfél órával eltolta a cirkadián ritmust, így az e-könyvet olvasók lefekvéskor kevésbé érezték magukat álmosnak, tíz perccel tovább tartott nekik elaludni, és másnap nehezebben kerültek teljesen éber állapotba.

Márpedig az ilyen változások súlyos következményekkel járhatnak. Ahogy a tanulmány is kiemeli, a különféle alvászavarok mellett a melatoninszint krónikus csökkenése növelheti bizonyos ráktípusok kockázatát is. Már csak ezért se szerencsés dolog az eredmények félreértelmezése.

Könyv-e

„Alvászavart okozhatnak az e-könyv olvasók”. „Zavarhatja az éjjeli álmot az e-könyv olvasása”. „Vége a nyugodt alvásnak”. Ilyen címekkel futottak itthon a hírek, ami azért problémás, mert azt sugallja, hogy akár az e-könyv-olvasókkal, akár magukkal az e-könyvekkel vigyáznunk kellene az esti órákban, holott valójában a kutatás csak a táblagépekről szólt. (Az idézett hírek forrása egyébként az MTI, ami valamennyire magyarázza a közös pontatlanságot. De persze máshol is felbukkant a probléma, nem csak itthon.)

A tanulmányból nem csak az derül ki egyértelműen, hogy háttérvilágítású kijelzős eszközökről van szó, hanem az is, hogy konkrétan Ipadeket használtak a kísérlethez. Az e-papír-alapú, szűkebb értelemben e-könyv-olvasónak hívott eszközökről viszont egyáltalán nincs szó a tanulmányban. Ez persze nem is gond, a kutatók világosan jelzik, mit vizsgálnak. Az eredményekről beszámoló hírek viszont a legtöbb esetben kiterjesztik a megállapításokat ezekre az eszközökre is, függetlenül attól, hogy ezek 

teljesen máshogy működnek, ezért az élettani hatásuk sem azonos egy tablettel.

Érdemes gyorsan tisztázni az alapvető különbségeket, mert hiába nem új technológiáról van már szó, még mindig gyakoriak a keveredések. A hagyományos könyv esetében a szoftver és a hardver egyben van, a könyv a fizikai hordozó és az olvasnivaló tartalom is. Az e-könyv ugyanakkor nem egyenlő az e-könyv-olvasóval. Előbbi egy fájl, utóbbi pedig egy eszköz, amin a fájlt el lehet olvasni.

Viszont az e-könyv-olvasó nem egyenlő az e-könyv olvasására alkalmas eszközzel. Ugyanaz a fájl elolvasható pc-n, mobilon, tableten és e-könyv-olvasón is. Ez utóbbi viszont a többivel ellentétben nem lcd-kijelzőn mutatja a szöveget, hanem e-papíron. Ez teljesen más technológia, az ilyen kijelzők nagyon jók olvasáshoz, mert nem kapnak háttérvilágítást, így sokkal kíméletesebbek a szemmel. (Másra nem is olyan jók, hiszen a színekkel nincsenek jóban, és a lomha képfrissítés miatt a videókkal se.)

Hogy a különbségek még egyértelműbbek legyenek, szokták „dedikált e-könyv-olvasónak” is hívni ezeket az eszközöket. Ez szintén arra utal, hogy kifejezetten olvasásra szánják őket, nem pedig arra, hogy aláírta a kedvenc szerzőnk (bár ilyen is van). Előfordul, hogy tágabb értelemben használják a fogalmat, és az olvasásra is használható tabletet is e-könyv-olvasónak hívják, de akkor is illik odaírni, hogy aktív kijelzőről van szó, nem e-papírról. Márpedig ez most csak hébe-hóba került be a hírekbe.

Változó médiafogyasztási szokások

A tanulmány tehát Ipadekről szól, a hírek pedig az e-könyv-olvasókat és e-könyveket kárhoztatják. Meg is keresték ezután több laptól a szerzőket, hogy akkor ezekről is mondjanak valamit, hogyha már így szóba kerültek.

A Kindle e-könyv-olvasó, amely nem bocsát ki fényt, kivétel, és jobban hasonlít egy nyomtatott könyvhöz.

mondta Charles Czeisler, a Harvard alváskutatója, egyben az egyik társszerző.

Mivel ezt a Washington Postnak nyilatkozta, nem meglepő, hogy csak az Amazon olvasója került elő, hiszen a cég és a lap tulajdonosa ugyanaz az ember: Jeff Bezos. Ettől függetlenül ugyanez igaz az összes ilyen típusú eszközre: az Amazon összes Kindle-olvasójára (tehát nem a cég Kindle Fire nevű tabletjeire), néhány Nook- és Kobo-változatra, az Onyx vagy a PocketBook termékeire, vagy éppen itthon a Telekom által piacra dobott Textr Beagle-re. (A Sony volt az ágazat egyik úttörője, de tavaly nyáron bezárták a boltot.)

Anne-Marie Chang, a tanulmány vezető szerzője a Voxnak adott egy interjút. Ebből kiderül, hogy magát a kísérletet 2010-2011-ben végezték, és az akkor jellemző olvasási szokásokat vették figyelembe. Ezért nem kerülnek szóba az akkoriban még kevésbé elterjedt e-papíros eszközök. És persze az akkor még nem is létező megvilágított e-papíros olvasók se.

Ezek 2012-ben jelentek meg, és az volt az újdonságuk, hogy a fényforrás nem a kijelző mögül világít egyenesen a szemünkbe, hanem a kijelző elé került, és a szöveg felé küldi a fényt. Közelebb áll tehát ahhoz, mint amikor egy nyomtatott könyvet olvasunk lámpafénynél, csak a fény jobban eloszlik, könnyebben állítható, és a külvilág kevésbé érzékeli. Ilyen például a Kindle-ből a Paperwhite és a Voyage, vagy a Kobo-ból a Glo és az Aura.

Szigorúan ellenőrzött olvasók

A keveredéseken túl érdemes azt is megjegyezni, hogy magát a kutatást is a helyén kell azért kezelni. Egyrészt elég kis mintáról van szó, összesen 12 ember vett részt benne. Másrészt a körülmények se voltak túl életszerűek. A két hét alatt mindenkinek minden nap 22:00-kor takarodót fújtak, miután pontosan négy órán keresztül kellett folyamatosan olvasniuk, negyed óra kötelező szünettel, állandó és változatlan megvilágítás mellett.

Ráadásul a nyomtatott és az e-könyvet olvasó csoportok feltételei között szintén életszerűtlen különbségek voltak. Az Ipadek fényerejét maximumra állították, miközben a könyvekről visszaverődő lámpafény ennél jóval gyengébb volt. A papírkönyv a négy órából csak az utolsóban volt rögzített pozícióban, egyébként szabadon tarthatták az alanyok. A tabletek ezzel szemben végig egy fix állványon voltak, 30-45 centire a szemtől, és csak lapozni volt szabad hozzájuk érni. Nem éppen a pihentető, álmosító esti olvasás alaphelyzete.

Nem kell e-dobni a Kindle-t

Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy egyelőre nem érdemes kidobni vagy alátétnek használni a családi Kindle-t vagy Beagle-t, sőt még este is nyugodtan le lehet vele ülni olvasni. Ha pedig inkább videót nézne vagy dolgoznia kell alvás előtt, akkor minimum vegye le a fényerőt.

De ezen kívül is lehet még javítani a helyzeten. A háttérvilágítású lcd-kijelzőkre is több megoldás közül lehet válogatni, ha nem akar álmatlanul hánykolódni, vagy hogy kisüsse a szemét a kék fény. PC-re, Macre és iOS-re is elérhető például a f.lux, az egyik legnépszerűbb ingyenes szűrőprogram, amellyel melegebb színekre állítható a képernyő. De Androidra is van számos alternatív app, pl a Twilight vagy a Blue Light Filter. Ezek meglepően barátságosak a szemmel, a kipróbálásuk után jó eséllyel nem is fogja érteni néhány hét után, hogyan bírta korábban olyan sokáig bámulni azt az izzó kék szörnyet. De ha nem akar egy újabb appot rápakolni az eszközeire, akkor fizikai szűrőt is vehet, amely a képernyőre ragasztva blokkolja a kék fényért felelős hullámokat.

Amúgy pedig nyugodjon meg, az e-könyv nem világít, ahogy a Word-dokumentum se zúg működés közben.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!