Beszippantotta az Erő sötét oldala a SpaceX-et

Aki viszonylag szorosan nyomon követi, hogy épp mit csinál és úgy általában merre tart Elon Musk űripari cége, a SpaceX, az május elsején, hétfőn két fejleménynek is örülhetett, vérmérséklete szerint.

A 2002-ben alapított cégnek a hétfői volt a harmincharmadik Falcon–9-startja 2010 óta, amikor először mutatkozott be élesben a SpaceX több célra is felhasználható hordozórakétája. Egyúttal a mostani volt a tizedik alkalom, hogy sikeresen landolt is a rakéta első fokozata, lehetővé téve az újrahasznosítást és ezzel a radikális költségcsökkentést.

Sima start

A szenzorhiba miatt egynapos halasztást szenvedő start magyar idő szerint negyed kettőkor történt, ekkor emelkedett el a Kennedy Űrközpont 39A startállásról kilenc Merlin hajtóműve segítségével a SpaceX fehér rakétája. A startot ezúttal nem halasztották el, noha egy ideig fennállt a lehetősége, hogy a magasabb légrétegekben fújó erősebb szelek miatt meg kell szakítani a visszaszámlálást.

2 perc 17 másodperccel az indítás után, körülbelül hatezer km/órás sebességnél, 70 kilométeres magasságban a 770 tonna tolóerőt kifejtő hajtóművek leálltak, és az első fokozat terv szerint levált, hogy megkezdhesse visszaútját a Cape Canaveral légibázis 1-es számú landolózónája felé.

Az élő internetes közvetítést nézőknek ekkor esett le az álluk.

Ilyet sem láttunk még

Az eddigi közvetítések során ugyanis ahhoz lehettünk szokva, hogy start után nem sokkal az adás átvált a távolodó rakétáról a rakétafokozatokra rögzített kamerák képére, így azok révén követhető tovább a küldetés alakulása. Most viszont olyat láthattunk, amit eddig soha: a földi kamera végig követte az első fokozat útját a leválástól a landolásig.

Maga a leválás pillanata (a fenti videón kb 14:20 körül) is kifejezetten izgalmas volt, de ami utána következett, az egyenesen pazar: élőben nézhettük, miképp éri el pályája 166 km magas csúcspontját három újraindított hajtóművével az első fokozat, hogyan állítják megfelelő irányba a rakétatestbe épített alacsony tolóerejű fúvókák, sorozatos löketekkel.

A küldetés hetedik percében lépett működésbe ismét a három hajtómű, hogy lefékezze a légkörbe visszalépő hordozórakétát, csodálatos tűzvirágot formálva köré. A 25 másodperces tűzijáték végeztével a rakéta 2700 km/órás sebességre lassulva, kb. 40 km-es magasságból közeledett a landolóhely felé. És ha mindez nem lett volna elég, egy másik kameraállásnak köszönhetően egész közelről is megfigyelhettük a landolásra készülő, lángoktól ölelt, csupa korom rakétafokozatot

A landolás előtt 30 másodperccel aztán újra begyújtották a hajtóműveket, hogy az immár megszokott rutinnal a leszállókör kellős közepébe megérkezzen a rakéta. A nézők elégedetten csettinthettek, ujjonghattak, tapsolhattak, ki-ki kedve szerint.

Az Erő sötét oldalán

A közvetítés viszont az eddigiektől eltérően a landolással kurtán-furcsán véget is ért, azt már nem nézhettük végig, miképp állítja a rakéta második fokozata a kijelölt Föld körüli pályára a műholdat. Ennek oka pedig az volt, hogy először történetében a SpaceX titkos kormányzati megbízást teljesített.

A Falcon–9 által űrbe vitt NROL-76 a Nemzeti Felderítő Hivatal (National Reconnaissance Office) kémműholdja, és az NRO kifejezetten azt kérte Elon Musk cégétől, hogy tekintsenek el a küldetés közvetítése során attól a résztől, ami az első fokozat leválása után a második fokozat sorsát követte volna, írja a Spaceflight Insider. Ezzel elvileg megnehezítették azok dolgát, akik a műhold végleges föld körüli pályájának adataira lennének kíváncsiak.

Lehetnek olyanok, akik szerint a mostani, 2016 közepén elnyert titkosított kormányzati küldetéssel a SpaceX elvesztette szimpatikus civil jellegét, és nyílt sisakkal áll bele a hasonló kormányzati megrendeléseket sorra teljesítő United Launch Alliance-szal szembeni konkurenciaharcba. Egy biztos: a zsíros állami megrendelések segíthetnek a cégnek talpon maradni, és beteljesíteni alapítója nagyratörő célját: embert küldeni a Marsra.

Nyitókép: Ben Cooper/SpaceX