A hónap, amikor Orbán bekerült a világpolitikába, és lehagyta Merkelt

Orbán Viktor nemzetközi kommunikációs áttörését hozta a szeptember. Az európai politikát az utóbbi hónapokban mozgató menekültválságban Orbánnál intenzívebben csak a pápa és David Cameron van jelen a világ Facebook- és Twitter-falain, Merkel kevéssel mögötte, Juncker, Holland és a többiek már közel egy nagyságrenddel kevésbé érdekesek.

Itt most nem a rég bejátszott hazai pályáról van szó:

Ez azt jelenti, hogy Orbán neve annyira pörgött, hogy azzal ideiglenesen a kevés, nemzetközi szinten is valóban releváns véleményvezér közé került.

Persze az, hogy valakinek nagyon pörög a neve, még nem jelenti azt, hogy egyet is értenek vele – ahogy azt a dislike gombért folytatott globális harc is mutatja. Az viszont, hogy Orbán mondandója foglalkoztatja az embereket, egyértelműen kiderül az internetes statisztikákból. A Feedstripes összesítései szerint a pápa után ő produkálta a második legmagasabb átlagos interakciós gyakoriságot az elmúlt hetekben a világban – vagyis a róla is szóló, vagy őt idéző menekültes cikkeket különösen sokan osztották, lájkolták, hivatkozták.

Ez persze nem kirárólag Orbán érdeme, hiszen a menekültválság miatt most egész Magyarország is sokkal jobban érdekli a világot, mint korábban bármikor. Ezt megelőzően, például az elmúlt másfél évben a következő magyar vonatkozású dolgok tudták átlépni az angol és a német nyelvű internet ingerküszöbét:

• Csemer Boglárka nagy dobása, a photoshop-kultúrára reflektáló Parfüm (kedden debütáló új klipje nyilván nem véletlenül boncolgat rokon problémát).
• A lángos: nálunk a Buzzfeed magyar gasztronómiát reklámozó cikke nemzeti eufóriát és Orbán-posztot is hozott, de a végre beköszöntő világhírt büszkén szétsharelő magyar internetezők önmagukban kevesek lettek volna.
• Egy nagyon jól sikerült Harry Potter-design Nagy Kincső grafikustól.
• A sci-fibe illó kinézetű elektromos repülő bicikli, a magyar kutatók által kifejlesztett hoverbike, amivel legutóbb a Kutatók Éjszakáján lehetett találkozni.

Miközben itthon folyton a magyar kormánnyal szembeni nemzetközi figyelemről (fideszmagyarul „példátlan nyugati médiakampány”) hallani, az igazán virális tartalmak közé csak egy politikai ügy, az internetet ideológiáktól függetlenül könnyen felzaklató netadó, illetve az ellene szervezett tüntetés mobillal világítós képei tudtak bekerülni.

Egészen augusztusig. Ekkor azonban Magyarországon kulminált a nemzetközi menekültválság, a Keletinél és a többi forró helyszínen egymást taposták a globális tartalomelőállító stábok az Al-Dzsazírától a CNN-ig, és a hírhullámok minden korábbi Hungary hype-ot magasan megdöntöttek.

Korábban a csúcs heti 400 ezer Magyarországgal kapcsolatos poszt/like/komment/share/tweet/bigyula volt a világban, ez a szám szeptember elején aztán majdnem a tízszeresére szökött fel. A Keletinél lévő káosz, az Ausztria felé meginduló menet, a rendőrségi paprikaspray és ételdobálás, a határzár, a brutális röszkei fellépés, és természetesen László Petra formálta a magyar országimázst minden addiginál vehemensebben.

Magyarországon ezzel párhuzamosan a menekültügytől visszhangzó Facebookon minden Orbánról szólt. A témával kapcsolatban a miniszterelnök közel tízszer annyi interakciót generált, mint a második Gyurcsány, pedig ő aztán tényleg nem vádolható hiperpasszivitással.

Azért is érdemes Facebook-megjelenés alapján mérni a médiahatást, mert ebből látszik igazán jól, hogy egy ilyen ügy teljesen felboríthatja a szokásos politikai jelentőséget. A harmadik helyen ugyanis rögtön nem egy országos politikus, hanem Toroczkai László áll. Ásotthalom szélsőjobboldali polgármestere folyamatos menekültellenes fellépéseivel, legutóbb „militáns mezőőrséggel” üzent — formálisan a migránsoknak, gyakorlatilag a Fidesz plakátjaihoz hasonlóan a szélesebb magyarországi közvéleménynek.

Toroczkain kívül Nógrádi György is remekül felépítette magát a válságban. A súlyos III/III-as vádakkal illetett „biztonságpolitikai szakértő” a menekültügy állandó kommentálójaként figyelmeztet nap mint nap a Nyugatot fenyegető veszélyekre (legnépszerűbb cikkének címe: „Európa aláírhatja saját halálos ítéletét”), olyan kitartással, hogy azzal a közvéleményt orientáló véleményvezérek közé léphetett.

Erdő Péterre is kiemelt figyelem irányult a válságban, bár a bíboros ennek feltehetően kevésbé örül. Facebookon főleg az a magyarázata vert hullámokat, melyben a katolikus egyház mérsékelt aktivitását indokolta meg, és azt, hogy miért nem fogadnak be menekülteket. (Három nappal később a bíboros aztán az európai plébániákat pontosan erre felszólító Ferenc pápának köszönte meg az útmutatást.)

Nem túl meglepő, hogy a pártok között is hatalmas Fidesz-fölény látszik a Facebook-megjelenésekben. A kormánypárt egész nyáron tudatosan ütötte a menekültügyet, ennek megfelelően ötszörös fölénnyel uralja a közösségi médiában a kommunikációs teret az ebben a témában második Jobbik előtt.

Gyurcsány révén a DK még valamennyire látható, de aztán sehol senki: azt, hogy a sokáig bénázó, majd a pozitív semlegesség antipolitikáját meghirdető MSZP mennyire tökéletesen eltűnt a menekültválságban, az is mutatja, hogy még a kétfarkú kutya is bőven előzi a baloldali ellenzéket. Az egyszemélyes viccpárt ugyan csak júliusban, a kormányzati plakátkampány beindulásakor volt igazán aktív, mégis fontosabb megszólaló, mint az elvileg a fő ellenzéki erő szerepére pályázó szocialisták.

Összességében a menekültügy jobban megmozgatta a magyar Facebookot, mint bármi korábban (a macskás videókat, az áltudományos leleplező és az ezoterikus életmód-tanácsadó posztokat, meg a többi hasonlót most ne számítsuk, ezek valószínűleg akkor is vezetnének, ha az EU éppen hadat üzenne Amerikának). Ez minden idők legvirulensebb témája a magyar nyelvű közösségi médiában, a kapcsolódó tartalmakat összesen több, mint 8 milliószor osztották meg — soha korábban nem volt olyan közéleti téma, ami ezt akár megközelíteni képes lett volna.

Volt olyan nap (szeptember 9., ekkor éppen a menekültrugdosó operatőrrel, röszkei üldözési jelenetekkel, bevándorlásellenes püspöki nyilatkozatokkal volt tele az internet), amikor 24 óra alatt 450 ezer facebookos interakció született a bevándorlással kapcsolatban. Ez egy 10 milliós országban nem kevés; a becslések szerint csak ekkor a népesség közel feléhez jutottak el a migrációval kapcsolatos megosztások — ez nagyobb elérés, mint amiről egy országos TV csatorna álmodhatna.

Médiumok szerinti bontásban az Index.hu menekültügyi cikkeit, videóit lájkolták és osztották a legjobban az elmúlt hónapokban. A további sorrendben feltűnő több, idáig inkább szubkulturálisnak számító jobboldali oldal jó helyezése.